A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-26 / 4. szám

ÁRULKODÓ BETŰK állítja a kabinjában a kívánt hőmérsékletet és a többi már az automata dolga, hogy ezt egyen­letesen biztosítsa. Tehát az 500 főnyi utas és 200 főnyi személy­zet biztonságát és kényelmét hozzáértő szakemberek ellenőr­zésével számtalan automata be­rendel végzi. A Grúziát csu­pán néhány évvel ezelőtt bo­­csájtották vízre egy finn hajó­gyárban, ahol szovjet megrende­lésre készüli. Mindent tud, amit eciy mai korszerű hajónak tud­nia kell. Rajta kívül még négy ugyanilyen társa pásztázza a tengereket a Szovjetunió lobo­gója alatt. Megköszönjük az érdekes in­formációkat, s mire a fedélzetre érünk, mór oil találjuk Poszei­­dc it a görög tengeristent. Há­romágú villájával nyit magának utat a nép között, miközben kóc szakállát lengeti a szél. Szőke feleségével a karján, udvari né­pének, fogdmegjeinek társasá­gában, a hajó mély kürtszavával foglalja el trónját a fürdőme­dence mellett. Rövid ceremónia után rátérnek a tárgyra. Előbb gondosan megválogatják, hogy kit maszatoljanak be, s dobja­nak a medencébe, különböző tengeri szörnyetegnek keresztel­ve. Aztán válogatás nélkül min­denkit bedobnának, aki a kezük ügyébe kerül, talán még a ze­nekart is, ha közben a fenséges Poszeidón nem pottyanna szin­tén a vízbe, a többiek közé. Újból felbúg a hajókürt s va­lamivel komolyabbra fordul a játék, Szerencsére nem süllyed a hajó, de biztos ami biztos, tar­tunk egy próbariadót. Felhozzuk kabinjainkból a mindenttudó mentőmellényeket, s úgy piroslik tőlük a fedélzet, mint a kalo­csai paprikafüzéreik a tornácon, aztán ki-ki a kijelölt mentőcsó­nakjához megy. Itt megmutatják a mellények szakszerű használa­tát, rajtuk a lámpát, mely ön­működően bekapcsol mihelyt a vízbe ér, aztán vége a riadónak, s visszavisszük a mellényeket a helyükre. Délután megpillantjuk a nap­fényes Itália legdélibb portrait. A hegyoldalon, olajfák között, autóút kanyarog le, Reggio di Calabria tengerparti városba. Balkéz felől közeledik Szicília, s kicsit távolabb összeszűkül a tenger, s mintegy 3 kilométernyi résen áthajózunk a Messinai szo­roson. Aki Olaszországból Szi­cíliába akar utazni, azt komp viszi ót a szoroson. A gépkocsi­kat is és a vonatot is, mégcsak ki sem kell szállni belőlük. A szoros túlsó oldalán, Szicília partján Messina háztetői piros­­lanak. A Földközi-tenger e legna­gyobb szigetének, Szicíliának, egy magyar vonatkozású eseményét is emlegetik: 1860-ban Garibaldi itt szállt partrq ezer emberével, köztük a magyar Tüköryvel, hogy katonákat toborozzon az egysé­ges Olaszország megteremtésé­hez. Hajónk amint átkelt a szoro­son, észak felé kanyarodott. Va­csora után, amint lassan beeste­ledik, újból felmegyünk a fedél­zetre, hogy megnézzük a Strom­boli tűzhányót. Szinte átmenet nélkül emelkedik ki a tengerből a magas kúp s fent mintha pá­rát lehelne, sapkáján pedig láva­folyások foszforeszkólnak a sö­tétben. Messze előttünk Nápoly partjai. De a koromsötétben nem látni semmit, csupán a ha­jónk világító neonjait. Már egy kicsit Olaszország­ban érezzük magunkat, amint bent a szalonban peregni kezd a színes szélesvásznú film, „A római vakáció". DUSEK IMRE 1. Búcsúzunk a kikötőtől 2. Gyülekezés a mentőcsónakok­nál 3. A Grúzia 