A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-19 / 16. szám

AZ IPOLY MENTE NÉPZENÉJE 9.

Galábocs (Glabušovce)

Énekelték: Jekkél Jánosné Erdélyi Erzsébet (68) és Tóth Lászlóné Dola Anna (71)

Gyűjtő: Ág Tibor, 1974

................................................

*-?■ r r i

Ha ki—haj-lom hi—rés ge-mes gu-na —ro-mqt 'a rét—re,

^ Ar-ra ment a bá-cso fi—ja, még—hq--------ji —gal —tej.

— Ne hajigáid bacsó fia, híres gémes gunöröim,

— Mit kérsz érte Szép Ilona, néked megadom.

— A lábájér, a szárnyőjér, két köböl búzát, Tüdejejér, a möjájér, két aranyalmát,

— Hát még az a híres gémes, gunárnyak mit ér?

— Végy el engem bacsó fija, nem köll semmi bér.

,£gn~ m

A mai számunkban közölt, országszerte elterjedt, még ma is élő játékos hangú dalt, a népballadagyűjteményekben „A gunaras lány" címen publikálták. Hasonlóképpen mint a „Kétféle menyasszony" és a „Házasuló királyfi" ez is magyar eredetű népballada. Külföldi párhuzamai nincsenek. Keletkezését a 14. századtól a 19. századig bármikor el lehet képzelni.

A cselekmény mögött szerelmi szimbólum rejlik. A ludak tulajdonképpen a lányt jelképezik, akárcsak a zsérei (2irany) szentiváni tűzugrás párosító dallamában, ahol nemcsak a ludak, de a legényt jelképező lovak is szerepelnek.

Ki lovai vannak a nagy hegyek alatt?

Ott is ott vannak a Szóród Józsefé.

Selém sárhajú, Magyar Ilonának Haján félyhő gyöngykoszorú, gyöngy,

Eredj, Dallos Rozi, előzd meg az én lovaimat,

Én is megtérítem a te lúdjaidat Selém Sára, jó Magyar Ilonának Haján fölül gyöngykoszorú, gyöngy.

(MNT II. 225)

Vargyas Lajos a neves magyarországi etnomuzikológus erről így ír: „ . . . s ha a ludak közé hajigáit a bíró fia, amiért a lány kártérítést kér, azaz tulajdonképpen ki akarja kényszeríteni a jóvátételt, a feleségülvételt, abból világos, hogy a megtörtént szerelmet kell jóvátenni. (Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa II. 548. old.)

A zoborvidéki szentiváni tűzugrás párosító dala és a „Gunaras lány" közti tartalmi kapcsolat nyilvánvaló. A tűzugrás ősi pogány szertartás emléke. Ennek a szerelmi szimbólumnak a továbbélését figyelhetjük meg, a mai számunkban közölt népdalunkban.

AG TIBOR