A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-19 / 16. szám
A «jARAB HAZA 35 Csehszlovákia a magas műszaki szintű termékeket gyártó gazdaságilag fejlett országok közé tartozik. A Skoda, Tatra, Poldi, Kladno, ČKD Praha, Ostrava stb. vállalatok termékei híressé tették dolgozóink tudását, kézügyességét a fejlett iparral rendelkező nyugati országokban is. A felszabadulás óta eltelt 35 év alatt hatalmas változások következtek be az ipari termelés szerkezetében, de magában a gépiparban is. Amíg az ötvenes évek hidegháborús éveiben természetes feladat volt a fejlődés szocialista útjára lépett népi demokratikus országok gépekkel való ellátása, amiben a Szovjetunió mellett Csehszlovákia jelentős szerepet játszott, a hatvanas években a gépiparban is egyre erőteljesebben jelentkezett a szerkezetváltás kérdése. Csupán az első ötéves terv időszakában 12 erőművet, 6 nagyolvasztót, 24 gépipari üzemet, két műszálgyártó üzemet stb. helyeztünk üzembe. A második ötéves terv folyamán tovább növekedett a csehszlovák ipar teljesítőképessége, a gazdaság és az egész társadalom minőségileg új fejlődési fokot ért el. Gyakorlattá vált a szocializmus építésének fő irányvonala, A SZABAD HAZA 11 35 2fz <C iu UJ > tgfj ÉVE uj rsj > V) KÉRDÉSEK: 1. Nevezze meg Csehszlovákia négy legnagyobb gépipari üzemét 2. Hány személygépkocsit gyártott a csehszlovák autóipar 1979-ben (120 — 150 — 180 ezret) FOTO: ABSOLON (2), ARCHIV (1) melyet a CSKP IX. kongresszusán tűzött ki. Szocialista építésünk történetében a legsikeresebbnek a XIV. és a XV. kongresszus közötti időszak számít. Ezek a sikerek különösképpen kidomborodnak, ha egybevetjük őket a tőkésországok fejlődésének válságaival. Országunknak, amely fejlett feldolgozó iparral, de csak kevés hazai nyersanyagforrással rendelkezik, növelnie kell a feldolgozó- és a gépipari termékek kivitelét. A nyersanyagok magasabb behozatali árának fedezésére meg kell változtatni az általunk exportált gépek és berendezések szerkezetét és emelni műszaki színvonalát. Vonatkozik ez nemcsak a tőkésországokba, de a KGST-országokba irányuló kivitelre is, sőt a fejlődő országokkal folytatott kereskedelemben megnyilvánuló új irányzatok is fokozott követelményt támasztanak az exportált gépek, berendezések és beruházási javak műszaki színvonalával szemben. A csehszlovák népgazdaságban kulcsszerepet játszó gépipar hatalmas termelőalappal rendelkezik, és részesedése az ipari össztermelésben 1978-ban 33 százalékot tett ki az 1950. évi 15 százalékkal szemben. Körülbelül egymillió munkaerőt foglalkoztat, ami a világ gépiparában dolgozóknak csaknem 2 százaléka. Ugyanakkor a világ géptermelésében való részesedésünk körülbelül 1,5 százalék, s a gépipari termékek kivitelében még ezt az arányt sem érjük el. A meglevő források és ezek kihasználtsága közti különbség azt mutatja, hogy ezen a területen jelentős tartalékaink vannak, amelyeknek a kiaknázása tovább növelheti részesedésünket a világpiacon. A csehszlovák személy- és tehergépkocsik, traktorok, kulcsátadásra épített sör- és cukorgyárak nemcsak Európában, de az egész világon ismertek. Tavaly az előző évekhez hasonlóan tovább növekedett a gépipari termékek kivitele. A cél nemcsak az, hogy tovább növekedjék a gépipari termékek kivitelének részaránya az összkivitelben, de elsősorban is az, hogy ennek révén a kivitel túlszárnyalja a behozatalt. El kell érnünk, hogy a gépipari termékek kivitele ismét a fő devizabevételi forrás legyen, amint az korábban volt. Stabilitásra kell törekedni a tőkésexportban, hogy aktív legyen az ország külkereskedelmi mérlege. 4
