A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-14 / 24. szám

Beszélgetés dr. Úlveczky Ferenccel, a Komáromi (Komárno) Városi Nemzeti Bizottság elnökével Komárom . . . Ősi település a Duna és a Vág összefolyásánál, ohol - Anony­mus krónikája szerint — egy Alup Torna nevű vezér építtetett erő­dítményszerű végvárat. S a tova­tűnt századok krónikája bőven sorjázza a város történetének nevezetesebbnél nevezetesebb eseményeit. Például itt született V. László; de Klapka tábornok hősiessége is említést érdemel, aki még a világosi fegyverletétel után is több mint hét hétig véd­te honvédcsapataival 1849-ben a komáromi várat. Napjainkban viszont élénk for­galmú, barátságos hangulatú s egyre korszerűbbé váló járási székhely, amely a felszabadulás­tól eltelt három és fél évtized alatt korábban sohasem tapasz­talt ütemben fejlődik. Külön büszkesége a hatalmas hajó­gyár, hiszen az itt épülő vízi jár­műveket a világ számos nagy ki­kötőjében ismerik. E város szülötte Lehár Ferenc, a talán nála is népszerűbb Jókai Mór vagy Beöthy László, a ki­váló humorista is . . . Tegnap és ma; múlt és jelen találkozik lépten-nyomon ebben a Csallóköz alsó csücskét záró, vendégmarasztaló városban. Va­jon elégedett-e az elért eredmé­nyekkel és a mai állapotokkal dr. ölvecky Ferenc vnb-elnök; s egyáltalán: milyen gondolatok foglalkoztatják őt ezekben a na­pokban? Erre kerestem választ, amikor bekopogtattam dolgozószobájá­nak ajtaján.- Gyakorta tűnődöm mosta­nában azon, hogy mennyit is fej­lődött városunk a felszabadulás óta eltelt harmincöt esztendő alatt - válaszolja barátságosan a vnb-elnök, majd valamivel szi­gorúbbra fogja a szót: - És ennél is lényegesebb feladat összegez­ni mindazt, ami a jelenlegi meg­bízatási időszakban változott városunkban, hiszen célkitűzé­seink merészek, de reálisak vol­tak.- Mi az, amit a fejlődés ko­rábbi, mondjuk öt-tíz évvel ez­előtti időszakában lát lényeges­nek, és mi az, amit a városépí­tés jelenlegi szakaszában tart fontosnak?- A városfejlesztés eredmé­nyeit nem szívesen osztom pon­tosan meghatározott szakaszok-A MÚLTRA * •• EPUL A JELEN ra. Véleményem szerint egészé­ben alakul át itt az élet. hiszen az utóbbi tíz-tizenkét esztendő­ben új üzemek létesültek nálunk, évről évre korszerű városrészekkel gazdagodik Komárom, az utóbbi esztendőkben pedig a belváros rekonstrukciója is megkezdődött. Ez nem azt jelenti, hogy talán elvetnénk mindazt, ami a múlt­ból maradt ránk, aminek hagyo­mányébresztő szerepe van a vá­ros történetével kapcsolatban. Ellenkezőleg, büszkék vagyunk a korábbi nemzedékek eredmé­nyeire, de látni kell azt is, hogy az egyre korszerűbbé váló élet­forma és a műszaki haladás ön­becsüléshez, tanulási kényszer­hez, másféle életvitelhez vezet. Tény például, hogy szükségünk veit a bőrdíszmű-gyárra és a vele szemben létesült cipőgyárra, hiszen ezzel részben ki tudtuk elégíteni a nők foglalkoztatott­sága iránti jogos igényt. E két új üzem, a munkalehetőségek megteremtése mellett, Komárom többi ipari létesítményével együtt népgazdaságilag jelentős terme­lési értékeket produkál, aminek természetesen társadalmi vonat­kozásban is megvan a lecsapó­dása. Ma már nemcsak a ré­gebbi, hanem az újabb iparvál­lalatok műszaki vezetői és szak­munkásai is egyre inkább tartós otthonuknak tartják Komáromot s közvetlen környékét, ezért ten­ni is hajlandók valamit a váro­sért. Sőt, nem is keveset! Társa­dalmi munkában terveznek, épí­tenek óvodákat, sportlétesítmé­nyeket és egyéb tekintetben is segítik a város fejlődését. — Említhetne néhány példát a városfejlesztés újabb eredményei közül?