A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-10 / 19. szám
A Lehár-emlékmu makettje LEHÁR-EMLÉKMŰ Ezernyolcszázhatvan április 30-án született Komáromban Lehár Ferenc, a Víg özvegy, a Luxemburg grófja, a Mosoly országa, a Cigányszerelem és még sok más operett világhírű szerzője. Habár születésén kívül nagyon kevés szál fűzi szülővárosához, mégis büsrkén valljuk őt magunkénak, hódolunk az egész világon nagyra becsült művészete előtt. A Komáromba (Komárno) látogató sok ezer turista a különböző értékes műemlékek mellett élénk érdeklődést tanúsít a Lehár Ferenc életével összefüggő emlékek iránt. Az elmúlt évek folyomán Komárom nagy fejlődésen ment keresztül. A nagyarányú építkezés mellett az illetékes szervek évről évre nagy összegeket fordítanak a város műemlékeinek védelmére, karbantartására. Mivel már régen hiányzik Komáromban a város nagy szülöttének tiszteletére emelt emlékmű, az elmúlt év folyamán a város párt- és állami szervei úgy döntöttek, hogy a nagy zeneszerző születésének évfordulója alkalmából Leháremlékművet emelnek és parkot létesítenek. Az igényes emlékmű megalkotására Emil Venkov szobrászművész kapott megbízást. A park és az emlékmű terveinek szerzői Milan és Ivica Schwarz Komáromban lakó műépítészházaspár. Kérésemre összejöttek az alkotók Emil Venkov szobrászművész műtermében, hogy elbeszélgessek velük a készülő emlékműről és parkról, bemutatva a nagyközönségnek. Emil Venkov Bratislavában élő és alkotó szobrászművész a Győzelem szobra és a felkelési emlékmű, Lenin és Komenský portréi és sok más országos hírű alkotás megformálója így vallott új művéről: — Csaknem tíz évvel ezelőtt alkottom meg a város számára a Mártírok emlékművét. Akkoriban megszerettem ezt a szépen fejlődő Duna menti várost és lakóit. Ezért örömmel fogadtam el a megbízást, hogy megalkossam a Lehár Ferenc emlékművet a város számára. Nagy lendülettel kezdtem munkához. Minden elérhető fényképet és filmdokumentumot áttanulmányoztam. hogy minél jobban megismerjem a nagy zeneszerző személyiségét és a kort, amelyben élt és alkotott. Számos tanulmány elkészítése után elhatároztam, úgy alkotom meg a Leháremlékművet, hogy az kifejezze a zene és a színház világát, de ugyanakkor a mai kor emberéhez is közel álljon. A 255 cm magas bronzszobrot, hogy a térben minél jobban érvényesüljön, egy 150 cm magas talapzatra állítottam. Ez a héttonnás márványtömb-taiapzat a karmester vezénylő pultjára emlékezteti majd a nézőt, hiszen a zeneszerző szobormását karmesteri pálcával a kezében alkottam meg. Az emlékmű mellett levő hatszög alakú díszelemen a városi szervekkel való közös megegyezés • alapján a következő szöveget helyezzük el: „Ezen a helyen állt a világhírű zeneszerző szülőháza. A szobrot és a parkot Komárno városa létesítette a zeneszerző születésének 110. évfordulója alkalmából.” A szobor öntési munkálatai jól haladnak. Az emlékmű ünnepélyes felavatására június 5-én kerül sor. Schwarz Milán mérnöí: — Az emlékmű és környéke a jövőben három fontos feladatot lát majd el városunkban, és ezt a tervezésnél kellőképpen figyelembe is vettük. Az első feladatunk az volt, hogy méltó emléket állítsunk Lehár Ferencnek, városunk világhírű szülöttének azon a helyen, ahol a szülőháza állott. (Lehár Ferenc szülőházát az elmúlt évben bontották le. (Az új park értékes zöldövezettel gazdagítja majd a várost: az összesen 56 ár területből 33,5 ár kerül beültetésre, füvesítésre. Harmadsorban az új park az emlékművel méltó kapuját fogja majd képezni városunknak a A Lehár-emlékmü részlete (tanulmány) Fotó: Platzner L határátkelőhely felé. Az emlékműhöz szorosan hozzátartozik majd három teraszosan elrendezett, részben márvónylapokkal kirakott füves terület, ezek a színpadot jelképezik, hiszen Lehár a művein keresztül ma is mint színpadi szerző él az emberek emlékezetében. Az utak minden oldaláról a központi emlékműhöz vezetnek. A park hátsó részében márványlapokkal burkolt pódiumot létesítettünk, ahol majd a szabadtéri hangversenyeket lehet tartani. A park és az emlékmű környékét jól kiegészíti majd a korábban csak a Szovjet Folyamhajózási Vállalat kirendeltségének kezelésében volt s felújított épület, itt a Dielo nyit reprezentatív műcsarnokot, boltot. Ugyancsak itt kap elhelyezést a Lehár-cukrászda és az ifjúsági könyvtár egyik részlege. BENDE ISTVÁN AZ ELSŐ HANGOSFILM SZLOVÁKIÁBAN ötven évvel ezelőtt, 1930. március 10-én, a nyitrai Fürdő (ma Radlinský) utcában már délutántól