4. A vezérlőálláson A bűnüldözésben már régóta fontos szerepet játszik a külön­böző írástípusok vizsgálata. Tény ugyanis, hogy a kézírás mindenkire egyénileg jellemző . és szinte elő sem fordul, hogy két embernek teljesen azonos írása legyen. A kriminalisztikában írásszak­értők, grafológusok végzik az „árulkodó betűk" tartalmi és formai vizsgálatát. Évente több mint száz igazságügyi kézírás­szakértői vélemény kerül a bíró­ságok elé. E vizsgálatok általá­ban közokirathamisítási, rágal­­mazási, becsületsértési, csalási, sikkasztási, üzérkedési bűncse­lekményekkel kapcsolatban vál­nak szükségessé. Előfordul olyan ügy is — például folytatólago­san elkövetett sikkasztás - amelynél akár másfélszáz kérdé­ses iratnál is többet kell „na­gyító alá helyezni"... Az írástípusok szakértői vizs­gálatának lényege, hogy a kéz­írás szövegezési és grafikai sa­játosságaiból fontos következte­tések vonhatók le az elkövető személy hozzávetőleges életkorá­ra és jellembeli megnyilvánulá­saira. A grafológiának vannak általános törvényszerűségei is. Például: az írásbeli visszaélése­ket többnyire felnőtt korú, hu­­szonöt-ötven éves tettesek köve­tik el; a többszörös ismétlés is főképp a közép-korosztályokra jellemző. Figyelemre méltó to­vábbá, hogy a fiatalabbak job­bára a közrend és a közbizton­ság elleni bűncselekményekben vétenek a törvény ellen, az idő­sebbek viszont inkább az emberi méltóság elleni bűncselekmé­nyekben részesek. És még egy általános adat: az anyagi moz­gatóerő az idősebbeknél csak ritkán fordul elő, míg a harminc­negyven éves korosztály írással elkövetett bűncselekményeiben ez az indíték dominói. Sok mindent elárulnak a tar­talmi jellegzetességek. Korábbi idők körülményeinek ismerete idősebb nemzedékre enged kö­vetkeztetni, az írásból kiolvasha­tó szűkebb látókör, gyérebb tá­jékozottság vagy modernebb fel­fogásmód fiatalabb korosztályra utal. A ponyvairodalomnak és a kalandfilmeknek a szövegben fellelhető hatása ugyancsak a fiatalabbak felé tereli — több­nyire joggal — a gyanút. Ezzel szemben nincs olyan módszer, amelynek segítségével a névtelen kézírások írójának nemét biztonsággal meg lehetne állapítani, bár különféle sajátos­ságok gyakran előfordulnak az egyik vagy a másik nem írásá­ban. E sajátosságok felismerését alaposan megnehezíti, ha a vizs­gált írás férfias típusú nőtől vagy nőies típusú férfitól szár­mazik. Mindenesetre az idősebb korosztály kézírásában gyakran fellelhetők idegen grafikai alak­zatok, betűkötések és kifejezé­sek; az álló betűk írásmódja pe­dig inkább a fiatalabbak köré­ben használatos. A jobbra dőlő írástengeiy az ötven-hatvan éve­sekre látszik jellemzőnek. És még az iskoláskor grafológiájának is megvannak a sajátosságai: ne­hézkes betűformálás, erős kéz­nyomás, egyenetlen írásméret, me­rev vonalkezdetek és ékezetek. Érdekes következtetések von­hatók le az igazságügyi kézírás­szakértői vizsgálat tárgyát képező perdokumentumok tartalmából is. Bizonyára meglepő, de a fiatal lányokat szidalmazó, becsület­sértő és rágalmazó névtelen le­velek írói jobbára nők. A szö­vegben használt ízléstelen nyel­vezet nem természetes kifejezés­­módjuk ugyan, de szándékosan alkalmazzák a megkísérelt tor­zítás eszközeként. A férfiak vi­szont a közokirathamisítás, az