A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-24 / 21. szám
Egyenlítő országa 1. TŰZHÁNYÓK ÉS INDIÁNOK Aki kedveli az egzotikumot, utazzék Dél-Amerikába, az Egyenlítő (spanyolul - Ecuador) mentén fekvő országba, Ecuadorba. Persze, könnyű ezt mondani. de nehezebb megvalósítani. Nekünk, egy háromtagú csoportnak, mindenesetre sikerült. Azzal a feladattal utaztunk ebbe az érdekes országba, hogy vizsgáljuk meg a csehszlovákecuadori tudományos együttműködés lehetőségeit, másszuk meg az ország két legmagasabb csúcsát, s amennyire azt egyhónapos tartózkodásunk lehetővé teszi, ismerkedjünk meg Ecuador természeti szépségeivel, érdekességeivel, történelmi emlékeivel és lakóinak életével, társadalmi sajátosságaival. Ecuador Kolumbia és Peru között, a Csendes-óceán partján, az Egyenlítő két oldalán fekszik. Területe 270 670 km2, tehát több mint kétszer nagyobb Csehszlovákiánál. Mintegy hétmillió főnyi lakosságának 41 százaléka mesztic, 39 százaléka indián, 10 százaléka fehér és kreol, további 10 százaléka néger, mulatt és zambó. Az ország területe három, fiziográfiailag egymástól eltérő vidékre tagolódik. A parti síkság átlagosan 120 km széles. A hegyvidéket, a Sierrát az Andok észak-déli irányú kettős láncolata és a közöttük vonuló hoszszanti völgy átlag 35 km széles és 2500 m magas fennsíkjai alkotják. Mindkét hegygerincből magas vulkáni kúpok emelkednek az örök hó régiójába. Közülük a 6267 m magas Chimborazo (Csimborasszó), ez a kialudt vulkán, Ecuador legmagasabb csúcsa. Az Andoktól keletre fekvő országrész (Oriente) az Amazonas-medence folytatása. /\ nagy magasságok módosítják a forróövi éghajlatot, úgyhogy Ecuador területén a Földnek csaknem minden éghajlati övezete megtalálható. Az alacsony, mocsaras parti síkságon és a keleti lapályokon az éghajlat s a mély folyóvölgyekben forró, nedves és egészségtelen, meglehetős szélsőségekkel; a magas fennsíkokon állandó a tavasz, feltűnően egyenletes hőmérséklettel. Ezért itt él a lakosság 60 százaléka. A keleti lapályokat trópusi őserdők borítják. Az esőzés itt csaknem állandó, sok a kisebbnagyobb folyó; ezek az Amazonasba, illetve mellékfolyóiba ömlenek. A lakosság itt gyér. A nehezen hozzáférhető, párás, nedves, egészségtelen őserdőkben még törzsi közösségekben élő indiánok száma ismeretlen. Érdekes állomás volt az ecuadori dzsungelekbe vezető utunkon Mishuavali, a Napo folyó partján épült kisebb település. Találkoztunk itt indiánokkal, akik már megszokták a nyakukban fényképezőgépekkel szaladgáló és szerény kunyhóikat megbámuló furcsa idegeneket. Megtanulták, hogy el lehet adni nekik primitív fafaragásaikat, használati tárgyaikat, s felajánlják nekik egyszerű csónakjaikat, hogy mélyebben behatolhassanak a dzsungelbe. Mivel innen csak a Napo zavaros vizén lehet folytatni tovább kelet felé az utat. Mintegy száz kilométerre északra magunk is meggyőződhettünk róla, milyen váratlan akadály tornyosulhat az ember elé, ha csónakon próbál beljebb haladni az őserdőbe. A Napo mellékfolyójának, a Kolumbia A Hét számára írta: PETER MARI0T felé a határt alkotó Rio Cocának a partján haladtunk felfelé. A poros, köves úton 20 kilométeres „sebességgel" utazva majd kirázta a gépkocsi a lelkünket. De kárpótolt ezért a buja vegetáció csodálatos látványa. Csak a folyómenti kis települések környékén adott helyet az őserdő a tea-, kakaóvagy banónültetvényeknek. Baesa városkánál bekanyarodtunk az őserdőbe. Éktelen madárrikoltozás kísért utunkon. Láttunk parányi kolibriket és pompás papagájokat, majmokat, pekarikat és kondorkeselyűket, mindenféle hüllőket, de mint megtudtuk, a jaguár is honos itt. Erre a területre is elsőként geológusok hatoltak be, hogy olaj után kutassanak. Találtak is. így épült meg azután az őserdőben ez az út is, amelyen eljutottunk a természet egy igazi csodájához, a San Rafael vízeséshez. A Coca folyó itt egy sziklateraszon 8 méterre szűkül össze, s vize óriási dübörgéssel több mint 60 métert zuhan alá a mélybe. Európában egy ilyen látványosság naponta turisták százait vonzaná. Itt azonban magunk álltunk és gyönyörködünk a természet csodálatos színjátékában. Az Andok kettős vonulata által közrezárt, medencékre osztott fennsík, az Altipláno 2200 — 2700 m magasságban fekszik, mintegy 150 km-re a Csendes-ÉS i ß V » J ■ tv »a W ] í • . jp tf * V *1 a 1 B Sj ä ' V w ä, r.