A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-10 / 19. szám

Dukovanyban már épül az atomerőmű első blokkja Az atomenergia békés felhasználása TUDOMÁNY­TECHNIKA A kadmium és a magas vérnyomás A kadmium a természetes kör­nyezetben csak nagyon kis tö­ménységben fordul elő, ám fo­kozódó ipari felhasználása miatt az elmúlt húsz évben közvetle­nül környezetünkben is gyako­ribbá vált. A kadmiumnak fon­tos szerepe van műanyagok gyártásában, az akkumulátor­­gyártásban és a fémiparban. A kadmium az emberi szerve­zetbe is bekerülhet vagy az oxidjának és aeroszoloknak a belégzése által, vagy a szájon át, például a kadmiumot fel­dolgozó üzemekben, de közvet­ve az ivóvízzel vagy ipari szennyvízzel is. Főként a vesé­ben dúsul fel. Ha a töménysé­ge túllépi a 0,2 milligrammot í gramm veseszövetenként, sú­lyos ártalmak keletkezhetnek, így légszomj, vérszegénység, s fennakadás támadhat a vese­működésben. Svéd kutatók megállapították, hogy némelyik sűrűn lakott te­rületen a lakosság 5 százaléká­nak szervezetébe a megenge­dettnél több kadmium kerül. Továbbá, hogy minél több a szervezetben a kadmium, annál magasabb a vérnyomás. Ha a vérben kellő mennyiségű vas van, ez fékezi a kadmiumfelvé­­telt, de már csekély vashiány is fokozza azt. ||f#a m f w ám ff Női erő - ferfiero A stockholmi Karolínska Intézet kutatói huszonhárom — a tanul­mányait most végző — leendő tornatanárnak és ugyanennyi tornatanórnőnek a megfigyelé­sével vizsgálták a nők és a fér­fiak testi teljesítőképessége köz­ti különbséget. A korátlag 25 év, a férfiak testsúlyának átla­ga 75,3, a nőké 61,3 kg a test­magasságuk átlaga 175, illető­leg 169 cm volt. A férfiak legnagyobb oxigén­fogyasztása másodpercenként 4,54 liter, a nőké 2,9 liter volt. Figyelembe véve a súlykülönb­séget, a nők oxigénfelvétele 79 százaléka a férfiakénak, míg a karizmaik ereje a férfiakéinak 51-65 százaléka. A vizsgálatról készített tanul­mány hangsúlyozza: a két nem közti teljesítménykülönbséget számos olyan hivatás betöltése­kor tekintetbe kellene venni, amelyben a testi erő nélkülöz­hetetlen. A nőknek — például — nem volna szabad súlyos ter­heket emelniük (a betegápolás­kor sem!). KOORDINÁLT CSEHSZLOVÁK ATOMENERGIA­PROGRAM Több mint negyven esztendeje annak, hogy a fizikatankönyvek­ben megjelent Enrico Fermi Nobel-díjas tudós neve, aki be­hatolva az atom titkaiba, első­ként hozta létre a láncreakciót és dolgozta ki az első atom­reaktor tervrajzát. Ám hosszú időnek kellett eltelnie, míg az atomenergia megtalálta azt a helyet, mely — elsősorban az energiaiparban megilleti. ÚJ UTAKON AZ ENERGIAIPAR A világ első, 5 MW-os atom­erőművét 1954-ben helyezték üzembe a Moszkvától délre fek­vő Obnyinszkban — s ezzel új korszak kezdődött az energia­iparban. Egy évvel később Cseh­szlovákia is bekapcsolódott a nukleáris energia békés felhasz­nálását célzó kutatásokba, mi­után megkötésre került az erre vonatkozó szovjet-csehszlovák együttműködési szerződés. Megkértük Jan Neumann mér­nököt, a fizikai tudományok kan­didátusát, a Csehszlovák Atom­energia Bizottság elnökét, hogy negyed évszázad távlatából érté­kelje az atomenergia békés fel­­használására irányuló kutatás terén elért hazai eredményeket, egyszersmind felvázolva a fejlő­dés további irányvonalait. Köztudott, hogy míg szén­szükségletünk nagy részét a sa­ját készleteinkből fedezzük, a kőolajat és a földgázt a Szovjet­unióból hozzuk be. További energiaigényeinket a KGST tag­államokból importált villamos árammal elégítjük ki. Az idővel kimerülő klasszikus energiaforrá­sok fejlesztése tehát — tekintet­tel a korlátolt lehetőségekre - nem a legcélszerűbb megoldás. Ez a tény teszi szükségessé