A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-26 / 17. szám
PÁRBESZÉD (féltékenységről, bizalomról) mesztenek. Feletteseik még így is gyakran megróják őket, amiért a több milliós értékű üvegházak egy részében (az üvegházak üzemeltetése sem olcsó!) virágot termesztenek „zöldség helyett". Viszont virágtermesztéssel már az üvegházak tervezésénél is számoltak, másrészt a beruházási költségek gyorsabb megtérülése sem elhanyagolható szempont. Az üvegházakat és az üvegházak teljes berendezését a Bolgár Népköztársaságból hozták be. A berendezés teljesen automatikus, külön kazánházzal, szociális és melléképületekkel. Az üvegházakat földgázzal fűtik, a hőszabályozás önműködő, a külső hőmérséklet és a páratartalom szerint. Az öntözőberendezés is automatikus. Rajta keresztül adagolják a táp- és növényvédőszereket is. Az üvegházrendszerhez tartozik még egy aklimatizált raktár és több terem a zöldség és virág feldolgozására illetve csomagolására. Naponta egy-egy üvegházból - tehát félhektárnyi területről - mintegy hétezer szál szegfűt szednek le, helyesebben szegfűbimbót, hiszen nem várhatnak a virágok teljes kinyílásáig, mert akkor a virágboltokba már hervadton érkeznének. A munka, amit szinte kizárólag asszonyok végeznek, nem lehet kellemetlen a tavaszi hőmérsékletű üvegházakban. Az üvegház-kertészetben ötvenkét ember dolgozik Kulacs Rudolf főkertész vezetése mellett. Átlagos életkoruk negyven év. Átlagos havi keresetük 2200 korona. Kint borult az idő s idebent könnyen törik most a szegfű szára, tehát a szokásosnál is óvatosabban kell szedni a virágot — viszont ilyenkor nem hervadnak a szegfűk, mert „tele vannak vízzel". A virágok hatvan százalékát saját boltjaikban árulják Bratislavában, a maradék negyven százalékot a Záres veszi át és árusítja más járási székhelyeken: Tőketerebestől Galántáig, sőt Trenčínig. Mintegy négy hektárnyi területen fólia alatt termesztenek korai zöldségféléket; első termésük a saláta: naponta 20-30 ezer darabot szállítanak a fővárosba - továbbá a retek és a karalábé. Ezután a paprika és az uborka következik. A szabadföldi termesztésnél fő terményük a karfiol, a hagyma, a zeller és a káposztafélék. XXX A virágkötöző-teremben nagy meglepetésemre csak két fiatalasszonyt találok: Pusztai Máriát és Hrušovská Zdenkát (igaz is — a többiek szegfűt szednek), utóbbi egy tizenhat tagú csoport vezetője - s a szocialista munkabrigád címért versenyeznek. Felajánlásuk között szerepel egy pont: öt munkaerőt megtakarítanak. Ennek pénzben kifejezhető értéke 350 000 korona. Továbbá: 750 órát dolgoznak le a környezetszépítési akcióban. A virágkertészet ezévre tervezett tiszta jövedelme 8 millió 787 ezer korona. Ahhoz, hogy ezt a tervüket teljesítik, semmi kétség sem férhet. Ha jól tudom, jelenleg egy szál szegfű ára a fővárosban hét korona, de az is lehet, hogy több. De ha egy-két koronával kevesebb, akkor sem olcsó. Az emberek mégis úgy vásárolják minden „jelentősebb" névnap alkalmából, mint a mézet. Illetve: hol lenne a méz olyan kelendő, mint a virág! Hiszen, aki a mézet szereti, az a legjobb esetben is csak a saját egészségével törődik, viszont aki a virágot szereti még a falvédők szerint sem lehet rossz ember. Ám ha ezen a „falvédő-igazságon" nevetünk is, azért csak tudomásul kell vennünk, hogy nemcsak kenyérrel (és paprikával, uborkával, hagymával stb.) él az ember, hanem azzal a szelíd, törékeny, hervadó valamivel is, amit szépségnek, továbbá figyelmességnek vagy egész egyszerűen csak szeretetnek hívunk. 