A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-26 / 17. szám

9 A fejlett szocialista társada­lom építése elképzelhetetlen olyan progresszív termelési ága­zatok nélkül, mint amilyen a gép- és a vegyipar. Nem mon­dunk semmi újat azzal, ha azt állítjuk, hogy minden fejlett állam egyben fejlett vegyiparral rendelkezik. Annak ellenére, hogy a mai Csehszlovákia terü­letén már száz évvel ezelőtt megkezdődött a vegyipari terme­lés, a vegyipar mégis aránylag fiatal gazdasági ágazat. Az üzemek zöme a felszabadulás után épült, így többségük kor­szerű technológiai berendezéssel rendelkezik. Vegyiparunk alapját az olyan hagyományos nyersanyagok mel­lett, mint a szén és a fa, egyre nagyobb mértékben dolgoz fel a Szovjetunióból és a többi szocialista országból behozott nyersanyagokat. Az üzem anyag- és benzintermelés s ugyanígy a műanyag- és műszálgyártás alap­anyagát, a kőolajat s földgázt több mint 90 százalékban a Szovjetunióból hozzuk be. Len­gyelországból ként kapunk, az NDK-ból pedig kálisót. A vegyipar a csehszlovák nép­a termékszerkezet fejlesztését s a termékek minőségét tekintve csak lassan tud alkalmazkodni az új igényes feltételekhez. A csehszlovák vegyipar igen sokoldalú, műtrágyát, üzemanya­got, műszálat, plasztikanyago­kat, gumit, háztartáskémiai cik­keket stb. termel. Ide számítjuk a cellulóz- és papírgyártást és a gyógyszervegyészetet is. Vegy­iparunk egész sor új termékkel gazdagítja a népgazdaságot, s hozzájárul, hogy egyre na­gyobb mértékben függetlenítsük magunkat a tőkés piacoktól. Csehszlovákiának több jelentős vegyipari központja van. A leg­nagyobb koncentráltságot a vegyipar az észak-csehországi szénmedencében éri el, ahol elsősorban az itt kitermelt bar­naszénre épül, bár ma már nagy mennyiségű szovjet kőolajat is feldolgoznak az ottani vállala­tok. A csehszlovák vegyipar jelene és jövője szorosan összefügg ennek az iparágnak szlovákiai fejlődésével, mivel Szlovákia a nyersanyagbehozatal szempont­jából előnyös helyzetben van, közvetlenül határos a Szovjet­gyártás. Ugyancsak jelentős a szlovákiai gyógyszer- és mű­trágyagyártás is. Az ötödik és a hatodik ötéves tervidőszakban vegyiparunk to­vábbi fejlődésen ment keresztül. Mivel jelentős szerepet tölt be a népgazdaság fejlesztésében, a gépipar mellett ebben az iparágban eszközöljük a leg­nagyobb beruházásokat. Csupán az 1976—1978-as években 12,5 milliárd koronát tettek ki a vegy­ipari beruházások. Az iparág termelése 1975-höz viszonyítva 1978-ban 21,9 százalékos növe­kedést ért el. A kőolajfeldolgo­zás terén 1978-ban 5,8, a gumi­iparban 6,0, a cellulóz- és papír­­gyártásban 3,3 százalékos terme­lésnövekedést értünk el. 1978- ban 18,4 millió tonna szovjet kő­olajat dolgoztak fel petrolkémiai üzemeink. A vegyipar fejlesztése nagy mértékben összefügg a tudomá­nyos-műszaki forradalom ered­ményeinek alkalmazásával. A tu­domány belépése ebbe az ága­zatba nagy jelentőségű, ami új vegyi anyagok előállítását illeti, ezért ez az ágazat gyors ütem­ben fejlődik. Nagy figyelmet A SZABAD HAZA 12 <Ĺ 4JJ UJ > */> fi 35 ÉVE Ul Ni > t/> KÉRDÉSEK: 1. Nevezzen meg négy csehszlovák vegyipari üzemet. 2. Melyik a legnagyobb vegyipari üzem Szlovákiában? gazdaságban jelentőségét tekint­ve közvetlen a gépipar után kö­vetkezik. Az elmúlt ötéves tervek időszakában fokozott figyelmet szenteltünk e jelentős ágazat­nak. Ennek ellenére ma ezen a területen is problémák vannak, ami a termelés szerkezetét illeti. A csehszlovák gépipar, de a vegy- és a könnyűipar is -unióval. Jelentős szerepet játszik továbbá, hogy viszonylag ele­gendő víz áll itt ennek az ipar­ágnak a rendelkezésére. Az or­szág legnagyobb vegyipari köz­pontjai közé tartoznak a nyugat­szlovákiai kerületben települtek. Nagyon fontos ebből a szem­pontból a petrolkémiai ipar s az 1945 után kifejlődött a műszál­szentelünk a műszálgyártásnak, a gépiparban pedig, amennyire csak lehetséges, a színesfémeket jó minőségű műanyagokkal kell helyettesíteni. A mezőgazdasági termelés növekedése elképzelhe­tetlen a műtrágyagyártás magas színvonalon való tartása és fo­kozása nélkül. Absolon felvételei 4

Next

/
Thumbnails
Contents