A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1980-09-20 / 38. szám

GÖMÖR IMÉPZENEJE/19. Bartók Béla „A magyar népdal" című könyvében a tágabb értelem­ben vett parasztzenét olyan dalla­mokra értette, amelyek .. kisebb vagy nagyobb időbeli és térbeli el­terjedtségben, mint a parasztok ze­nei érzésének ösztönszerű kifejezői, valaha éítek vagy jelenleg élnek." Az évszázadok során a népzenét sok különböző hatás érte. Egyrészt más népek népzenéje, másrészt az egyházi és világi műzene hatott rája. Természetesen ez a hatás nem volt egyoldalú, hisz a művészi zené­ben is kimutatható a népzene hatá­sa. A parasztság zenei befogadása (recepciója) és előadása (interpre­tációja) még ma is újraalkotással párosul. A parasztság két ellentétes hajlama, amely a konzervatív és az utánzó hajlamból tevődik össze, eredményezte, hogy az átvett ide­gen zenei elemeket — ha azok időbeli és térbeli elterjedtségben éltek — idővel, bizonyos mértékben a saját ízlése alapján alakította. Egy-egy átvett dallam a nép zenei stílusának egynémely tulajdonságát átvette, és így a változatok egész sora alakult belőle. A tágabb értelemben vett pa­rasztzenéhez tartoznak a középkori eredetű bakternóták vagy bakterki­­áltások. Maga a szó a német Wách-Nagybalog (Veľký Blh) Énekelte: Ibos István (63) Gyűjtő: Ág Tibor, 1959 tér (éjjeliőr) szóból ered. A múlt században még minden faluban volt bakter, aki éjjel járta a falu utcáit és óránként kiáltotta az időt. A bakteri a község fogadta fel. Bére, évenként minden házból egy kenyér, kevés gabona, s csekély összegű pénz volt. Ezt a szokást a legtöbb helyen már a századforduló idején megszüntették. Egyes adat­közlők szerint azért, mert ha a bak­ter kiáltotta az időt, a tolvajok min­dig tudták, hogy merre jár. A szervezett éjszakai őrködés és vele együtt a bakterkiáltás, minden valószínűség szerint, német földről került hozzánk. Idegen dallama az idők folyamán a falusi környezetben fokozatosan elmagyarosodott. Mai számunkban egy bakterkiál­tás gömöri változatait közöljük egy énekestől, aki ugyan nem volt bak­ter, de gyermekkorában még hallot­ta a bakterokat kiáltani. Az egy tőről fakadó, de különböző tonalitású, kis hangterjedelmű dallam nyolcszóta­­gú izometrikus sorokból áll. Érdekes megfigyelni, hogy az „A" dallam moll jellegével szemben a „B" dal­lam dúr jellegű, amelyben lyd kvart is előfordul. AG TIBOR ké—síülj a nyu-go- da—löm—ra, Hall-gas—so—tok az en szörny, m i ttert nincs ír—va hom-lo—kod-ra, Hogymi-re vir — rodsz. hol-nap—ra, m m i í r Silili Ö—rom —re—e yagy bá—not— ra, zet ü—tött mar oz. o—ra. ÍVubato —X—"— ---- ---n m- -r 1----r m * r r_óm__m—#------f— wrpf—m—m----n—----—n—-TV *■■( --K-q 1 1 -J ľ -J—*—1—Y-4----------d Ej—fel u—tón u—tött é—gyet, Egy nop-pal él—tünk mór töb—bet. Q e—>......... ......... ' 1 I—■9-n . T­—1----------v —m —m-i-------------'------—r^r n-----m- x A _A_____I_m —r.. - ^ i ” - y - —u Az ár vár-ja ké-ré — sün—két, Ej—fel a—tán ü—tött é— gyet.

Next

/
Thumbnails
Contents