A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-19 / 3. szám

HOGY LEPNI TUDJUNK Tavaly megváltozott a blúzdivat, idén pedig a szoknya hossza és szűk formá­ja borzolja fel a kedélyeket. A divatos szoknya rövid (térd alatt 5—6 cm), keskeny sziluettje egyenes. Alul olyan szűk is lehet, hogy ha az ötletes ruha­tervezők nem találnák ki a hasíték, haj­tás, hál, rakás számos változatát, még lépni is alig tudnánk benne. Elöl, de­rékban kis hajtások adják a csípő­bőséget. A szoknya háta sima, szűkítő­­varrásos. Legfontosabb: az egyenes sziluett. Ezért nem divat a lépcsős, a körglok­­nis, a szuperbőségű, húzott szoknya. Divat viszont a csoportrakás, a pliszé beállítás, a levasalt vagy vasalatlan hajtás. Jó alakú, karcsú nők, ha divatosak akarnak lenni, feltétlenül szűk fazont válasszanak: Molettek számára kicsit bővebb (például csípőig levarrott, le­vasalt csoportrakásos) szoknyát aján­lunk. Fontos, hogy sehol ne feszüljön a testen. Akinek viszont széles a csí­pője, kissé kifelé szabott szoknyát vá­sároljon vagy varrasson. 1. Alapszoknya a legújabb divat sze­rint: szűk, rövid, elöl a karcsúsító var­rás helyén két-két mély ránccal, széles, szabott övvel, vagy övrésszel. A hasíték az oldalvarrásban van. Az öv lehet elütő színű, ebben az esetben ennek anyagával béleljük a szoknyát. 2. Legombolt hasíték. Az alátűzött, rej­tett zseb az előre állított oldalvarrás­ban van. A fazon sportos, lódén szok­nyára a legalkalmasabb. Széles bőr öv a kiegészítője. 3. Hátul gombos szoknya. A gombolás alatt rövid hasítékkal. 4. Hói hajtással kombinálva nagyobb lépésbőséget ad. A hosszított derék­részt és a varrásokat tűzés díszíti, 5. Elkerekített hasíték dísztűzéssel. A hasíték magasságát a szoknya hosszán kívül az önkritikánk is befolyásolja. 6. Hói és hasíték együtt. Különösen szép megoldás, moletteknek ajánlott viselet. 7. Elütő színű selyemmel bélelt, hosszú alkalmi szoknya háta közepén magas hasítékkal. Fekete szoknyát bélelhetünk például pirossal. 8. Vasalt hajtással bővülő szoknya elő­reállított oldalvarrással. Az eleje bősé­get a csípőig levarrott belső piék adják. 9. A lépésbőséget a szembehól adja. Divatos a kockás anyag és a széles derékrész. 10. Az új divat jellegzetes darabja a lapszoknya oldalt benyúlós zsebbel. Ehhez a modellhez jó tartású anyag szükséges. SERTÉSNYELV CITROMOS MÁRTÁSSAL HOZZÁVALÓK: 4 db sertésnyelv, 2 db citrom, 2 db sárgarépa, 1 db petrezse­lyem-gyökér, 1 fej hagyma, 2—3 babér­levél, 3 evőkanál ketschup, 1 del vörös­bor, 2 kanál kristálycukor, 4—5 szem szegfűbors, 1—2 db szegfűszeg, só, törött bors, /mustár, 4 evőkanál olaj, simaliszt. KÉSZÍTÉSE: A sertésnyelvet meg­mossuk, leforrázzuk, a bőrét lehúzzuk, félbe vágjuk, megsózzuk, borsozzuk. mustárral megkenjük és kb. 1—2 órát állni hagyjuk. A zöldséget karikákra vágjuk, lábasban forró olajon kb. öt percig pirítjuk, majd hozzáadjuk az apróra vágott hagymát, még együtt pirítjuk, ha szép rózsaszínű, hozzá­adjuk a ketschupot, babérlevelet, szeg­fűborsot, szegfűszeget, beletesszük a nyelveket, vízzel felöntjük és lassan pároljuk. Még mielőtt megpuhul, kari­kákra vágott citromot