4. § A köznyelv a pletykát futótűznek, a féltékenységet zöldszemű szörnynek nevezi, de ez az olykor önző, olykor rosszindulatú érzés gyakori témája az irodalmi alkotásoknak is. Az Othellóban például a cselszövő Iágó eképp ad tanácsot a mór vezérnek: „Uram, vigyázz, hogy féltékeny ne légy!“ Valójában milyen tulajdonság a féltékenység?- Ha valaki a féltékenység szót hallja, általában házastársi konfliktusra, férj és feleség közötti meg nem értésre gondol. A féltékenységet azonban nem lehet kizárólag a szerelemre, a házasságra vonatkoztatni, mert ez az érzés lényegében végigkíséri az emberi életet. Az iskolás féltékenykedhet osztálytársa jobb jegyére, a felnőtt az ismerősének új lakására, úgyhogy ez a tulajdonság valóban minden életkorban és a legkülönbözőbb vonatkozásokban megmutatkozhat. Érdekes viszont, hogy a féltékenység nem minden esetben ártalmas, hanem hozzásegíthet olyan energiák fölszabadulósához is, amelyek hozzájárulnak az ember személyiségi jegyeinek kibontakoztatásához; nagyobb szorgalomra és teljesítőképességre sarkallhat valakit. Ennek ellenkezője viszont a kóros féltékenység, ami gyakorta - főként alaptalan gyanú esetében - rengeteg családi, munkahelyi, társadalmi konfliktus forrása lehet, és sajnos eléggé gyakorta végződik bírósági tárgyalótermekben. Mind polgárjogi-bontóperi, mind vagyonjogi vagy akár féltékenységből elkövetett gyilkosság esetében büntetőjogi vonatkozásban is. Mondani sem kell, hogy ezek mindig a legsúlyosabb következményekkel járó esetek... § Hogy lehet küzdeni a féltékenység ellen? — Nehéz kérdés, mert a féltékenységi perpatvarok elbírálásában, lélektani szempontból, lényegében nem létezik két egyforma eset; sokkal inkább csak nagyobb körvonalakban kirajzolódó sablonok vannak. Általánosságban azonban elmondható, hogy a féltékenység elleni küzdelem legjobb fegyvere a fegyelmezett őszinteség és a türelem. Először is meg kell tudni az igazat a féltékenység vélt okáról, és a téves feltételezést - adott esetben - egyik óráról a másikra meg lehet szüntetni. Sokat segít a bizalom, a bizalom újjáélesztése, a megnyugtató családi beszélgetések. A pszichológiai rendelők, a házassági tanácsadók, de még a bírósági tárgyalótermek tapasztalatai is azt mutatják, hogy gyakorta az évek óta együtt élő házasfelek sem ismerik egymást eléggé, pedig két ember kapcsolatában a bizalom és ü mindennapi élet más „apróságai" rengeteget számítanak. § A modern életmód egyik sokat vitatott kérdése a féltékenység. Sőt, a szabadosabb életvitel hirdetői úgy tartják, hogy egy új szerelmi kapcsolatnak nem kell feltétlenül megszüntetnie a házastárssal kapcsolatos elkötelezettséget...- Vannak férjek és feleségek, akik, legalábbis a külszínt mutatva, nem féltékenyek az úgynevezett háromszög-szituációban. Ez a magatartás azonban többnyire nem őszinte, sőt képmutató. Belső énünkből árad ugyanis, hogy állandó élettársunkhoz tartozunk, és csak őhozzá. Az őszinte szeretet egyszerűen egész személyiséget, egész embert kíván. Fontos és helyes ezért,’ hogy amennyiben valaki a házasságán kívül megismer s főként megszeret valakit, az jogilag is rendezze életét. Mindennapi tapasztalat, hogy a családi környezet, a boldogság lényeges előfeltétele a társadalmi kiegyensúlyozottságnak