A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-09-13 / 37. szám
A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban több mint hatszázezer magyar él. Ez az év elején nyilvánosságra hozott statisztikai jelentésből vett adat. Január első felében az ország népesedéséről szólva közölte a Pravda és az Új Szó is. Csehszlovákia legnagyobb számú nemzetisége vagyunk. Zömmel a Szlovák Szocialista Köztársaság déli részén élünk, szórványosan az egész országban. A magyarok képviselete arányos választott szerveinkben. Legmagasabb törvényhozó testületünkben, a Szövetségi Gyűlésben, tizennyolc magyar nemzetiségű képviselőt tartunk nyilván. Részt vesznek a Nemzetek Kamarája és a Népi Kamara munkájában, a Szövetségi Gyűlés különböző bizottságaiban képviselve az országos, a kerületi és a helyi érdekeket. A magyar nemzetiségű képviselők Dél-Szlovákia minden részéből utaznak a Szövetségi Gyűlés üléseire. Viszik legmagasabb törvényhozó testületünkbe kerületük gondját. A Szlovák Nemzeti Tanácsban szintén arányos a képviseletünk. Tizenhat magyar nemzetiségű képviselő veszi ki részét a Szlovák Szocialista Köztársaság törvényhozó testületének munkájából. Képviselőink itt is bizottságokban fejtenek ki tevékenységet, s hangot adnak választókerületük érdekeinek. A végrehajtó szervekben is szép számmal találunk magyar nemzetiségű dolgozókat. A párt arra törekedik, hogy végrehajtó szerveink munkájába is a jelenleginél több magyar nemzetiségű dolgozót vonjon be. A felszabadulás óta eltelt három és fél évtized alatt sok minden megváltozott a magyar dolgozók javára. A hallgatás, a jogfosztottság évei után, 1948 februárjában győzött a munkásosztály és élcsapata, a kommunista párt, s a szocializmus útjának választásával egyidöben egyenjogúságot hirdetett az ország minden nemzetisége, így a magyar dolgozók számára is. Megnyitotta az anyanyelvű iskolák kapuit, megte-1 Az 1970. évi népszámlálás adata szerint hány magyar nemzetiségű dolgozó él a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban? (Külön kérjük a Szlovák Szocialista Köztársaságban és a Cseh Szocialista Köztársaságban élő magyar dolgozók számát!) 2. Nevezzen meg öt magyar jellegű kulturális emléktáblát és öt ilyen jellegű emlékszobrot. remtve ezzel az anyanyelven való tanulás könnyebbségének lehetőségét, és csak rajtunk szülőkön múlik, éltetni akarjuk-e ezeket az iskolákat vagy megszüntetni a közönyünkkel. Életre hívta a CSEMADOK-ot, a magyar dolgozók körében egyre népszerűbb kulturális szövetséget, megoldotta iskoláink számára a pedagógusképzést és a tankönyvkiadást, s intézmények egész sorát hozta létre művelődésünk folyamatos biztosítására. Szándékosan hagytuk utoljára intézményeink sorában a magyar nyelven megjelenő lapokat, amelyek az országos törekvésekkel összhangban tájéKÉRDÉSEK: A HAZA 30 35 Jz C UJ ÉVE </t Zt 0£ UJ UJ m > t/> koztatják az olvasókat s látják el jó olvasmányokkal. A folyamatos fejlődés magától értetődően a nemzetiségi intézmények és kultúra számára is adott. Nem igaz, amit a mindent tudó „jóakarók" suttognak, hogy a magyar dolgozók intézményei nem gyarapodnak, állandó számúak. Hamarosan megkezdi munkáját a Szlovák Néprajzi Intézet magyar alosztálya, országos könyvtár és múzeum létrehozására is kedvező a kilátás. Az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes is lehet hivatásos a jövőben. A járási magyar nyelvű újságokat, mellékleteket is megfelelőbb színvonalon kell eljuttatnunk az olvasókhoz, hogy azok is mind kifogástalan magyar nyelven szóljanak dolgainkról. Lőrincz Gyula nemzeti művész, a CSKP KB tagja, szövetségünk országos elnöke mondotta nemrégen, hogy a nemzetiségi kérdést nem lehet véglegesen megoldani, újabb és újabb problémák jelentkeznek, amelyek újabb és újabb megoldásokat követelnek. Ez így igaz, s éppen a marxizmus tanít bennünket a rugalmas helyzetfelmérésekre és megoldásokra. A csehszlovákiai magyar dolgozók harmincöt éve élvezik a cseh és*a szlovák dolgozókkal együtt a szocializmus vívmányait. A csehekkel, a szlovákokkal és az ország valamennyi nemzetiségével együtt építik a közös hazát. Ott találjuk őket az iparban, a mezőgazdaságban, a munka megannyi frontján, s a magyar iskolákból kikerült értelmiségiek is helyet találnak maguknak képesítésüknek megfelelő intézményeinkben. Csehszlovákia Kommunista Pártja kezdettől azt hirdeti, hogy ebben az országban nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül becsülete van minden, a hazáját építeni akaró állampolgárnak. A nemzetiségi hovatartozás nálunk nem járhat hátránnyal. Különösen népszámlálások előtt hangsúlyozza ezt ismételten a párt. Mondván, hogy nálunk bátran vállalhatja mindenki a nemzetiségét. A csehszlovákiai magyar dolgozók élnek is az egyenjogúság nyújtotta lehetőséggel s ma már azok is bátran vallják magyar nemzetiségűnek magukat, akik a háború után nyomásra, később pedig valamilyen okból megváltoztatták nemzetiségüket. A magyarok többségükben szülőföldjükön élnek, amelyhez a kötődésük erős. Dél-Szlovákiában a munkásmozgalom, a történelem és a kultúra megannyi emléke erősíti ezt a kötődést a hazához és a szülőföldhöz. Szobrok, emléktáblák emlékeztetik az ottlakókat, a munkásmozgalmi, a történelmi és kulturális hagyományok gazdag örökségére FOTO: PRANDL (2) ÉS KESZEU 4
