A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-03 / 18. szám
A CSEMADOK ÉLETÉBŐL foga törik, s a zöldségesboltokban is legyen alma a hét minden napján, s a vendéglátóipari üzemekben tisztességes, meglepetést keltőek legyenek az ételadagok, mert hiszen az ember jól is akar lakni, ha már fizet. Nem tudom, kinek és minek tulajdonítsam, ha a láthatatlan kürtösöknek nem, hogy csupa kellemes dologgal találkoztam a fiatal járásban. Például mindjárt kezembe került a járási lap, a Haladás, amely jól tájékoztat a politikai, a gazdasági és a mezőgazdasága, úthálózata. Az ország vasúthálózatába is bekapcsolták Nagykürtöst. Ján Mikuláš, a járási pártbizottság vezető titkára jóleső érzéssel nyugtázhatja a szembetűnő változást. A Dolina éttermében odajön az asztalunkhoz, s magyarul kérdezi kísérőmtől: — Hogy vagytok, Rados elvtárs? — Aztán siet tovább, a tanácsterembe, a Nemzeti Front járási bizottságának ülésére. Rados Pál is megfújathatta a kürtöt, mert érkezésem napján s az utána következőkben is eleBARANGOLÁSOK AZ IPOLY MENTÉN Rados Páltól, a CSEMADOK nagykürtösi (Veľký Krtíš) járási titkárától hallom, hogy hajdan kürtösök vigyáznak a kékkői várat, s ha közeledett az ellenség, fújták a figyelmeztetőt. Kürtöseiről kapta Nagykürtös a nevét. A helységnév eredetének ez az érdekes magyarázata gondolatsort indít el bennem. Az ország legfiatalabb, mindössze 11 éves járásában, illetve ennek székhelyén vajon ki fújta meg a kürtöt, érkezésemet jelezve a kilencezer lakosú városban, hogy legyen egy nyugodt kétágyas szobám a Dolina szálló első emeletén, s míg ott tartózkodom, az ország sok más helyétől eltérően legyen fogvájó is az asztalon, a bárban, a kávéházban és az étteremben. Friss és jóízű kenyér is legyen mindig a kenyérkosárban, puha, nem olyan, amibe az embernek kulturális élet eseményeiről. És szép magyar nyelven tájékoztat. S ezért már a járási párt- és állami szerveket kell dicsérni. A járás magyar nemzetiségű lakosságát becsülik meg azzal, hogy a magyar nyelvet ennyire jól ismerő szerkesztőkkel szerkesztetik a lapot. Elképzelem, mennyire örülnének a magyar dolgozók, ha négy oldalon, önállóan (ahogy a Pokrok) kaphatnák kezükbe a magyar mellékletet. A járás lakosainak száma 46 ezer, ebből 15 786 magyar nemzetiségű. A déli részeken, az Ipoly mentén harminc községben működik CSEMADOK helyi szervezet. Tizenegy községben várják a tanulókat, a magyar tanítási nyelvű általános iskolák létét biztosító elsősöket. Fiatal, fejlődő járás. Nagyot fejlődött bányászata, ipara, szocialista venséget mutattak a helyi szervezetek. Ipolynyéken (Vinica) éppen akkor tartotta főpróbáját a folklórcsoport. Azóta már be is jutott az országos döntőbe. A százhúsz tagú járási együttes műsorát Ág Tibor formálta, alakította egy egész napon át, a nyékiek vendéglátó szeretetét élvezve, a lukanényeiek citerózásától felfrissülve. Nincs jobb citera együttes Dél-Szlovákiában, de talán Magyarországon sem. Nem csupán a folklórcsoport jött lendületbe. Kőkészi (Kamenné Kosihy), Nagycsalamja (Veľká Čalomija), Kelenye (Kleňany), Ipolynagyfalu, Bússá, Ipolyvarbó író-olvasó találkozókra mozgósította tagságát. Gondoltam, Rados Pál kürtjének a megfúvása csak nekem szólt, ne térjek vissza rossz benyomással az Ipoly mentéről Ahogy azonban jobban eligo-A nagycsalomjai szabadtéri színpad A Tavaszi szél. . . i poly nyéki országos elődöntője zodtom a