A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-24 / 21. szám
TUDOMÁNYTECHNIKA ZSAMBOK TAMÁS: Gömör sok híres embert adott az országnak. Ezek közé tartoznak Kása Károly és Marikov szky György, a múlt század első felének kiváló orvosai. Marikovszky György 1771. október 24-én született Rozsnyón. Születése napján apja Marikovszky Jónás úgy látszik megérezte, hogy fia híres ember lesz, mert a következőket jegyezte be a családi bibliába: „Item anno 1771 dió 24 octb. született e2 világra egy fiunk, kinek neve Marikovszky György. Isten ő felsége vezényelje maga szent lelke által, éltesse és tartsa a világon maga neve dicséretére, sok emberséges emberek szolgálatára, legkíváltképpen édes szüleinek örömére és használatyára, holta után pedig örökké örvendezzen velünk együtt". A szülők evangélikusok voltak, ezért gyermeküket evangélikus iskolába járatták. Az elemi osztályokat Rozsnyón végezte. Felsőbb osztályokba előbb Sajógömörön járt (az iskola keletkezésének ideje a reformáció idejére nyúlik vissza, 1618-ban már gimnáziummá fejlődött), mojd Lőcsére került, a gimnáziumot pedig Pozsonyban végezte el. A pozsonyi gimnázium tanároi közül nagy hatással voltak rá: Szákéi, a híres természettan-tanár, és Dr. Lumnitz István, a neves füvész. Ök ösztönözték, hogy orvosnak tanuljon, és folytassa nagybátyja, Marikovszky Márton doktor fényes életpályáját. Nagybátyja beutazta Nyugat-Európa számos országát. Mint orvos nagy hírnévre tett szert, és Magyarország több vármegyéjében működött megyei főorvosként. Nagybátyjának legfőbb műve 1767- ben jelent meg „A néphez való tudósítás, miképen keljen az egészségére vigyázni" címmel. Marikovszky György orvosi tanulmányait a Bécsi Egyetemen kezdte el és fejezte be kitűnő eredménnyel, s itt szerzett orvostudori oklevelet 1791-ben. Egyetemi tanárai igen szerették, és spanyolországi, oroszországi állásokat ajánlottak fel neki. ö azonban lemondott a külföldi karrierekről, szülővárosában Rozsnyón telepedett le, ott kezdte meg orvosi pályafutását. Csakhamar lehetősége nyílt kitüntetni magát hivatása gyakorlásában. Jelentős érdemeket szerzett az ez idő tájt jórványszerűen pusztító vérhas és tifusz gyógyításában és a ragály terjedésének megakadályozásában. Igen értékes higiéniai felvilágosító munkát végzett a nép körében. Tudományos írásaival is növelte hírnevét. Ö volt a megye első orvosa, aki a „tehén” — vagy mentő — himlőoltást bevezette. A himlő elleni védőoltás jelentőségét magyar és német nyelven népszerűsítette az orvosok körében. Mint kiváló természettudóst a Jénai Ásványtani Társulat 1804. május 15-én kelt oklevelében tagjává nevezte ki. 1806-ban Gömör és Kishont vármegye rendes főorvosának választotta. Kinevezése után Rimaszombatban telepedett le. Később ismét visszatért Rozsnyóra, itt folytatta orvosi gyakorlatát. Eredményes orvosi munkásságával nagy tekintélyt szerzett magának orvostársoi körében. Méltón érdelir MAItlkuYSZKY ül ültül melte ki a köznép megbecsülését és szeretetét is. Nogynéném, néhai Zsámbok Mária, gyermekkoromban gyakran emlegette a híres orvost, akiről a nép dőlt is költött: „Nincs szebb orvos Marikovszky doktornál, Dobog a szív, amikor ó vizitól, Kétoldalra fésüli fekete haját, Ügy operálja a kedves babáját.” Hivatása mellett közéleti funkciókat is vállalt. Ô volt a rozsnyói evangélikus iskola felügyelője. Magánélete is makulátlan volt. Szerette a természetet. Rozsnyói házatájót, kertjét maga tervezte és alakította ki. Ebben a csodás kertben külön épületben volt a rendelője és a könyvtára. Itt rendezte be saját növény- és ásványgyűjteményét. Sokan keresték fel 1831-ben a környéken uralkodó kolerajárvány idején. Nagy szerepe volt a betegség gyógyításában és a járvány terjedésének megfékezésében. A ragály idején ő volt a megyei egészségügyi bizottmány vezetője. Ekkor mutotott rá arra, hogy az elemi higiéniai követelményeket nemcsak a járvány idején kell betartani, hanem mindig. 