is. És az sem mellékes, hogy rendezett, egészséges életmódot szorgalmaz társadalmunkban a szocialista törvényesség is. A gyerekek érdekéről nem is beszélve, hiszen a szocialista közösség célja ép, egészséges és boldog gyerekek nevelése. § Vajon lehet-e a családban vagy kisebb-nagyobb közösségben a „test dolgairól“ beszélni anélkül, hogy valakiben kételyeket, esetleg féltékenységet ébresztenénk? — Itt is az arany középutat kell ismerni. Túl sokat beszélni szexualitásról éppen olyan hiba, mint hallgatni vagy csak elködösítve beszélni róla. A helyes mértékre azonban nem lehet egyértelmű receptet adni, ez érdeklődés és intelligencia kérdése. Családon és társaságon belül egyaránt. Általánosságban azonban megállapítható, hogy a szexualitás elfogulatlan, nyílt tárgyalása ma még eléggé szokatlan. Az ismeretek, a tévhitek és szokások megkettőzött világában bizonyos előre lépést jelentettek az ifjúság- és családvédelmi tanácsadók, de mindez még kevés a mélyen gyökeredző előítéletek megszüntetéséhez. A különféle tanácsadókat fölkereső panaszosok „vallomásai" alapján elmondható, hogy a férfiak és KONTÁR GYULA felvételei A SZOCIALISTA TÖRVÉNYESSÉG VÉDELMÉBEN SORSOK nők testi-lelki kapcsolatáról többnyire eléggé hiányos az emberek tudása, nem eléggé bő az az ismeretanyag, amelybe az emberi szervezet működése magától értetődően beleillik. Sok esetben a szülők és az iskola kölcsönösen egymásra hárítják a fiatalok felvilágosításának fontos kérdését. Ennek hiánya vagy elhanyagolása sok esetben megbosszulja magát, amit bajba, rossz társaságba keveredő tinédzserek és kamaszok példája bizonyít. Több elhamarkodott vagy muszájból kötött házasság a serdülőkori „erről pedig nem beszélünk" elv következménye. § Mi a leglényegesebb a kínzó féltékenység megelőzésében és az egymás iránti bizalom kialakításában? — Ebben is szerepe van az egyenjogúságnak. Maga a házasság, legalábbis ami az együttélési formát illeti, nem sokat változott az utóbbi évtizedek, sőt, talán századok során sem. Az érzelmi, szexuális, kulturális és gazdasági tartalma viszont annál inkább. Mivel a feleség is a családok többségében önálló kereső lett, így a családi élet minden tekintetében egyenjogú társsá vált. A rohanó élet, a sokirányú feladatok révén a mai házasságokra meglehetősen sokirányú hatás nehezedik. A feleknek meg kell valósítaniuk a közös célokat. Fontos az otthonalapítás, sokszor még ennél is korábban jön a gyereknevelés, közben fontos szempont az anyagiak megszerzése és a természetes igényként jelentkező saját, egyéni célok megvalósítása. A család ma már nem alkot olyan zárt közösséget, mint nagyanyáink korában, emellett azonban feltétlenül meg kell teremteni az otthon intimitását is. Mind a felnőtt-gyermek, mind a házastársi viszonyban ez anynyit jelent, hogy önálló teret hagyni mindenkinek, de törődni egymással, összehangolni a különböző igényeket. Ennek gyakorlati megvalósulása személyes tulajdonságokon múlik, minden házaspárnak vagy szélesebb asaládi közösségnek magának kell kikísérleteznie az együttélés játékszabályait. És itt lép előtérbe a tapintat, a kölcsönös iizalom és jóindulat szükségessége. Egyelőre, sajnos, túl sok a vesztes; sokan nem tudják megfelelőképpen irányítani emberi kapcsolataikat, nem felelnek meg az együttélés követelményeinek. Minden harmadik-negyedik házasság válással végződik. (Folytatjuk) 17