hemzsegtek az emberek a Palace (mo Moszkva) mozi előtt. Nagyon is érthető okból. A falragaszok azt hirdették, hogy bemutatják az első hangosfilmet .,, A bejáratnál találkoztam Stark Gyula igazgatóval. Gratuláltam az ügyes vállalkozónak. — Valóban gratulálhat mondotta mert egész Szlovákiában mi mutatunk be elsőként hangosfilmet. Egy nappal előztük meg ezzel a bratislavai Urániát, amely csak holnap vetít. Hiába, Nyitrának megvan a maga hagyománya, ami a mozit illeti. Nos, ez igaz volt. Nyifrán már 1900. november 10-én megnyitotta Adler Zsigmond az első mozit American bioscop néven. Az érdeklődés mindjárt az előadások alkalmával olyan nagy volt hogy a deszkából összetákolt nézőtér a látogatók súlya olatt beszakadt. 1908-ban kezdte meg Deutsch Gyula a vetítést a Meteor mozgóban, egy deszkaépületben, amely ott állt a mai bírósági épülettel szemben. (Ma a Stavoprojekt épülete áll a helyén.) A némafilmekhez itt egy nyitrai zeneszerző, Nemrava Ferenc hegedült. Majd az ApoUó mozgó következett a mai Zobor vendéglő helyén, aztán 1913-ban az Uránia, a mai Gorazd utcában; ezt az épületet a második világháború alatt telitalálat érte. Az óllamfordulot után (1920) alakult Republika mozi a régi színház épületében játszott, majd 1926-ban felépült a Palace (ma Moszkva mozi), utána 1929-ben a Zora (ma Tatra) mozi a Nemzeti Házban. Stork Gyula ügyes üzletember volt, meglátta a fantáziát az akkor indult hangosfilmben. Az okkor legkorszerűbb Palace mozit találta a legalkalmasabbnak szándéka megvalósítására. Érintkezésbe lépett egy omerikai vállalattal, s ez elküldte Nyitrára egyik európai megbízottját, eqy svéd mérnököt, aki aztán a Palace mozi Ememan típusú vetítőgépét (a lipcsei Niefsche A. G.) gyártmányát átalakította hangosfilm vetítésére. Sziszifuszi munka volt, éjjel-nappal dolgoztak, de sikerült. Nyitrán, Szlovákiában elsőként, létrejött a hangosfilmek vetítésére alkalmas mozi, s 1930. március 10-én már vetítette az első hangosfilmet az amerikai Singing Fool (Az éneklő bolond) vagy ismertebb nevén Sonny boy címűt. Ebben AI Johnson énekelte filmbeli kisfiának holtteste felett az azonos című dalt, amely világsikert aratott s ma is él mint örökzöld melódia. Azóta fél évszázad telt el. Régen nem él már Stark Gyula (fasiszta koncentrációs táborban halt meg), az egykori személyzet közül már csak egyedül az első Szlovákiában vetített hangosfilm operatőrjét, a hetvenöt éves Chemez Antalt találtam életben.- Igen -, én kezeltem a gépet. Akkor már régóta vizsgázott operatőr voltam. Az első nálunk, s egyúttal Magyarországon is bemutatott hangosfilm Witaphon-rendszerű volt, vagyis külön hanglemezről „futott" a hang. Az előadás technikai szempontból is nagyszerűen sikerült. Ezt a filmet rövidesen egy másik követte, a Fox folies, ez az ún. Moviton-rendszerrel készült: a hang már a filmre volt kopírozva. Az első hangosfilmet, ha jól emlékszem, 8 napon át játszottuk, napi három előadással, és játszhattuk volna tovább is, de vissza kellett adni a kölcsönzőnek. Stark Gyulának a Főutcán volt háza, parkjában megvalósította Szlovákia egyik első kertmoziját, amely ma is üzemben van. A Zora mozi 1931. szeptember 10-én vetítette az első cseh hangosfilmet. Ö és a testvére volt a címe, s a két főszerepet Vlasta Burián és Anni Vondrák játszotta benne. Ezzel aztán a hangosfilm már megszokottá vált. A leghosszabb ideig - 12 napon át egyhuzamban - Erich Maria Remarque Nyugaton a helyzet változatlan című háborúellenes regényének Németországban akkor betiltott filmváltozatát játszottuk. De soká tartotta magát Robert Stolz kedves filmje is, a Zwei Herzen in dreiviertel Takt. Ez a film 10 napig ment, naponta négy-öt előadás is volt. Ez volt a helyzet a háború előtt. S ma? Felkerestük Dušan Králikot, aki nemrég vette át a nyitrai mozik igazgatását, de már eddig is szép eredményeket mutathat fel.- Nos, igen - mondta —, köztudott, hogy nálunk vetítették, a Palace — ma Moszkva - moziban az első hangosfilmet Szlovákiában. Ehhez jött még egv, a Tatra, nyáron pedig a kertmozi. Ma 9 mozi működik a városban, és hogy milyen a film iránti érdeklődés, arra vonatkozólag elég csak néhány futó számodatot közölni. A tavalyi nyári filmfesztivál alkolmából, amikor is 12 filmet vetítettünk, 106,443 néző kereste fel a zobori szabadtéri mozit. A dolgozók téli filmfesztiválja is sikeresnek mondható. A Moszkva mozinak tavaly 107 278, a Tátrának pedig 167 522 látogatója volt. MARTONVOLGYI LÁSZLÓ 15
