A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-19 / 3. szám
tudomány TECHNIKA EGY „MORZSA" VALLATÁSA A nagy integráltságú (LSI) áramkörök korunk miniatürizálási művészetének legszebb darabjai. Egyetlen morzsányi sziliciumlapocskón tranzisztorok, diódáik, ellenállások és összekötő elemek százai sorakoznak. Az angol International Computer Laboratories cég egyik újonnan berendezett mikroáramkör-tervező és fejlesztő kutatóintézetében ezeket az elektronikai csodákat ellenőrzik éppen. A mérési pontok letapogatóinak csúcsa mindössze 1—2 mikron átmérőjű. ROMBOLÚ MIKROORGANIZMUSOK Bizonyos parányi élő szervezetek nagy kedvvel „fogyasztják" a különféle építőipari anyagokat (elsősorban a fagerendákat), ezért napjainkban a szakemberek mind behatóbban vizsgálják ezeknek a falánk mikroorganizmusoknak az életkörülményeit. A laboratóriumi Petri-csészében most éppen egy penészgombafaj telepeit tanulmányozzák, de ugyanígy szerepelnek a kutatási programban zuzmók, algák és rágcsáló rovarok is. A szakemberek remélik, hogy a kártevő szervezetek életciklusának felderítésével könnyebb lesz kidolgozni az építőanyagok megóvásának kezelési módszereit is. GÉPÍRÁS KALAPÁCCSAL Ez az újfajta elektronikus doboz mozgássérült betegeknek nyújt lehetőséget arra, hogy írógépet használjanak, és különféle villamos berendezéseket ki- vagy bekapcsoljanak egyetlen érintéssel. A hagyományos írógép fölé kis kalapács nyúlik, ennek helyzete pneumatikus úton állítható be. Ha a kalapács a megfelelő billentyű fölé került, gombnyomással lendíthető ütésre. A fekete vezérlő korongokkal ugyanígy hősugárzók, villanyégők, tévékészülékek és elektromos ajtózárak is működtethetők. AZBESZT HELYETT MŰSZÁL A hagyományos azbesztcementből készült építőelemekben ezentúl olcsó műszállal pótolhatják a törékeny azbesztszálakat. A fátyolszerű polipropilénnek nemcsak nagy a szakítószilárdsága, hanem rugalmas is, és könnyebben alakítható. Az azbeszttel szemben ennek a műanyagnak még az az előnye, hogy rákkeltő hatása nincs. AZ ÜRNÖVÉNYEK NEM VIRÁGZANAK... A Valerij Rjuminnak és Vlagyimir L'jahovnak a Szaljut-6 űrállomáson töltött hathónapos űrutazása során termesztett növényeket behatóan tanulmányozzák az Ukrán Tudományos Akadémia kijevi növénytani intézetében. Az első megállapítások szerint kezdetben a növényék ugyanúgy fejlődnek az űrben, mint a megszökött földi körülmények között, de némi eltéréssel. A búza például jobban csírázik és 30 centiméteres magasságot is elér 15 nap alatt. Ljahov és Rjumin el is fogyasztotta az űrállomáson termesztett tavaszi hagymáit. De az űrnövények nem virágzanak és nem érlelnek termést. Ennék okát még nem tudják, de valószínű, hogy a gravitáció hiányára vezethető vissza. Az ukrán kutatók szerint a megzavart fejlődés fő oka feltehetően az, hogy a növények az űrben nem tudnak megszabadulni anyagcseretermékeiktől. A földi viszonyokhoz alkalmazkodott anyagcseréjük megzavarodik, majd leáll, így a súlytalanság állapotában saját anyagcseretermékeik megmérgezik a növényeket. Ennek a feltevésnek a bizonyítására még további vizsgálatok szükségesek. „ESŰLENCSÉK" AZ ÓCEÁNON Az óceánok és a légkör között végbemenő energiareakciók jelentősen befolyásolják az időjárást Európában és a Szovjetunió nagy területein — állapították meg az Atlanti-óceánon, tevékenykedő szovjet meteorológusok a Meteorológiai Világszervezetnek a globális légköri változások folyamatait tanulmányozó kutatásai keretében. A szovjet tudósok elsősorban az afrikai kontinensről az Atlanti-óceánra zúduló porviharokat tanulmányozták. Az első megállapítások szerint a vízfelszínre jutó por csökkenti a vízfelszín reflexióját és ezzel hőmérséklet-változásokat okoz a vízben és a felette elhelyezkedő légtömegekben. Azt is megfigyelték, hogy a szakadó eső után észlelhető 1-2 fokos hőmérsékletemelkedés a vízfelszínen kialakuló „esőlencséknek“ tulajdonítható - ezek egészen távoli területeken is befolyásolhatják a hőmérsékletet. Ezeket a megállapításokat is felhasználják a hosszú távú időjárási prognózis matematikai modelljének kidolgozásához. A FÖLD TENGERMÉLYI VULKÁNJAI A Föld vulkánjainak kétharmada a tengerek mélyén működik és négyszer annyi lávát, port és gázokat dob ki magából, mint a felszíni tűzhányók. Szovjet tudósok jutottak erre a megállapításra, befejezve három évig tartó kutatóútjukat a „Vulkanológus" elnevezésű, különleges felszerelésű kutatóhajó fedélzetén. Az 1130 tonnás hajót minden olyan eszközzel felszerelték, amelyekkel feltérképezhette a tengerek mélyét és mintákat vehetett a mélyből. Három év alatt tüzetesen átvizsgálta a Kamcsatkától Új-Zélandig húzódó vulkáni gyűrűt. Az utóbbi hónapokban az intenzív földrengési tevékenységről ismert Kuril-Kamcsatka árkot vizsgálta- át a Csendes-óceán északnyugati térségében. Tucatnyi elmerült vulkánt találtok és a tudósok meg vannak győződve róla, hogy- a tengermélyi, vasat, mangánt és foszforítokat tartalmazó rögmezők vulkáni eredetűek. ILLAN A MELEG Nemcsak a rosszul szigetelt ablakkeretek résein át szökhet el a meleg levegő, hanem maga az üvegtábla is átenged bizonyos hőmennyiséget. Az energiatakarékosság különféle lehetőségeit kutató szakemberek ezért arra kíváncsiak, hogy az üvegtáblák készítésekor milyen adalékanyagokat kell az olvadékba keverni a jobb hőszigetelő képesség kialakítása érdekében. A különféle kísérleti üvegtáblákat egy hőkamra oldalába illesztve, nagy érzékenységű hőelemekkel vizsgálják. 18