írással elkövetett csalás és sik­kasz tá's kategóriájában „vezet­nek", férfi szerzőre vall a nyers erőszakkal való fenyegetőzés is. Ami az írás formai jegyeinek vizsgálatát illeti, a női tettesek általában szabályosan írnak, többnyire egyenletes betűmére­tekkel, lágy íveléssel, gondosabb külalakkal. A férfi tettesek írásá­ban gyakran jelentkezik az írás­típusok vegyítése, a vegyes vo­nalvezetés és a hányaveti írás­mód. Természetes, hogy a kéz­írásból kiütköző széles körű ismeretek művelt személyre val­lanak. Az ilyen egyén szókincse gazdag, nyelvtanilag is helye­sen ír és a fogalmazósmódja színvonalas. Árulkodó jel a jól kiírt kézírás is, elkövetőjét med­dő fáradság lenne iskolázatlan személyek között keresni. Mind­ennek fordítottja ugyancsak nyomra vezetheti az igazság­ügyi kézírásszakértőt. A törvény­­szegők közül sokan úgy okos­kodnak, hogy megmásítani pró­bálják írásmódjukat; megpróbál­ják azt a látszatot kelteni, hogy kézírásuk alacsonyabb szintű a valódinál. Azt már kevesen tuda­tosítják, hogy épp ezzel vetik papírra a legtöbb áruló nyo­mot... Ugyanis ahhoz, hogy valakinek a kézírása alacso­nyabb szintűnek látszódjék vagy teljesen idegen írásmódra emlé­keztessen, csökkentenie kell az írássebességet, aminek kézírás­­szakértői szempontból szembe­tűnő következményei vannak: A SZOCIALISTA TÖRVÉNYESSÉG VÉDELMÉBEN EMBERI SORSOK erősebb tagoltság, nagyobb be­tűméret, nem eléggé egyenletes sortartás, az utánzás igyekezeté­ben beálló megtorpanáskor pe­dig a betűk megvastagodása. Sokszor ellentétben állnak egy­mással a tartalom és a forma is, amiből kiderül, hogy más sze­mély volt az írás értelmi szer­zője és másvalaki, aki papírra vetette. A bíróságok által elrendelt vagy a kriminalisztikában használatos grafológiai vizsgálatok sok eset­ben egy-egy szóbanforgó kézírás készítőjének foglalkozásáról is árulkodnak. Elsősorban a szak­ismeret, a felhasznált nyomtat­vány vagy más írásra használt papír alapján. Általános szak­­vélemény, hogy az egészségügyi állapot vagy a váratlan kény­szerhelyzet is kihatással van az írás formájára, illetve a szöve­gezés rendellenességeire. Neuró­zis, krónikus alkoholizmus, kábí­tószerfogyasztás, erős szellemi kimerültség, idősebb kori szeni­litás, félelem, nagy felindulás vagy öröm egyaránt meglátszik az írásmódon. Furcsa grafikai formákat eredményezhet az író különös testhelyzete is. Például ha hidegben, mozgó járművön, karfeltámasztás nélkül vagy szo­katlan íróeszközzel írt. Ilyen kéz­írásokban feltűnik a fornai egy­szerűsítés, a betűméret egyenet­lensége, .a hurokképzés, illetve a megállások és a ugrások nyoma. E részfelismerések külön-külön nem nagy értéket képviselnek az írással elkövetett bűncselekmény tettesének megállapításában. Együttesen azonban a bizonyos­ságot megközelítő valószínűség eléréséhez vezetnek, bár az igazságügyi kézírásszakértő — természetesen — csupán annyit állapíthat meg a különféle írás­típusok árulkodó tartalmi és fo'mai jegyeiről, amennyire azok „közlékenynek" tűnnek. Általános és a tamáskodók figyelmébe ajánlható szabály viszont, hogy a szakértői vizsgá­lat során kiderített bizonyítékok a pervezetés további folyamatá­ban is bebizonyosodnak s így perdöntő tényékként kezelhetők. 17

Next

/
Thumbnails
Contents