1831. július 11-én egészségügyi zárlatot hirdettek ki. Egy orvos sem hagyta el működési területét. A járványra való tekintettel a helytartótanács öt orvost küldött a megyébe az ottani orvosok kisegítésére. A kolera gyógyítása tárgyában országos utasítás látott napvilágot. Az utasítás mellé Marikovszky főorvos külön véleményét, rendelkezéseit is kinyomatták. Minden búcsújárást betiltottak. Istentiszteleteket csak a szabad ég alatt, a kora reggeli órákban lehetett tartani. Ideiglenes kórházakat állítottak fel. Vesztegzár alá került minden utas. Utoljára 1855-ben volt Göndörben kolerajárvány. Ez alkalommal a kolerajárvány sokkal több áldozatot követelt, mint az előző, mivel a zárlatot nem vették oly szigorúan. 1832-ben a járvány nemcsak a meleg hónapokban tombolt, hanem még októberben is szedte áldozatait. Ennek a borzalmas betegségnek lett az áldozata maga Marikovszky György is, 1832. december 21-én. Marikovszky élete és munkássága példaképül szolgálhat a mai orvosoknak is. Orvosi ténykedése öt-hat megyére terjedt ki. Föld- és ásványtani kutatásai is igen számottevőek. Jelentős műve „A rőcei ásványvizek felbontásáról, orvosi erejéről és hasznáról" című munkája. Be nem fejezett kéziratai között találták meg „A halálos sérelmek megvizsgálásáról” és „Gömör Megye föld- és ásványtani leírása" jelzésű jegyzeteit két topográfiai ábrával. A másik jeles orvostudós, akiről szintén érdemes megemlékezni, Kása Károly volt, Marikovszky György halála után került Rozsnyóra. Egyetemi tanára, Bene Ferenc ajánló levele révén Lajcsák Ferenc rozsnyói püspök udvari orvosa lett. Rozsnyón a fiatal orvos csakhamar jó hírnevet szerzett, eredményes gyógyításaival. Lelkes orvosi gyakorlatának köszönhette, hogy Marikovszky halála után 1833-ban a megye „psichikusa" és egyben legkeresettebb orvosa lett. Kortársai így jellemezték munkásságát: „Mi, kik a körében éltünk, vele való gyakori érintkezésünkben meggyőződtünk arról, hogy szaktanunk akkori fejlettségéhez képest a belgyógytannak tökéletesen kiképzett bajnoka volt. Közösen kezelt betegeinknél a körfolyamat épenes mozzanatait, a beillő gyógyjavallatokat kiváló észtannal, ügyes didaktikával és meggyőződést támasztó tisztasággal tudta és szerette elemezni. Gyógymódja egyszerű. mindig alaposan átgondolt következetes és okszerű volt.” (Kiss Antal orvostudor feljegyzései alapján.) Kosa Károly doktor 14 éven keresztül működött Rozsnyón mint megyei főorvos. Közhivatalában élete végéig buzgón és lelkiismeretesen működött és feladata teljesítése közben, mint a jó katonát a harcmezőn ragadta el a halál. 1847 őszén a járványos tífusz, (abban az időben hagymáznok nevezték a tífuszt) oltotta ki az életét. Amikor Gömör megye északi területein tombolt a ragály, a híres orvos számos helységben éjjelnappal szolgálatot teljesített. Ahol legnagyobb volt a veszély, ott gyógyított a leghuzamosabban, míg végül őt is könyörtelenül elragadta a betegség. Életének 51. évében 1847. december 16-án kísérte utolsó útjára Rozsnyó hálás lakossága szeretett orvosát. Korábbi életéről keveset tudunk. Komárom megyében született, szegény csalód gyermeke volt. Gimnáziumi tanulmányai befejezése után a kegyes rendűek közé állott, és mint elemi iskolai tanító működött. Aztán otthagyta a tanítói pályát s Budapestre ment, ahol orvostudományt tanult, oklevelét is ott szerezte. Később egész életét hivatásának szentelte, minden tudását a szenvedő emberiség oltárára tette le. Vagyonának nagy részét az egészségügyi fejlesztésére és a szegények istápolására fordította. 