A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-26 / 17. szám
Részlet a Nagykövesdi szüretből Varga László felvétele ÖNMAGUNK MEGISMERÉSE nek és közreadójának — szülő-A CSEMADOK ÉLETÉBŐL MEGHITT TALÁLKOZÓ A nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás maayarlakta falvaiban a napokban egyhetes körúton járt Mács József író, újságíró, a kiváló elbeszélő. A könyvhónap keretében a járás hét községében vett részt író-olvasó találkozón. Ezeket a CSEMADOK járási bizottsága, illetve a népkönyvtárak szervezték. Ipolynyéken (Vinica) az olvasók március 19-én találkoztak Mács Józseffel. Sokan várták a művelődési otthon' szépen be rendezett olvasótermében, fiato lók s idősebbek. Majd mindenki magával hozta az író valamelyik kötetét. A találkozót Korcsog László tanító nyitotta meg Ismertette az író életrajzát, munkásságát, majd Bojtos Jánosné, Bálik Gita, Tóth Zsuzsanna és Juhász Béla olvastak fel műveiből. Ezután sokan tettek fel kérdéseket főleg az olvasott művekkel kapcsolatban. Többen kérték az írót, beszéljen a közeljövőben megjelenő regényéről, amelyből már ízelítőt kaphattak az Irodalmi Szemle olvasói. Mács József dióhéjban ismertette könyve tartalmát; elmondta, mi ihlette a Szélfúvásban című regény megírására. Kevés író fogalmazta meg ilyen tömören, szépen a szülőföld, a haza szeretetét, mint Mács József „Igen, ott a szülőföld, ott a haza, ahol a betűvetés tudományát megtanultuk, ahol bátyánkat, húgunkat megismertük. A haza, a szülőfölded gondolataidnak. ismereteidnek forrása, és a forráshoz mindig visszatér az ember!“ - mondotta. Deák Sándorné Kezdjük azzal, hogy Erdélyi Jánosnak - balladáink és népdalaink szinte legelső lejegyzőjéhelye, a Bodrogköz és az Ung vidéke a néprajzi térképek szinte legfehérebb foltja. Ennek ellenére és tárgyi örökségünk mentése helyett mentegetőzünk, pedig sok módja van a feltárásnak és megőrzésnek. Ez a szándék vezérelte a járás CSEMADOK szervezeteit, amikor a népdalénekesek hetedízben meghirdetett versenyével kapcsolatban főleg a hajdani szokások felelevenítését színre vivő folklórcsoportok szerepeltetését tűzte ki célul. Bodrogköz és az Ung vidéke dallamkincséből, szokásaiból vaskos kötetekre tellene, amiből a Királyhelmecen (Kráľovský Chlmec) megrendezett járási selejtezőn sajnos csak töredéket láthattunk. Bár ez a rendezvény sem maradt el az előző évek színvonalától — talán még gyarapodott is, hiszen húsz magánénekes, hat éneklő csoport, öt citerazenekar, négy hangszeres szólista és három foklórcsoport mérte össze tudását, a köztudatban még mindig nem honosodott meg, hogy a népművészet nem szégyen, nem divat, hanem az öntudat fejleztője, s a hagyományokhoz ragaszkodás nem maradiság, hanem a haladás alapköve. Pásztor Gizella és Nagy Józsi bácsi az előadott dalok eredeti szépségével és előadásmódjával kimagaslott a Nagy Jánosné és lánya, Emőke ELŰADÁS, KIÁLLÍTÁSOK A CSEMADOK érsekújvári (Nové Zámky) helyi szervezetének rendezésében a XI. Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok keretében Major Ferenc, a szervezet titkára az érsekújvári céhekről tartott vetített-képes előadást. Bevezetőben röviden felvázolta a céhek egyetemes történetét, majd áttért az egykori érsekújvári céhekre. Az egész országban egyedülálló volt az érsekújvári gazdafiatalok céhe. Major Ferenc ismertette a céhek belső életét, az inasok, segédek nehéz sorsát, az artikulusokat, a céhek szabályait, továbbá a céhmester szerepét, a céh nagy ünnepeit. Elmondta, milyen szerepe, jelentősége volt a céhládának és -pecsétnek. A céhek évenként négy alkalommal tartottak gyűlést, ezeket a legfiatalabb céhmester hívta össze. Ezeken a gyűléseken szedték be a tagdíjakat is. Érsekújvárod a tagdíjakat tányérokban tartották és nem a céh perselyeibe tették. Az egész előadáson érezhető volt, hogy Major Ferenc több éven át kutatta az újvári céhek történetét. Nagy Jánosné keramikus és lánya, Nagy Emőke iparművészek sikerrel mutatkoztak be gyűjteményes kiállítással a helyi szervezet székházának kiállítási termében. A megjelent nagyszámú közönséget Balogh György, a helyi szervezet képzőművészeti szakkörének vezetője üdvözölte. Majercsik Hilda, a szervezet kultúrfelelőse Omár Ohajjam: Ribaiyat című művéből adott elő egy részletet. Katona Ágnes zenetanárnő pedig Chopin: Fiszdur Nocturno-ját zongorázta kitűnő technikával. Sidó Zoltán, a CSEMADOK járási és helyi szervezetének elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta a Czuczor-napok jelentőségét. A kiállításon különböző típusú vázákat, kerámia dísztárgyakat láthattunk, továbbá keleti kelim faliszőnyeget, török vázát, török kisharangot, iráni, indiai vázát, perui formájú vizeskancsót, dísz-Nagy László kertbe való nagy virágtartókat és falra akasztható állatfigurákat. Egy másik kiállításon két tehetséges amatőr festő műveit láthattuk. Horváth Miklós portrékat, tájképeket és csendéleteket állított ki. Nagy László tájképeivel mutatkozott be. A két amatőr festő 28 képe is bizonyítja, hogy a CSEMADOK érsekújvári képzőművészet-szakkörében komoly munka folyik. Dr. HOFER LAJOS Foto: Saskó Jenő 6
