A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-19 / 16. szám
.. .Ha valakit azzal sújt az élet, hogy csökkenthallású, esetleg süket és néma, a sorscsapásnak ez a fájdalma a közvélemény szemében - a vakok vagy mozgássérültek világához viszonyítva - csak láthatatlan fogyatékosságnak számít. Talán ebből ered, hogy amíg a vakokkal mindenki együttérez, a süketeket gyakran kinevetik. És a hallássérültekkel szemben is in-A beszéd- és hallásgondozóban rendszeres tanítás is folyik Egyéni foglalkozás A bentlakásos, kórházi beszédgyakorlásba a szülőket is bevonják kább csupán szánakozók mint megértők az emberek, sőt, sok esetben cinikusak is. „Nem hallod, süket vagy?" — dívik egyre gyakrabban a felnőttek körében is a rosszmájú gyerekkori ugratás. Pedig a nagyothallás, vagy annál is súlyosabb esetben a süketség, a rokkantságnak nagyon komoly állapota, hiszen állandó feszült figyelmet, állandó készültséget igényel. S természetes vágyat az elszigetelődés ellen, valami nehezen elérhető igényt a teljes élet iránt. Aki csak egyszer is látott nagyothalló gyereket amint készüléket kap, az sose felejti el azt a megkapó pillanatot. Mintha varázslat történne! Megnyílik az élet, a szépség hangvilógóból valami, amit addig súlyos zárak fedtek. Áttetszik az arc; újfajta, boldog örömtől ragyog a szem. Tekintet és mozgás árulkodik az ösztönös- fölismerésről: megtört, megszólalt a csönd!- Talán ezért, az ehhez hasonló örömökért vagyok itt én is - mondja dr. Ivan Krahulec, a bratislavai Zoch utcai Fül-Orr- Gégegyógyászati Klinika beszéd- és hallásgondozó osztályának vezető szakorvosa. — Gondolja csak el, hogy orvosi segítség nélkül mi mindenből maradnak, illetve maradnának ki a hallássérültek, hiszen nemcsak az emberi beszéd sokféle hangrezgéseit nem érzékelik, hanem a muzsikát meg az élet többi kedves zaját sem. Hallókészülékek nélkül még a járásuk is bizonytalanabb. Különösen a kezelésre szoruló gyerekek hallásának javítása felbecsülhetetlen jelentőségű szolgálat. hiszen a hangok, a fogalmakhoz kapcsolódó hangsorok érzékelése nélkül a beszédkészségük sem fejlődhet. Ha viszont időben jó kezekbe kerülnek, akkor javarészük teljes értékű, bármilyen felsőiskola elvégzésére alkalmas emberré válhat. Mit tagadjam, az avatatlanok többségéhez hasonlóan, jóma-MIKLÓSI PÉTER gam is úgy képzeltem, hogy a technika korában a nagyothallás nem okoz nagyobb problémát. Elvégre nagy teljesítményű készülékkel s erősítőkkel a gyenge hallás kiegyenlíthető. Ez azonban csak részben, főként az érettebb serdülőkorúakat és felnőtteket ért hallássérülés esetében igaz.- Gyermekkorban a technika sem oldja meg a kapcsolatteremtés nehézségeit — magyarázza Krahulec doktor. - Nem elég a hangingereket eljuttatni a gyerekekhez, hanem meg muszáj tanítani őket felismerni, hogy amit hall, az egy szó: s hogy milyen tárgy vagy fogalom tartozik hozzá. Ezért a legfőbb tennivaló a fogyatékosság korai felismerése és kezelése. Indokolt' esetben a beszédgyakorlást egyetlen napra sem lenne szabad abbahagyni. Célunk, hogy a csökkenthallásúak is be tudjanak illeszkedni a hallók közé, hogy továbbtanuljanak, szakmát szerezzenek. Még nem is olyan régen, jóegynéhány évvel ezelőtt, ha a szülő hallási panaszokkal orvoshoz vitte kisgyerekét, általában azt a választ kapta, hogy ilyen fiatal korban nem lehet hallást vizsgálni. Jöjjenek később, bár az is lehet, hogy a gyerek hallása addigra magától is kifejlődik, majd „kinövi" a dolgot. . . Napjainkban ez már túlhaladott álláspont, mint ahogy az a balhit is, hogy hallókészü-16
