A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-10-11 / 41. szám
A CSEMADOK indulása idején, 1949-ben, a mai töketerebesi (Trebišov) járás magyarlak ta területén két járás osztozott: a királyhelmeci és a nagykaposi, ezenkívül a nagymihályi járásból is tartozott hozzá néhány község. Az első CSEMADOK-szervezet 1949 őszén Királyhelmecen, majd Nagykaposon alakult meg, s ezzel élénk tevékenység kezdődött az anyanyelvi kultúra ápolása területén. 1960-ig, a területi átszervezésig mindkét járás önálló életet élt, s a CSEMADOK-szervezet irányítása is a két járási központból történt. A volt királyhelmeci és nagykaposi járás területén 1950-ben 20 helyi szervezet működött mintegy ezer taggal. Jelenleg a töketerebesi járás 50 helyi szervezetének közel ötezer tagja van. A CSEMADOK-szervezetek kezdettől fogva szorosan együttműködtek az 1950-ben megnyílt magyar tannyelvű iskolák pedagógusaival, akik a legtöbb helyen kezdeménye .zői voltak a népművelési és népművészeti munka felújításának a magyar falvakban, kisvárosokban. Rohamosan fellendült a színjátszó mozgalom, megélénkült az előadói tevékenység, megszülettek az első tánccsoportok. Az ötvenes években sor került az első író-olvasó találkozóra. Egri Viktor és Szabó Béla voltak az elsők, akik meglátogatták Királyhelmecet és Nagykapost. A szerzői estek rendezése a Bodrogközben és az Ung vidékén az ötvenes évek derekán kezdett fellendülni, s főleg Királyhelmecen vált rendszeressé. 1960-ban a területi átszervezés évében viszonylag kevés irodalmi megmozdulásra került sor. 1961-töl viszont fokozatosan újra rendszeressé váltak az irodalmi estek, író-olvasó találkozók. Amatör képzőművészek tárlata További fellendülést hozott a járásban a jelenleg is működő Vox Humana irodalmi színpad elődjének, a Bodrogközi irodalmi színpadnak 1962-ben történt megalakulása. Az irodalmi estek szervezésében a legrendszeresebb tevékenységet a királyhelmeci, nagykaposi, szentesi, szinyéri, nagytárkányi helyi szervezetek fejtették ki. író-olvasó találkozókat szerveztek magyarországi, szlovák és a szlovákiai magyar írókkal. A hazai magyar irodalom képviselői között talán egy sincs, aki ne járt volna a Bodrogközben vagy az Ung vidékén. Az irodalmi megmozduláshoz szorosan hozzátartoznak a vers- és prózamondók vetélkedői, valamint az irodalmi színpadok fesztiváljai. Örömmel tölt el mindannyiunkat az a tény, hogy évről évre egyre népszerűbb a vers- és prózamondók versenye. Nem mondhatjuk el ugyanazt az irodalmi színpadok vetélkedőiről. Ennek ellenére, az elmúlt évek folyamán Borsiban. Nagykövesden, Kistárkányban, Nagykaposon voltak próbálkozások. Rendszeresebb munkát csak a királyhelmeci Vox Humana fejt ki. Az irodalmi tevékenységen kívül a népművelés más formáit is felhasználták a CSEMADOK helyi, szervezetei. Nagyon népszerűek lettek az egészségügyi előadók. A különböző előadások, tanfolyamok szervezése mellett az utóbbi években a közművelődési tevékenység új formája, a klubmozgalom is jelentkezik. Az amatör művészeti tevékenység területén a helyi szervezetei kezdetben a színjátszásban fejtettek ki igen aktív tevékenységet. Az ötvenes, de még a hatvanas években is ez dominált a műkedvelő tevékenységben. Alig akadt község a járásban, ahol ne működött volna színjátszó csoport. Olykor 35—40 bemutatóra is sor került egy évadban. Nem mondható ez el viszont a hetvenes évekről. A színjátszás annyira visszaesett, hogy volt olyan év, amikor csak két színjátszó csoport működött. Az utolsó egy-két év arra enged következtetni, hogy túljutottunk a mélyponton: a színjátszó együttesek száma újból felfelé ível. A legörvendetesebb az, hogy a mennyiségi változás mellett jelentős minőségi javulás is érezhető. Ennek egyik bizonyítéka, hogy kiérdemelte a szereplést az idei kerületi versenyen a nagykaposi és az abarai, míg a komáromi Jókai-napokon a királyhelmeci színjátszó csoport. A korábbi években a legnagyobb sikereket a perbenyiki, kiskövesdi, kistárkányi, borsi, nagykaposi, battyáni, leleszi és királyhelmeci színjátszók érték el. Az esztétikai nevelés egyik fontos és szükséges formája az ének- és zenekari tevékenység. A színjátszáshoz képest egy évtizeddel rövidebb múltra tekint vissza az énekkari tevékenység. A hatvanas évek kezdetéig felnőtt-énekkar nem is működött a járásban. Akkor viszont azzal büszkélkedhettünk, hogy volt tíz iskolai énekkarunk. Ez jelenleg nagyon hiányzik. Nincs számottevő iskolai énekkar, pedig annak idején a nagykaposi, a királyhelmeci, majd később a bolyi országos szinten több ízben is sikeresen szerepelt. Felnőtt-énekkar elsőként Királyhelmecen alakult, majd Perbenyik, Nagykapor Nagytárkány és Kistárkány következett. A hetvenes évek elején alakult meg a Magyar Tanítók Járási Énekkara, majd a bodrogszerdahelyi vegyeskórus. Ezt követően egymás után alakultak az éneklőcsoportok, s ezek azóta is aktívan tevékenykednek. Hosszú lenne felsorolni éneklöcsoportjaink mindegyikét, de hadd tegyek említést legalább azokról, amelyek országos rendezvényeken is szerepeltek. Az első Battyánban alakult 1971 -ben, majd ezt követte Perbenyik, Kistárkány. Bély, Kiskövesd. Jelenleg járásunkban 17 éneklöcsoport működik. Az ötvenes evekben több népi zenekar működött az akkori két járás területén, a hatvanas évek kezdetére viszont fokozatosan megszüntették tevékenységüket. A hetvenes évek elejétől kezdtek alakulni a citerazenekarok, s ezek jelenleg is aktívan működnek. Citerazenekaraink közül a legnagyobb sikereket a bodrogszerdahelyi és a nagykövesdi érte el. A néptánc-mozgalomnak jóformán alig voltak nálunk hagyományai. Az első tánccsoportok Szentesen, Bodrogszerdahelyen, Királyhelmecen, Nagykaposon, Deregnyőn, Csicserben, Abarán, Kiskövesden alakultak. Az ötvenes-hatvanas években a tánccsoportok nem fejtettek ki rendszeres tevékenységet. így is volt azonban néhány olyan színvonalas csoport —, mint a kistárkányi, csicseri, abarai, nagykaposi, leleszi, szőlöskei, deregnyői—. hogy méltón képviselték a járást országos rendezvényeken. Minőségi változást a tánccsoportok munkájában a hetvenes évek hozzák, amikor a CSEMADOK járási 6
