A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-10 / 19. szám
AITOK J* NYELVŰNK A) Rubato J * % ä? f GÖMÖR /í\ r^ccLr m Hat, hat, hat, hat, hat, hat, He-te—ölik va—sár—nap, Bár csak kis an—gya-lom, Egy-szer lát—Hat-ná—lak. NÉPZENÉJE/1 Gesztete (Hostice) Énekelte: Motyovszki Józsefné Kovács Teréz (52) Gyűjtő: Ág Tibor, 1975 Nem adnálak babám, Széles-e világér, A tenger fenekén, Arany gránátokér. fi) Parlando rubftto J =92 O.b . - ~ * \ k ' zrc:......y ^ w . ____ íl r w m , m m— fc-. j r~i Hej, Kö-del—lik. a Mát-ra, E—sá a—kar len—ni, ŕ ÉS ._ ___ mm de, É — ső a—kar len-Hej, ko-rog a man -qc -nyáj, Ha-zct a — kar men-ni, Ho-zq a—kar men—ni. Egyházasbást (Nová Bašta) Énekelte: özv. Dancsók lózsefné Vince Erzsébet (1888) Gyűjtő: Ág Tibor, 1952 Hej, Ne korogj, ne korogj, Nem megyünk még haza, Nem megyünk még haza. Hej, Nincs meg Szent György napja. Akkor megyünk haza, Akkor megyünk haza. Gömör, a történeti vármegye elnevezése alapján, nem néprajzi csoportot jelent, csupán tájat. Magyar lakosságát általában palócnak tartják. Népzenei hagyományában, különösen a régi stílusú népdalok között, sok az olyan típus, amely az egész palóc vidékre jellemző. Nagyon sok archaikus elemet őrzött meg ez a vidék. Egyes etnikai csoportok, mint például a barkók, dallamvilágában a pentatónia (az ötfokúság) még ma is uralkodó. Ez a keleti örökség annyira mélyen él a népzenei hagyományban, hogy itt még az új stílusú népdalok között is található tiszta ötfokú, sőt sok esetben a városi eredetű műdalokat is pentatonizálják. Az új stílusú népdalok jelentős része ötfokú fordulatokban igen gazdag, s dallamvezetése horizontális gondolkodásra vall. A Rimaszombattól északkeletre eső vidéken az ötfokúság már elmosódott. Itt viszont a régi stílusú dallamok kvintváltó szerkezete maradt meg élénkebben. Kodály Zoltán első gömöri gyűjtőútján, 1906-ban mór olyan népdalokkal találkozott, amelyeket Mátyusföldön nem énekeltek. Azután, hogy Bartók Béla 1907-es erdélyi gyűjtőútjáról nagyobb számú ötfokú daliammal tért vissza, népzenei kutatásaik középpontjába került az ősi ötfokú dallamok rögzítése. Kodály az elkövetkező években még többször gyűjtött Gömörben. A század elején 17 gömöri községben 381 dallamot jegyzett fel, -illetve vett fel fonográfra. Kodály Zoltán 1917-ben a Zenei Szemle I. évfolyamának 15. és 16. számában, „ötfokú hangsor a magyar népzenében" című írásában, már gömöri példákat is felsorakoztat. Bartók és Kodály első közös népdalkiadványa a „Magyar népdalok" címen 1906-ban jelent meg. A 20 népdal közül az egyik régi stílusú — amelyet Kodály az első gömöri népdalgyűjtő útján Takácsházapusztán gyűjtött — több szempontból is megérdemli a figyelmet. Egyrészt azért, mert klasszikus példája a régi népdalstílusnak, másrészt azért, mert még ma is él Gömörben. Számos változatával talál- I kozunk még ma is gyűjtéseink során. („Látod-e te babám, Azt ■ a száraz nyárfát". . . lásd. Kodály Zoltán. A magyar népzene. I A példatárat szerkesztette Vargyas Lajos. Példatár 8.) Kodály, akkor csak a hatsoros változatával talált zott. A mai I gyűjtések azonban bizonyítják, hogy a négysoros v ltozatai sem I ritkák. Mai számunkban közölt két változat közül az | i négysoros, I a B hatsoros. AG TIBOR 1 ■■■■■■■■■■■■■■■■■■!
