A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-24 / 21. szám
GÖMÜR NÉPZENÉJE A3. A csehszlovákiai magyarság több olyan etnikummal bír, amely erősen hagyományőrző, s a mai napig megőrizte ősi néphagyományait. Ilyen hagyományőrző vidék a Palócföld gömöri része. Eddigi népdalgyűjtéseink során mindazokat a népdalokat, amelyeket Kodály Zoltán a század elején Gömörben feljegyzett, 50-70 évvel később én is számos változatban rögzítettem. A régi stílusú népdalok továbbélését mi sem bizonyítja jobban, mint Kodály Zoltán „Gömöri dal" című népdalfeldolgozásának dallamváltozatai, amelyek még ma is megtalálhatók Gömörben. Kodály népdalfeldolgozásában felhasznált régi stílusú népdal egyik közeli változatát 1973-ban Balogiványiban (Ivanovce) is megtaláltam. Kodály Zoltán a népdalfeldolgozásaiban mindig szem előtt tartotta a magyar népdal egyik alapvető jellegzetességét, az egyszólamúságot. Azért, hogy a művészi feldolgozásban ne sértse meg ezt a jellegzetességet, a kompozícióban a polyfon többszólamúságát használta, amelynek az a lényege, hogy egyik szólam sem játszik alárendelt, kísérő szerepet, hanem mindegyik önálló dallamot alkot, önálló életet él. A mester a népdalok feldolgozásáról egyik írásában így vall: „Válogatni kell a javából és valamilyen zenei feldolgozással közelebb vinni a közönség ízléséhez. Kell rá ruha, ha már behoztuk a mezőről a városba. De a városi öltözetben félszeg, szorongó. Úgy kell rászabni a köntöst, hogy el ne akassza a lélegzetét. Akár énekkarra, akár zongorára dolgozzuk, a kíséret mindig csak elveszett mezőt és falut igyekezze pótolni." A gömöri dalnak számtalan változata él a palóc vidéken. Nem minden változat ilyen ép, mint a mai számunkban közölt, és nem minden változatát éneklik ugyanerre a szövegre. Tehát ez a dallam sem kötődik egy szöveghez. Vannak változatok, amelyek még egyes soraikban őrzik az ép változatok emlékeit, dallamfordulatait, de a variálódás során a második és negyedik sor annyira hasonlóvá vált, hogy szinte úgy hat, mintha fél dallam volna. Dallamunk leggyakoribb kapcsolata egy balladás dal szövegével van, amely szintén nagyon elterjedt. Ez a: „Leégett a Szent Péter hodály. . ." kezdetű pásztor-tematikájú dal, amely sok esetben összeötvöződött Petőfi „Alku" című versének népies dallamváltozatával. ÁG TIBOR GÖMÖRI DAL Az 1935. évi Középiskolai Dalosünnep közös éneke Poco rubftto J * u rrrr pr^r *. ■t p * J Az én fr( jk-röm,a Vi-rtg, a Vl-ráf. Le - tör ■£—m £ m m__ Az én ök-rom,» Vt-ríg, a VI-rág, Lé-tör-te a ker-be Ja rímf dimírtfi----------rr > 4 .. la - ha? rs El-megyek én az Al-föld-re PP in-ne a, Et - mS-gyék in Parlando rubato J * 9^ léi... - ■■ = r mj..rp Az én ők—rom a Vi—rág a Vi—rág, Lé—tör—te jq Ipar—be ja ré—zé—dat,-&4. * r. 5 J é=A =3= >— —f— *----•-----------------------«----—-----------------w Héj, re—zé—da, ré—zé —da, ré------zé—da, iCi i7\ Balogiványi (Ivanovce) Énekelte: Gyüre József (60) Gyűjtő: Ág Tibor, 1973 Megálmodtam már én azt az éggyet, Hogy éngém a bíró fia szerét, Pedig úgyse, nem mégyék hozzája, Mert nincs néki hat holdas birtoka. (Cakó-Cakovo) Ha meg-ha—lók, ül—tesd a si—rom — ra. «^4
