A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-10-04 / 40. szám
kai? Nekik ilyentájt van a legtöbb szabad idejük, a vakáció alatt tevékenykedhetnének a legtöbbet a CSEMADOK egy-egy helyi szervezetében — ennek ellenére alig élnek ezzel a nagyszerű lehetőséggel. Persze, most sokan megkérdezhetnék: vajon mihez kezdenének azok a fiatalok? A szervezet vezetőségének tagjai (rendszerint az idősebb korosztály képviselői ők, mert hiszen a fiatalok csak vendégségbe járnak haza) szabadságukat töltik (esetleg aratnak stb.), tehát nincs is, aki irányítsa a munkát. De még ha akadna is valaki, ilyen csekélyke idő alatt semmi érdemlegeset nem lehet csinálni: színdarabot, táncot betanulni — hónapokig eltart, mire belemelegednének, már szét is szalad a társaság. Tehát minden marad a régiben, s a nyarat automatikusan „uborkaszezonként" könyveljük el. Szerencsére az utóbbi években némiképp változott a kép. Az idén már negyedik alkalommal rendezték meg a Nyári Művelődési Tábort, amely elsősorban a fiatal CSEMA DOK-tagokat mozgósítja, vitafórumot teremt A táborozás résztvevőinek egy csoportja a somorjai Honismereti Ház udvarán >Ő GIMNAZISTÁK számukra, s lehetőséget az eszmecserére és az ismerkedésre. Bízvást elmondható, hogy az NYMT országos CSEMADOK-rendezvénnyé nőtte ki magát (a résztvevők évrőlévre gyarapodó létszáma is bizonyítja ezt), s jelentőségét csak növeli, hogy sok fiatal tulajdonképpen ebben a táborban ismerkedik meg közelebbről is a CSEMADOK sokrétű tevékenységével. Természetesen egy ilyen táborozáson csak korlátozott számú fiatal vehet részt; sokakat eleve elriaszt a nagy távolság, másoknak esetleg az időpont nem megfelelő. Ezért lenne kívánatos, ha a lakhely közelében is akadna valamiféle tevékenységi lehetőség a nyári időszakban is. Például olyasmi, amit az idén nyáron Nagymegyeren (Čalovo) valósítottak meg, s remélhetőleg nem utoljára. A CSEMADOK nagymegyerí városi szervezete a Nemzeti Front dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási bizottságával, a nagymegyeri városi nemzeti bizottsággal és a nagymegyeri gimnáziummal illetve közgazdasági szakközépiskolával karöltve egy néprajzi-honismereti táborozást szervezett a nagymegyeri gimnazisták számára. A tábor „nemzetközi" volt, mivel magyarországi (közelebbről : győr—Sopron megyei) diákok is a tagjai voltak, s egyúttal „vándortábor" is, mert a résztvevők — a Győr—Sopron Megyei Hazafias Népfront vendégeiként — egy hetet Magyarországon töltöttek, egy hetet pedig Nagymegyeren, ahol egy tájház berendezésén fáradoztak. A tábor ötlete Varga László tanártól, a CSEMADOK nagymegyeri városi szervezetének elnökétől származik, s hogy ez az ötlet meg is valósult, abban is komoly érdemei vannak. Természetesen a dolog nem ment egyik napról a másikra. Varga László növendékeinek előbb kedvet kellett kapniuk a néprajzi és honismereti gyűjtőmunkához, s ez elsősorban a kiváló és lelkes pedagógus céltudatos munkálkodásának az eredménye volt. Ösztönzően hatott az is, hogy a nagymegyeri gimnázium magyarországi „testvérgimnáziumában", a győri Révai Gimnáziumban már évek óta folyik — Bedécs Gyula tanár irányításával — egy hasonló jellegű honismereti tevékenység, s az ott szerzett tapasztalatok Nagymegyeren is szépen kamatoztak. A nemzetközi táborban eltöltött két hét mindkét fél számára igen hasznosnak bizonyult. A nagymegyeri gimnazisták közelebbről is megismerhették a Szigetköz néprajzi és munkásmozgalmi hagyományait, a könyvtárakban és a levéltárakban tett látogatások során elmélyíthették szakmai és módszertani tudásukat, a győri diákok viszont szemügyre vehették a csallóközi emberek életét, sok mindent lejegyezhettek a csallóközi munkásmozgalom történetéből, méghozzá az élő szemtanúk és résztvevők elbeszélései alapján. A tábor lakója volt a győri Xantus János múzeum két munkatársa is; ők irányították a fiatalok munkáját s adtak részletes felvilágosítást egy-egy tárgyról, munkaeszközről, például az aranymosásnál vagy a kender feldolgozásánál használt szerszámokról és berendezésekről. Nagymegyeren és környékén a táborozás résztvevői anyagot gyűjtöttek a nagymegyeri tájház szobáiba. (A tájházat a tervek szerint ez év októberében nyitják meg.) Emellett alkalmuk nyílt megismerkedni a dunaszerdahelyi járás nevezetességeivel; ellátogattak a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumba és a somorjai (Šamorin) Honismereti Házba is. Szorgalmas gyűjtőmunkájuk eredménye minden bizonnyal érdekes és izgalmas látnivaló lesz a nagymegyeri tájházban, ugyanakkor — remélhetőleg — hasznos olvasmány és fontos forrás a szakemberek számára is, ugyanis az elképzelések szerint a győri és a nagymegyeri gimnazisták közös pályaművet kívánnak írni a gyűjtőmunka alapján a Györy Kisfaludy Társaság által meghirdetett pályázatra is. A „kincskereső" nagymegyeri gimnazisták példája — úgy vélem — követésre méltó. Emellett két tanulsággal is szolgál: egyrészt azt szemlélteti, hogy a fiatalok számára is akad komoly feladat a CSEMADOK helyi szervezeteiben, csak meg kell keresni számukra a legmegfelelőbbet, másrészt arra ösztönöz, hogy a jövőben sokkal több figyelmet szenteljünk a CSEMADOK és az iskolák közötti együttműködésnek, elvégre a leendő aktív CSEMADOK-tagok ma még az iskolapadokban ülnek.