dolgokban, meg kellett állapítanom, hogy a 2600 tagot számláló helyi szerveretek elég gyakran jönnek mozgásba. Az elmúlt három évben sok minden történt a falvakban. Körülbelül hetven előadás hangzott el Madáehról, Mikszáthról, Adyról, Petőfiről, Móriczról, Móráról stb. Tizennyolc íróvendége EREDMÉNYES IDŐSZAKOT ÉRTÉKELTEK A CSEMADOK rozsnyói (Rožňava) járási konferenciáján — amelyen a központot dr. György István vezető titkár képviselte — Szőllős Sándor terjesztette elő a járási bizottság beszámolóját, számot adva az előző járási értekezlet óta végzett munkáról és felvázolta a következő időszak feladatait. A járásban 35 helyi szervezet működik s ezeknek mintegy 4300 tagja van. A CSEMADOK-szervezetek tevőlegesen hozzájárultak a CSKP XV. kongresszusán és a CSEMADOK XII. országos közgyűlése határozatában kitűzött művelődéspolitikai feladatok teljesítéséhez. A járási bizottság keretében működő tizenöt szakbizottságban közel kétszáz aktivista tevékenykedik, szervezi az amatőr művészeti és a népművelési tevékenységet. Jelentős eredményeket tükröznek a sikeresen és magas színvonalon megrendezett vetélkedők, fesztiválok, tanulmányi kirándulások, a különféle versenyek és előadások, szemináriumok, irodalmi és szerzői estek, könyvkiállítások, énekkarok, tánccsoportok, színjátszó együttesek fellépései. A 35 helyi szervezet jelenleg hatvanhét népművészeti csoportot tart fenn, s ezekben több mint kétezer tag tevékenykedik. Az értékelt időszakban 947 új tagot vettek fel a CSEMADOK- ba, ha még 95 tagot beszerveznek, a járás magyar nemzetiségű felnőtt lakosságának 50 százaléka lesz CSEMADOK-tag. A három év folyamán a Hétnek 151, az Új Szónak 53 és a Gömöri Hajnal című járási lapnak 43 új előfizetőt szereztek. A járási CSEMADOK-szervezet eredményes munkáját nagyban elősegítette a járási nemzeti bizottság s ennek elnöke Juhász Pál, valamint Dušan Pavlik, a jnb kulturális szakosztályának vezetője. A beszámoló utón a vitában huszonegyen kértek szót. Időhiány miatt azonban csak tize'nketten fejthették ki szóban a véleményüket, értékelték a közösen végzett munkát, tanácsokat adtak, rámutattak bizonyos fogyatékosságokra, problémákra. Juhász Pál, a járási nemzeti bizott-A járási konferencia elnöksége ság elnöke felszólalásában méltatta a CSEMADOK sokrétű tevékenységét. Szólt a népművelő munka fontosságáról és az emberek eszmei-politikai nevelésének a jelentőségéről. Végezetül a járási pártbizottság, a jnb és a Nemzeti Front járási bizottsága nevében is megköszönte a helyi szervezetek eredményes munkáját és egyben sokrétű támogatásukról biztosította a CSEMADOK járási szervezetét. A konferenciát ezután a 116 éves gazdag múltra visszatekintő rozsnyói munkásdalárda köszöntötte csengő dalaival. Dr. György István, a CSEMADOK KB vezető titkára is felszólalt a vitában. Köszöntötte a konferencia résztvevőit, majd méltatta az elért eredményeket. Beszélt a lenini nemzetiségi politikáról, az internacionalizmusról és az anyanyelvi oktatás jelentőségéről, valamint az ideológiai munka időszerű kérdéseiről. Balogh Gyula vitazáró beszédében megállapította, hogy az elmúlt hároméves időszakban növekedett a tagok aktivitása. Elmondotta, hogy a tagok 180 ezer órát dolgoztak társadalmi munkában s ezzel több mint kétmillió korona értéket hoztak létre. „Fel kell használnunk az idősebbek tapasztalatait, megtoldva a fiatalok lendületével, hogy 6