a szocialista gazdasági integráció keretében az atomenergia egyre nagyobb mértékű felhasználását, valamint a nap-, a szél- és a geotermikus energia hasznosítá­sa lehetőségeinek kutatását. Minthogy azonban a napenergiát ma még gazdaságosan csak he­lyenként, kiegészítő forrásként lehet alkalmazni, pl. a mező­­gazdaság, illetve a lakások melegvízellátására, az egyre nö­vekvő igényeket egyelőre csak az atomenergia felhasználósóval tudjuk kielégíteni. NAGY HORDEREJŰ TERVEK Az uránérc bányászására, az atomerőművek felépítésére, az atomenergetikai berendezések szakosított gyártására, az építő- és szerelőkapacitások feljesztésé­­re irányuló, 1990-ig kidolgozott atomenergia-programunk a KGST állandó bizottságai által koordi­nált tudományos kutatásokkal és biztonsági intézkedésekkel kap­csolatos problémákat is felöleli. A program alapján az először Voronyezsben megvalósított — a KGST tagállamokban, tehát nálunk is már meghonosodott - WER 440 típusú 4 blokkból álló, blokkonként 440 MW név­leges teljesítményű szovjet atom­erőművek felépítése mellett dön­töttünk. Jaslovské Bohunicéban két ilyen erőmű felépítését ter­vezzük. Az első blokk már üze­mel, bedolgozik az energiaháló­zatba, s az év elején a második blokk próbaüzemeltetését is megkezdték, úgyhogy a két erő­mű 1985-re tervezett üzembe he­lyezésük után összesen 3500 MW villamos áramot termel majd. Egy további atomerőmű építése már folyik a dél-morvaországi Dukovanyban, s a tervek szerint egy másik a Léva (Levice) mel­letti Mohi (Mochovce) közelében épül fel a 8. ötéves tervidőszak első éveiben. De mert az elkép­zelések szerint 1990-ben már az ország áramfogyasztásának egy­­harmadát atomerőműveknek kell fedezniük, ez pedig elképzelhe­tetlen lenne 9—10 ezer MW tel­jesítményű erőművek nélkül, a szovjet Teploenergoprojektnek és csehszlovák partnerének közö­sen kidolgozott tervei alapján áttérünk az 1000 MW teljesítmé­nyű WER 1000 típusú reaktorok építésére. Hogy az olvasónak némi fo­galma legyen erről az óriási mennyiségű áramról, mondjuk meg azt is, hogy hazánk vala­mennyi erőműve 1945-től 1970-ig összesen kb. 10 ezer MW ára­mot szolgáltatott. Az első négyblokkos — blok­konként 1000—1000 MW teljesít­ményű — erőmű a távlati tervek szerint Dél-Csehországban, České Budéjovicétől északra, a máso­dik Észak-Morvaorszógban épül fel. Egyúttal a mohi erőműnek egy vagy két 1000 MW blokkal való kiegészítésével is számolnak a tervek. Vendéglátóm szavai szerint a fejlődés azt is megkívánja, hogy az 1990 utáni évekre kilátásba helyezett további 1000 MW-os atomerőművek felépítése mellett a lakások távfűtését, melegvíz­­ellátását szolgáló fűtőművek lé­tesítéséről se feledkezzünk meg. Az ezekbe visszatérő 60—70 C fokos vizet keltetőházak fűtésére a mezőgazdaság hasznosíthatja. Hasonlóképpen az atomerőmű­vek hűtőrendszeréből kikerülő 30-35 fokos víz is tovább hasz­nosítható a mezőgazdaságban illetve haltenyésztési célokra. AZ ATOMERŐMÜVEKÉ A JÖVŐ E nagyszabású tervek hallatán önkéntelenül is felvetődik a kér­dés: megengedhetjük-e magunk­nak az ilyen költséges beruhá­zásokat? Tekintettel arra, hogy nem állnak rendelkezésre ele­gendő mennyiségben „klasszi­kus" energiahordozók s a szén­­termelés meglehetősen költséges, számítások szerint az atomerő­művek áram- és hőtermelése — ésszerű gazdálkodás esetén - gazdasági szempontból a klasz­­szikus erőművekénél lényegesen előnyösebb. De ettől függetlenül a környezetvédelmi szempontok is atomerőművek építése és üze­meltetése mellett szólnak. Kétségtelen tehát, hogy a csehszlovák nehézgépiparnak lesz mit tennie, hogy kielégítse a reaktorok tartozékainak gyártá­sával kapcsolatos hazai és