adunk hozzá. Ha a nyelvek megpuhulnak kiszedjük őket, rántást készítünk, a mártást be­sűrítjük, hozzáadjuk a vörösbort és szükség szerint vízzel hígítjuk, majd kb. 30 percig forraljuk. Citromlével és cukorral ízesítjük. Végül a nyelveket tálra rakjuk, a mártást kimixeljük vagy szitán áttörjük és együtt tálaljuk. CSAK 1 PERCRE... A hazai magyar kórusmozgalom kedvelőinek körében gyakran forog közszájon egy lelkes fiatalember: SIMEK VIKTOR neve. Megalakulása óta ő a zsérei (Žirany) vegyeskar vezetője.- Először is: mutasd be Zsérét s az énekkarát!- A nyitrai járás mintegy másfél ezer lakosú községe a miénk, egy jellegzetes zoboralji falu. Az éneklésnek gazdag hagyo­mánya van itt, a népdal úgymond élő műfaj még ma is. A karéneklés, korábban, mégsem tartozott a népszerű idő­töltési formák közé. Kilenc éve, hogy 1971. januárjában sike­rült ezen változtatni és a CSEMADOK helyi szervezetének kezdeményezésére 45 taggal megalakult a vegyeskar. Tagjai a helyi mészgyár alkalmazottai, többen a nyitrai üzemekben dolgoznak vagy diákok.- Emlékszel még a kórus első sikereire?- Természetesen. A környező falvakban mutattuk be először műsorunkat, aztán 1972-ben második díjat nyertünk a kórusok járási versenyén. Sikerrel szerepeltünk a II. Kodály napokon is Galántán.- És azóta? — Sokat és sokhelyütt szerepeltünk. legnagyobb sikerünknek azt tartom, hogy a kórus 1975-ben aranykoszorús minősítést kapott.- Mégis, mintha az utóbbi időben kevesebbet hallanánk felőletek? — Nem titok, hogy vegyeskarunk két-három évvel ezelőtt hullámvölgybe került. Fiatalítani kellett a tagságot, amivel a vártnál több probléma adódott. Most azonban újra „vágá­nyon van" a kórus. Állandósult a tagság, jobban mennek a próbák és alakulóban van már egész estét betöltő műsor­készletünk is. — Éspedig? — Hagyományosan népviseletben szereplünk s ez repertoárunk jellegét is meghatározza. Természetesen, emellett klasszikus kórusműveket és mozgalmi dalokat is éneklünk. — Tudtommal nemcsak a zsérei kórussal foglalkozol... — Ősz óta a gazdagabb hagyománnyal bíró koloni vegyeskar próbáit is én vezetem. Lelkes, jó hangú társaság vár ott hétről hétre. Tavaly nyárig a nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar tagozatának kórusát is vezényeltem s az ezüstkoszorús minősí­tésig jutottunk. Már-már úgy tűnt, hogy szervezési nehézségek miatt szétesik az énekkar, de ősszel Ladislav Burlas, az ismert szlovák zeneszerző vette át a fakultás zenei tanszékének irá­nyítását, és az ő segítségével megoldódni látszanak a gondok.- A mindennapi tanítás mellett, hogy győzöd mindezt erővel, idővel? — Nem könnyű megtalálni a helyes időbeosztást, de szívesen vállalom a sok fáradságot, mert a karéneklés a szenvedélyem. Úgy érzem, hogy az embezi torok a legszebb, valami egészen különleges és semmivel sem pótolható hangszer.- Gondolom, dőreség lenne a szabad időd felől érdeklődni... — Abból bizony kevés van, ám ha mégis akad, akkor nagyon szívesen festegetek. Tulajdonképpen biológiaoktatásra és képzőművészeti nevelésre jogosító pedagógiai végzettségem van. (mik-) Fotó: Gyökeres 21

Next

/
Thumbnails
Contents