- A közelmúltban adtuk át rendeltetésének városunk első sportcsarnokát, a másodikat pe­dig még ez idén szeretnénk be­fejezni. A sportlétesítmények kö­zött említendő a kajak-kenu szakosztály új központjának lé­tesítése is. Az utóbbi időszakban több új tornatermet építettünk az iskolák részére és a két gim­názium diákjainak étkeztetési gondjait is sikerült megoldani. Jelentősét léptünk előre a böl­csődei és az óvodai férőhelyek számának gyarapításában: álla­mi és üzemi beruházások, vala­mint a Z-akció keretében a je­lenlegi megbízatási időszakban tizenhét gyermekintézményt ad­tunk át.- Hol épülnek ezek az új óvodák és bölcsődék?- Részben az új lakótelepe­ken, részben pedig az üzemek közelében, hogy a szülök mun­kába menet beadhassák, délutá­nonként pedig onnan jövet köny­­nyen hazavihessék gyermekeiket. Ez egyben azt is szükségessé teszi, hogy folyamatosan javítsuk a lakótelepek és a belváros, illetve a külső kerületek közötti közlekedést. — Vannak-e lakásgondok Ko­máromban? — Őszintén meg kell mondani: ez a város legnagyobb problé­mája. Sajnos, főleg a fiatal há­zasoknak nem tudunk elegendő lakást adni. A városi nemzeti bizottság több mint ezer lakás­kérelmet tart nyilván. Ügy gon­dolom, még egy teljes ötéves tervidőszak lesz szükséges ahhoz, hogy ez az égető gond is meg­oldódjék. Ehhez azonban a fe­lettes szervek, különösen a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megértő támogatá­sára is szükségünk van, hogy Komárom tovább tudjon terjesz­kedni mai peremkerületein. Fel kellene gyorsítani a lakások át­adásának ütemét, amivel csök­kenne a lebontásra ítélt épületek száma, és a belváros hagyomá­nyos arculatának megőrzése is könnyebb feladat lenne. Mert az okos és célszerű aszanációra mindenképpen szükség van, ám a városrendezésnek ez a formája is csak módjával egészséges. — Komáromban hogyan sikerül összhangba hozni a régit az újjal, a most épülővel?- Arra törekszünk, hogy ami régi és valóban értékes, az fel­tétlenül megmaradjon, de emel­lett fejlődni is tudjon a város. Mind városi, mind járási szinten megbízható, jó szakemberek ke­zében van a város fejlesztésének sorsa. A közelmúltban szakembe­reket hívtunk meg annak meg­vitatására, mi legyen a régi városközpont további sorsa. Az a célunk, hogy egy vagy több évtized múltán is rá lehessen ismerni Komárom hagyományos arculatára, hogy a múltat idéző műemlékek ápoltak és mindenki számára hozzáférhetőek legye­nek. — Nagyon sok ember, közöt­tük jómagam is, kedves és han­gulatos városnak tartja Komá ­romot. Véleménye szerint mi in­dokolja ezt? (Beszélgetésünk során először fordul elő, hogy az elnök nem válaszol rögtön, hanem csak némi töprengés után, de akkor már mosolyogva fűzi tovább a szót.)- Mert nálunk gyakran süt a nap, így többnyire jó meleg van, mind ipari, mind mezőgazdasági termékek dolgában jó az áru­ellátás és sajátos hangulata van a piacnak is. . . egyszóval sok az olyan tényező, ami nagy mértékben befolyásolja egy-egy város hangulatát. Szólni kell a társadalmi és kulturális rendez­vények bő választékáról is, ami általában leköti a lakosság fi­gyelmét. Komárom gazdája a Jókai-napoknak, rendszeresen megrendezzük a Zenei Tavaszt, jó hírnevük van a Dunamenti Múzeum képzőművészeti tárlatai­nak, de a város középfokú isko­láinak is, a Szakszervezetek Há­za pedig valóban központja a város kulturális életének. Nagy gondot fordítunk az idegenfor­galom, a turizmus fejlesztésére, népszerűsítésére, és így valóban sok az olyan külső és belső kö­rülmény, ami fölkelti az embe­rek érdeklődését városunk iránt. Ügy tartjuk, hogy történelmi emlékeink és haladó hagyomá­nyaink ápolásával, illetve a je­len gazdagításával az eddiginél jobban érdemes megismertetni ország-világgal a Csallóköznek ezt a Duna és a Vág közé szo­rult csücskét. Mosolygó szenvedély fűti öl­­vecky Ferenc szavait, s ez a sző­kébb haza, a város szeretetéből táplálkozik. Illetőleg a múltból és jelenből, mert mindkettőt jól ismeri. MIKLÓSI PÉTER Keszeli Ferenc felvételei 4

Next

/
Thumbnails
Contents