A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-28 / 26. szám
NYÁRI ESTÉK, DÉLUTÁNOK... VEGYES HALLEVES Hozzávalók: 80 dkg friss hal, 2 db sárgarépa, 1 db petrezselyemgyökér, 1 db kisebb karalábé, 2 db zöldpaprika, kevés vajbab, cukorborsó, 1 db póréhagyma, 2-3 szem szegfűbors, feketebors, 5 dkg angol szalonna, 2 kanál olaj, 1 del tej, 2 kanál simaliszt. Készítése: A fazékba beleöntjük az olajat, hozzáadjuk az apróra vágott angolszalonnát, kiolvasztjuk, majd ebben a zsiradékban megpirítjuk a karikára vágott hagymát, zöldséget, felöntjük vízzel, beletesszük a megtisztított felvágott halszeleteket, megsózzuk, hozzáadjuk a szegfűborsot, a negyedekre vágott zöldpaprikát, kifejtett cukorborsót, vajbabot és lassú tűzön kb. fél órát főzzük, majd végén hozzáöntjük a tejben elkevert lisztet, ha szükséges ízesítjük és még kb. 20 percig forraljuk, de ügyeljünk arra, hogy a halszeletek egészben maradjanak. RÓBERT szakács receptjei CSAK EGY PERCRE... Szombatonként a Csehszlovák Rádió magyar műsorában, pontosabban a Napi krónikában hallhatjuk Pavol Vravko rendőrőrnagyot, az SZSZK Belügyminisztériuma Sajtóosztályának dolgozóját, aki az elmúlt hét kiemelkedő bűnügyeit ismerteti. Vravko őrnagy egyébként a Csehszlovák Rádió bűnügyi krónikájának állandó munkatársa. Megkérdem az őszhajú, de még fiatalos és élénk tekintetű rendörőrnagytól, mióta áll a Belügyminisztérium szolgálatában? — Bizony már harminc esztendeje, 1950 óta. Korábban többnyire Dél-Szlovákia határmenti járásaiban szolgáltam, hét esztendeje kerültem föl Bratislavába. — Hogyan került a rendőrség kötelékébe? — A negyvennyolcas februári események után át kellett szervezni mind a hadsereget, mind a rendőrség sorait. Üj, a néphez hű káderekre volt szükség. Én már 1947-ben beléptem a pártba, s amikor tényleges szolgálatra bevonultam a hadsereghez, hamarosan tartalékos tiszti iskolába kerültem. Ennek elvégzése után az elvtársak meggyőztek arról, hogy énrám is szüksége van a hadseregnek. így hát maradtam, és hivatásos tiszt lett belőlem. A hadseregtől két hónap múltán átvezényeltek a belügyminisztériumhoz tartozó határőrséghez. A nyugati határvidékre kerültem. Innen 1954-ben saját kérésemre áthelyeztek Komáromba. Itt kilenc esztendőt szolgáltam, a többit az érsekújvári járásban. Tudtam magyarul, de teljesen folyékonyan csak itt tanultam meg Dél-Szlovákiában, hiszen itt többnyire magyarul kellett beszélnem. — Hogyan szokta meg hivatását? — Mindent meg lehet szokni, csak akarni kell. Ha az ember átérzi hivatásának fontosságát, akkor megkedveli, mi több, lelkesedik is érte. A rendészeti munka nem könnyű, sok energia, kitartás kell hozzá. Ugyanakkor változatos és sokrétű. Naponta új meg új feladatokkal kell megbirkózni. Ma már megelégedéssel nyugtázom, hogy a rendőrség kötelékében maradtam, pedig eredetileg nem volt szándékomban. — Mióta foglalkozik bűnügyekkel, őrnagy elvtárs? — Pontosan 1963 óta. Kezdetben a Magyarországgal határos átkelőhelyeken szolgáltam határőrtisztként. Leginkább a csempészeket és útlevélhamisítókat üldöztük, óm akadtak másfajta bűnügyek is. Később egy határmenti rendőrkapitányságnak lettem a parancsnoka. 1973-ban kerültem föl Bratislavába, a belügyminisztérium sajtóosztályára, ahol az a feladatom, hogy propagáljam, népszerűsítsem a rendőrség munkáját mind szlovák, mind magyar nyelven. — Hetente sokféle törvénysértésről hallunk a rádióban. Melyek most a „legdivatosabb" bűncselekmények nálunk? — A leggyakoribbak a közlekedésrendészeti szabálysértések, amelyek közüti balesettel járnak. Gyakoriságukat tekintve utánuk a betöréses lopások következnek, majd a garázda cselekedetek és rablótámadások, aztán a gazdasági bűncselekmények, a sikkasztások és hasonlók. — Emelkedő vagy csökkenő tendenciát mutat a bűnözés Szlovákiában? — Megnyugvással mondhatom, hogy csökkenő tendeciát mutat. Pontosan 537 bűncselekménnyel volt kevesebb tavaly, mint az előző esztendőben. DÉNES GYÖRGY 21