kül­földi igényeket. Vonatkozik az elsősorban a plzeňi Skoda Mű­vek és a vítkovicei Klement Gott­wald Vasmű termékeire, a Sigma gyár csővezetékeire és szivattyúi­ra, csakúgy mint az Ipari Auto­matizálási Vállalat üzemei által gyártott s az atomerőművek üze­melését biztosító numerikus ve­zérlési rendszerekre. — Az atomerőművek előnyei tehát elvitathatatlanok. De en­nek ellenére — legalább 2000-ig — a széntüzelésű hőerőműveket sem nélkülözhetjük — utal ven­déglátóm az összesen 9-10 ezer MW áramot szolgáltató blokkok felépítésével kapcsolatos, tíz évre előirányzott programra, amelynek megvalósítása semmivel sem kevésbé igényes feladat, mint amilyen a hőerőművek felépítése és üzembe helyezése volt az el­múlt negyed század során. Meg­győződése azonban, hogy ha a múltban helyt álltunk, a jövőben is leküzdjük a nehézségeket. A problémák ugyanis hozzá­értéssel, körültekintő intézkedé­sekkel megoldhatók. MUNKAMEGOSZTÁS, SZAKOSÍTÁS Ez az atomenergia-program megvalósításával megbízott Cseh­szlovák Atomenergia Bizottság, valamint a vele együttműködő kutatóintézetek és intézmények feladata. A Szövetségi Műszaki Beruházásfejlesztési Minisztérium­mal, valamint a Fűtőanyag- és Energiaipari Minisztériummal kar­öltve foganatosított intézkedések a nukleáris energia békés cé­lokra való felhasználására, tehát az atomtudomány és -technika fejlesztésére, nem utolsósorban pedig - pl. a radioaktív hulla­dék biztonságos tárolásával, a környezet védelmével stb. kap­csolatos biztonsági követelmé­nyek teljesítésére irányulnak. Emellett a legfőbb cél az együtt­működés elmélyítése a gazdasági integráció keretében a szocia­lista, s ugyanúgy a kapitalista államokkal. Az elmondottakból is kitűnik, hogy a csehszlovák atomenergia­­program a Szovjetunió irányítá­sával a nemzetközi atomenergia­program szerves része. Ezért tar­tanak fenn kutatóintézeteink és tudományos dolgozóink szoros kapcsolatokat elsősorban az ismert szovjet kutatóintézetekkel. Tapasztalataik magyarországi munkatársaikkal is kedvezőek. A csehszlovák és magyar fiziku­sok együttesen kifejlesztett vagy tökéletesített elektronikus mérő, gépvezérlő, ellenőrző és egyéb műszaki készülékeinek, a koope­rációban gyártott üzemi felszere­lésének nagy előnye a termelés hatékonyságának növelését elő­segítő munkamegosztás és sza­kosítás. így pl. a paksi atom­erőmű számára szállított beren­dezéseinkért Magyarországról egyebek között szerelvényeket és sok más korszerű gépet hozunk be.- Ez a szoros együttműködés természetesen kölcsönös kötele­zettségekkel jár —figyelmeztet ven­déglátóm, majd elmondja, hogy a beruházások határidőre törté­nő kivitelezése, a berendezések időben való szállítása és felsze­relése, a még körültekintőbb ellenőrzés s a szakemberek állandó továbbképzése minden ország legfőbb érdeke. A Cseh­szlovák Atomenergia Bizottság főleg ezekre a követelményekre összpontosítja figyelmét. Elnöké­nek véleménye szerint panaszra nincs ok. Az atomenergia-prog­ram megvalósítása, az ezzel kap­csolatos kutatás, a berendezések tervszerű gyártása, a hazai és a külföldi igények kielégítése zavartalanul folyik. A lemara­dást, késést nem engedhetjük meg magunknak. Az igényes távlati tervfeladatok megkívánják, hogy a KGST keretében már ma az atomerőművek további nem­zedékével — részecskegyorsítókat alkalmazó berendezésekkel — kísérletezzünk, amelyeknek alkal­mazására a századfordulón ke­rül sor. A dolgozók lelkesedése és szaktudásuk növelése a biztosíté­ka annak, hogy a követelmé­nyeknek a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítségével, általános megelégedésre a jövő­ben is eleget tesznek. KARDOS MARTA 18

Next

/
Thumbnails
Contents