24 ezer ezüst forintos alapítványából, amely kamatjaival 35 ezer forintra növekedett, Rozsnyón kórházat építtetett és egy árvaházat alapíttatott. Élete szorgos munkában telt el, és a haladás ügyét szolgálta. KÉT GÖMŰRI ORVOS DOHÁNYZÁS ELLENI TEÁKEVEREK Ma már csaknem mindenki elismeri, hogy a nikotin káros hatással van a szervezetre. Számos tudós bizonyította, hogy a dohányzás nyomán keletkező kátrányanyagok és a nikotin rövidítik az életet, tüdőrákot, gyomorfekélyt és más betegségeket okoznak. Ezért azt is kutatták, hogy mivel segíthetnék a leszokni nem tudókat. Rájöttek, hogy egyes kémiai anyagok, mint például az ezüstnitrát (AgNOs) oldata undort vált ki néhány szippantás után. A gyógynövények is segítségünkre lehetnek. Magyarországon a Herbária forgalomba hozta a Dohányzás elleni teakeveréket, 1 kanálnyi mennyiséget 5 percig kell főzni, 20-30 percig kell állni hagyni, majd leszűrés után naponta kell kiöblíteni vele a szájat. E teakeverékben a következő drogok vannak: fehérüröm fű (Artemisia absinthium L.), tárnicsgyökér (Radix gentianae) és borsmenta levél (fólium Menthe piperitae). A fehérüröm azért került ebbe a gyógyteába, mert glikozidikus, nagyon keserű anyagot tartalmaz. Borsmenta (Mentha piperita L.) pedig azért van benne, mert mentolt tartalmaz, amely nemcsak hogy fokozza a keserű ízt és szagot. de érzéktelenítő és hűsítő hatása miatt a dohányos nem érzi a cigaretta megszokott jó ízét és szagát. A mentol miatt a füst csíp, és ezért a dohányzó eldobja a cigarettát. E kivonat sokszoros használatával le lehet szokni a dohányzásról. Ha valaki maga szeretné elkészíteni ezt a teakeveréket, akkor a keverési arány az előzőleg szétaprított drogokból a következő: Rp. ürömfű — 5 gr. Tárnicsgyökér - 5 gr. Borsmenta levél - 3 gr. Az ürömfű tömegesen termő évelő növény a szárazabb legelőkön és a köves talajon. A borsmenta és a tárnics nálunk nem terem vadon. A borsmentát pótolni lehet vízi mentával (Mentha aquatica), a tárnicsgyökeret pedig az ezerjófűvel (Centaurinum minus Mnch.), mert mind a két növény megtalálható nálunk, és hatóanyagaik is hasonlók a borsmenta (mentol) és tárnicsgyökér (keserű anyagok) hatóanyagaihoz. Dr. Nagy Géza KARÓRÁK RÖNTGEN-VESZÉLYE Az angol kórházak röntgenosztályain legújabban figyelmeztetik a betegeket, hogy karórájukat vegyék le a röntgenvizsgálat előtt. A figyelmeztetésnek oz az előzménye, hogy az egyik kórházban két beteg felfedezte: digitális órájuk megállt a röntgenkezelés pillanatában. Az egyik asszisztens is megbökkeve tapasztalta, hogy karórája a besugárzástól elveszítette pontosságát. Azóta az elektronikus órák gyártói is bejelentették: a mechanikus óráknak nem árt a röntgenezés, a digitális órák áramkör-morzsáiban azonban ideiglenesen vagy maradandóan kórt okozhat az erős besugárzás. Minthogy ma mór nagyon sokféle digitális óra van forgalomban, nagyon nehéz megállapítani azt az egységes sugárdózist, amely a karórákban kórt okozhat. A beteget - és a karórát - érő sugárdózis is a vizsgálat típusától függ. 18