-lacza(Ozogány Ernő felvételei) kenység, s ma már igen jelentős eredményeket tudhatnak maguk mögött ezen a téren. Nem túlzott a megállapítás, hogy ma már tömeges igény mutatkozik a helyi szervezet ilyen jellegű tevékenysége iránt. Négy-öt évvel ezelőtt Komáromban született meg a nyári művelődési tábor rendszeresítésének gondolata is; megszervezésére a komáromiak a vágsellyei (Šaľa) Vörösmarty Klub tagjaival közösen vállalkoztak 1977-ben Örsújfalun. 1978-tól a CSEMADOK KB irányításával az évenként ismétlődő táborozások országos méretűvé váltak. A három — Őrsújfalun megvalósított — nyári tábor sikerét, a népművelési munka ezen újabb formájának nép szerűségét bizonyítja a táborozásokon részt vevők nagy száma, s a táborozások emlékét őrzi a kemping bejáratánál elhelyezett — a táborozások idején közösen faragott — há rom kopjafa. Amikor a CSEMADOK Központi Bizottsága, illetve a Központi Klubtanács úgy határozott, hogy az idei, negyedik táborozást az ország másik végében, Somodiban rendezik meg, a komáromiak úgy döntöttek, hogy ettől függetlenül ők is szerveznek egy kisebb méretű, járási jellegű tábort az idén. Nem sértődöttségből, és nem „csakazértis", hanem azért, hogy eleget tegyenek a már említett és immár természetes tömeges igénynek. Nyilvánvaló, hogy az érdeklődőknek csak egy kisebb része utazhat el — különböző objektív és szubjektív okok miatt — az ország másik végében megvalósuló országos táborozásra, s a helyi szervezet irányítói érezték, hogy nagy kár lenne megszakítani azt a folytonosságot, amelynek egyik igen erős láncszemét éppen az évenkénti nyári táborok képezték. A folytonosságot jelképezve földbe került a negyedik kopjafa. így került sor augusztus 8—9-én a Honismereti Tábor megrendezésére Őrsújfalun, az előző országos nyári táborozások színhelyén. A rendezők igyekeztek változatos, színvonalas és nagy érdeklődésre számot tartó műsorokat összehozni, s elmondható, hogy igyekezetüket szinte teljes egészében siker koronázta. Az objektív okokból adódó kisebb-nagyobb időeltolódások, műsorváltoztatások nem zavarták különösebben a táborozás menetét, nem vontak le semmit annak sikeréből. A nyitó délutánon Püspöki Nagy Péter történész tartott igen értékes előadást a Csallóköz történetéről, majd a járás népművészeti csoportjai közül a csicsói citeraegyüttes és a nagykeszi éneklőcsoport, valamint Kiss Lajos ekeli népdalénekes műsorának tapsolhattak a táborozás résztvevői. A másik nap délutánján Haumann Péter színművész aratott nagy sikert a Platón: Szókratész védőbeszéde című monológ szuggesztív előadásával. Horváth István régész, az esztergomi múzeum igazgatója „A Dunamente története és műemlékei Komáromtól Visegrádig" címmel tartott vetített képes előadást. -Szinte már természetes velejárója volt a táborozásnak mindkét estén a táncház, melyhez á féli „Dudás" együttes szolgáltatta a talpalávalót. Szombat délután közös ebéd volt: a táborozok megízlelhették a tábor „főszakácsának". Kis Miskának bográcsgulyását. Mint résztvevő összegezésül bátran megállapíthatom, hogy a táborozás teljes egészében teljesítette küldetését, bizonyítva, hogy a megfelelő formák megválasztásával a népművelési tevékenység nagyobb tömegek érdeklődésére is számot tarthat, hogy a komáromiak által választott út helyes és hogy az igények, a lehetőségek szerint követésre méltó. Földbe került Őrsújfalun —■ Bige József népművész és Sellei Zoltán előadóművész közreműködésével — a negyedik kopjafa is. Lipcsei György fafaragó és a tábor lakóinak közös alkotása. Élményekkel, újabb ismeretekkel gazdagodva térhetett haza a táborozok egy része, míg egy másik részük a táborbontás után vasárnap reggel külön autóbusszal elutazott Somodiba, a IV. Országos Nyári Művelődési Tábor színhelyére, ahová egészen biztosan magukkal vitték az őrsújfalusi táborozás kitűnő hangulatát. Németh Gyula A szerző felvétele FELHÍVÁS! A CSEMADOK Központi Bizottsága, az Osvetový ústav (Népművelési Intézet) Bratislava, a galántai járási és városi szervek 1981-ben ismét megrendezik a csehszlovákiai magyar felnőtt énekkarok országos versenyét, az V. Kodály-napokat. A fesztivál keretében kerül sor a minősítési versenyre, az ún. Koszorú-pályázatra, amelyre külön jelentkezési lapon kell jelentkezni. Mindkét akció irányelvét illetve szabályzatát. ezek jelentkezési lapjait megküldjük az eddig nyilvántartott énekkarainknak. Az újonnan alakult kórusok részletes felvilágosítást és a szükséges nyomtatványokat a CSEMADOK KB népművészeti osztályán valamint a CSEMADOK járási bizottságain kaphatnak. Az V. Kodály-napokra való jelentkezés határideje 1980. október 15. A CSEMADOK KB Titkársága 7
