A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1980-08-30 / 35. szám

— Tavalyelőtt alakult természetvédelmi szakkörünknek tizennyolc tagja van. A kör célkitűzése, hogy megismertesse a gyerekekkel közvetlen környezetük élővilágát. Ennek érdekében kirándulásokat szervezünk és igyekszünk minél több gyermeket megnyerni az aktív természetvédelemnek — mondja bevezetőül Bogoly János, a nagykaposi (Veľké Kapušany) Pionír Ház igazgatója, s egyben a természetvédelmi szakkör vezetője. — A szakkör munkája két részre osztható: a laboratóriumi munkára, melynek során a gyerekek megtanulják a mikroszkóp kezelését és rendszerezik az összegyűjtött anyagot, továbbá terepen végzett gyűjtőmunkára, és megfigyelésekre. Nem az a célunk, hogy bejárjuk a „fél világot" és keressük azokat a védett területeket, melyek a figyelem középpontjában állnak, hanem az, hogy közvetlen környezetünket ismerjük meg minél alaposabban.

Ezidáig egyebek között megvizsgáltuk Deregnyő mellett a kockás liliom lelőhelyét. Szirénfalva határában a tőzikék lelőhelyét, továbbá a királyhelmeci Nagy-hegy környékét, a kisgéresi kökörcsines védett területet, a szentesi andezitsziklákat, a ladmóci mészköves karsztvidéket, stb.

Hetente egy ízben jönnek össze a szakkör tagjai, rendszerint hétvégén, s amikor nincs exkurzió, akkor rendezik a gyűjteményt és végzik a szükséges labormunkákat. A fiúkat inkább a labormunkák érdeklik, a lányokat viszont a kinti, helyszíni tevékenység.

— Milyen ritka és védett növények találhatók a töketerebesi (Trebišov) járásban?

— Az itt előforduló növények közül megemlíthetjük a tavaszi héricset, a nagy ezerjófüvet, az erdei szellőrózsát, a pusztai meténget, a magyar nőszirmot, virágoskőrist, hólyagfát. Ezek védett növények. A nem védett, de érdekes növények közül pedig a Waldsteinpimpót, széleslevelű salamonpecsétet. Ezek a növények a mészköves területekre jellemzőek. Előfordul itt továbbá a piros lóhere, a bérei here, a csinos őszirózsa, a húsos som. Bodrogszerdahely közelében, a Bodrog mentén terül el egy mocsáros holtág, a Tajba. Az ismertebb védett növények közül itt él a tündérfátyol, a tavirózsa és a kolokán. Nem messze innen fekszik két terület, mely bár nem védett, de mindenképpen érdekes: a Tarbucka teteje, ahol jellemző homoknövények nőnek, továbbá a Véke melletti Nagytó vagy Zöldtó. Ez egy nyolc hektáros féllápos mocsár, ahol az Aldrovanda vesiculosa nevű húsevő növény él. Megjegyzem, hogy ez a növény csak itt található országunkban. Előfordul itt továbbá a vidrafű, a rucaöröm, a békatutaj, melyek a vizes, lápos területekre jellemzőek. Királyhelmec határában található a Bolyiszer védett terület. Ez egy tipikus tőzegláp, és a mocsári kocsord, a tőzegpáfr rány és különböző fatársulások termőhelye.

Kisgéres—Szentes—Királyhelmec között találjuk a kökörcsines védett területet, ahol a magyar kökörcsin fordul elő. A magyar kökörcsin a legértékesebb és legdrágább az itt termő védett növények közül.

— A gazdag felsorolásban sok érdekes terület és növény szerepel. Mennyiben ismertek ezek a védett területek és növények a lakosság körében?

— A lakosság nagyobbára tud ezekről a védett területekről, igaz a ladmóci karszt területéről kevesebbet, mivel ez oldalra esik. Ennek ellenére, ami magát a védelmet illeti, elég szomorúak a tapasztalatok. S talán az a legszomorúbb az egészben, hogy például a szirénfalvi tőzikék lelőhelyeit dézsmáló gyerekek gyakran a pedagógusok biztatására szedik ezeket (olyformán: hozz nekem egy csokrot), megfeledkezvén arról, hogy ez védett növény, mi több, pénzbírság is jár a pusztításáért. Mindezt figyelmen kívül hagy2JÜ

A szakkör tagjainak látogatása a ladmóci karsztban

Tavaszi tőzike (Leucojum vernum £.} — Szirénfalva-ártéri erdő

va, sokan tövestöl százával, ezrével szedik, sőt még árusítják is mint „hóvirágot".

Mindebből az következik, hogy a növény hagymája elöregszik és nem képes új magot hozni, s elhal.

— Nincs rá mód, hogy ezeket a növénypusztítókat felelősségre vonják és szigorúbban bírságolják?

— Az igazság az, hogy a növényvédelmi intézkedések még nem eléggé hatékonyak. A legújabb növényvédelmi törvénykiegészítés azonban, mely 1978-ban jelent meg, konkrétabb és pontosan meghatározza, melyek azok a növények, melyeket nem szabad szedni (tépni, pusztítani), s egyben meghatározza egy-egy védett növény alapértékét. Ez 50 koronától 2300 koronáig terjedhet, természetesen egy szál elpusztított, letépett növényre vonatkoztatva. A tőzikéé konkrétan ezernégyszázötven korona, a kockás liliomé úgyszintén. Bár ezidáig a bírságolással nem foglalkoztak komolyabban, ezután erre is sor kerül, s ezt a feladatot a járási kulturális osztály természetvédelmi szakosztálya látja el. Ami a vállalatokat, üzemeket, szövetkezeteket illeti, annyiban kedvezőbb a helyzet, hogy ők tudnak a védett területekről, mivel fel vannak tüntetve a kataszteri térképeken, tehát ezeket nem szántják, nem műtrágyázzák, nem víztelenítik. Persze az is előfordul, hogy „megfeledkeznek” ezekről az intézkedésekről, figyelmeztetésekről.

Egy konkrét példa: a kisgéresi efsz-hez tartozik az a terület, ahol a kökörcsinek előfordulnak. Ez egyébként az egyik legrit-Magyar kökörcsin (Pulsatilla hungarica) SOÓ-Kisgéres-homokok Magyar nőszirom (Iris aphyla ssp. hungarica)—Szőlőske—Borsukhegy

Kockás liliom (Frittilaria meleagris) — Deregnyő-laprét