A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-23 / 34. szám
A ««Mn HAZA 35 í Már irtunk Dél-Szlovákia munkásmozgalmáról, gazdag forradalmi múltjáról, harcairól. De általánosságban beszéltünk a felszabadulás előtti eseményekről, a sztrájkokról, csendörsortüzekről, a kommunisták bátor és megalkuvást nem ismerő magatartásáról a burzsoá hatalmi erőivel folytatott harcban, a fasizmussal és a fasisztákkal szemben; a második világháború éveiben pedig partizánokként, illegalitásban dolgozó pártmunkásokként harcoltak a Vörös Hadsereg oldalán, a fasisztaellenes erők hősi küzdelmét támogatva Mai számunkban két járást érintünk, a losoncit (Lučenec) és a rozsnyóit (Rožňava), de e két járás kapcsán sem a munkásmozgalom egészéről szólunk, hanem csupán egy kisvároshoz és egy községhez illetve e helységekhez kapcsolódó forradalmi harcokról. A kisváros eléggé ismert, erős munkásmozgalma és kommunista tevékenysége révén bevonult a hazai munkásmozgalom történetébe Már az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság idején helyi szovjetek alakultak itt, s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tapasztalatait felhasználva a biztonság ellen őrzését a népi milíciák végzik. A gyár igazgatását munkástanács veszi át, de csak rövid időre. A Magyar Tanácsköztársasagot az antanthatalmak és szövetségeseik leverik, s ezzel a fehér terror poklát szabadítják a kommünárdokra Sok derék, becsületes munkás esett a terrornak áldozatául. Az Akasztóhegy a kommunista mártírok ormaként válik ismertté. A burzsoá köztársaság szintén kegyetlen ellenfele maradt a magyar és a szlovák kommün résztvevőinek. A kisváros munkásmozgalmi vezetőinek a számát azonban csak csökkenteni tudták, erejüket képtelenek voltak megtörni Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának esztendejében, 1921-ben, a kisvárosban elsőként alakult helyi szervezet, s hatására számos községben történt ugyanez. Ebben az időben, de különösen az 1921. évi nagy politikai sztrájk után kapja a kisváros neve elé a vörös jelzőt. Úgy erősödik, izmo sodik itt a mozgalom, hogy a húszas évek legvégén, az 1929-es választásokon már a választópolgárok 80 százaléka szavaz a kommunista párt jelöltjére. Az 1930-ban oda látogató köztársasági elnököt, Masarykot döbbenetes, néma tüntetéssel fogadták, s ez ellen a kisváros és a gyár vezetői nem tudtak tenni semmit. A gazdasági válság esztendeiben egymást követték a sztrájkok. 1932. május 1 -én hatalmas felvonuláson vettek részt a munkások. Az ünnepi szónok Major István volt. A munkásság ereje akkor bontakozott ki a legerőteljesebben, amikor megakadályozták, hogy a burzsoázia és a kormányzat helytelen politikája következtében a gyárat leszereljék és Mostba költöztessék át. A kisváros vezetői és a gyár elbocsájtással akarták megfélemlíteni a munkásságot. A válasz erre az volt, hogy a párt es a vörös szakszerveze kezdeményezésere megalakult a munkane külieket segélyező „Munkás Szolidaritár' egyesület. A munkásmozgalmat irányító központ a munkásotthonban volt, ahová Steiner Gábor is ellátogatott. A munkásotthonban született meg az 1936-ra tervezett nagy sztrájk gondolata is. A sztrájk a futballpályán kezdődött, s a hatalmi szervek brutális közbelépése folytán a Vöröskön folytatódott. A munkásmozgalomnak erről a dicsőséges fejezetem regényt is Írtak Az 1938. évi választások előtt a kommu nisták újabb nagy sztrájk szervezésebe kezo tek a fasiszta veszély ellen. A sztrájkra azonban már nem kerülhetett sor. A müncheni illetve bécsi döntés után a Horthy-rendszer államgépezete vette üldözőbe a kisváros kommunistáit. Állandóan napirenden szerepeltek a kínzások és vallatások. Az illegalitásba kényszerült helyi szervezet ennek ellenére szoros kapcsolatot tartott fenn a losonci és a salgótarjáni földalatti mozgalommal KERDESEK 1. Melyik az a nagy üzem a losonci járásban, amelynek jelentős munkásmozgalmi hagyományai vannak? 2. Melyik az a község a rozsnyói járásban, amelyet a burzsoá köztársaságban Kis-Moszkvának neveztek? A háború éveiben érezhetően erősödött az illegális párttevékenység. A kommunistát összeköttetést teremtettek a Jánošík szlovák és a Nógrády-féle magyar partizáncsoport egységével. Vasúti hidakat, vonatszerelvenyeket robbantottak fel Amiért a kisváros kommunistái és öntuöa tos munkásai évtizedekig harcoltak, a felsza badulás után, a munkáshatalom győzelmét követő esztendőkben fokozatosan es terv szerűen megvalósul. A rozsnyói járáshoz tartozó község kom munistái szintén jeleskedtek az elnyomók ellen folytatott harcban. Számos sztrájkot szerveztek, emberi életfeltételeket, magasabb bért követelve a dolgozóknak. A kom munista pártnak igen erős szervezete működött ebben a községben, a CSKP néhány vezetője is megfordult a kommunisták kóré ben A kommunisták harca egyforma erőve folyt a községben s a területéhez tartózó gyárban, s a hatalom emberei képtelenek voltak megtörni a kommunisták es a munka sok harcát, céljukat nem tudták elemi sem erőszakkal, sem a megfélemlítés egyik hata sós eszközével — az elbocsátásokká. Tapasztalt rozsnyói kommunista bánya szók tartottak fenn szoros kapcsolatot a község munkásmozgalmával, okos tana csókkal látták el a kommunistákat, az üzen öntudatos dolgozóit A nagy munkásmozgalmi múltú kis falu ott található a Sajó menten. Fábry István a gómöri munkásmozgalom kiemelkedő szer vezöje sokszor megfordult ebben a községben, irányította a pártszervezet munkáját, s kezdeményezője volt nem egy sztrájknak. A falu erős és határozott párttevékenysége révén méltán kapta a Kis-Moszkva nevét Közeli és távoli vidékeken Így ismerteK a falut, az idősebbek közül még ma is sokan emlegetik így. A dolgozók szemében ezzel a nevével vált rokonszenvessé, példamutatóvá, mint ahogy ezzel a nevével vált gyűlöletessé is a burzsoá elnyomók szemében 4
