A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-29 / 13. szám

MA IS AZ ELSŰK KÖZÖTT A SZERVEZETI ÉLET PROBLÉMÁI Csókónyhózón (Čokanovce) 35 taggal az elsők között alakult meg a CSEMADOK helyi szerve­zete. A három évtized alatt ér­demdús munkát végzett. Éveken keresztül a járás élenjáró helyi szervezetei közé tartozott. Pezs­gő kulturális életet teremtettek a községben. Ebben aktívan részt vett az ötventagú vegyeskar, a tánccsoport és a színjátszó együttes, amely régebben rend­szeresen betanult egy-két dara­bot. 1965-ig az énekkar és a tánccsoport állandó résztvevője a járási és az országos rendez­vényeknek. Aztán alábbhagyott a lendület. A községből elköltözött a Klein tanító házaspár. Kleinné volt az énekkar karnagya. A kó­rus átmenetileg felbomlott. A tánccsoport tevékenysége is szü­netelt. A lányok férjhezmentek, a fiúk megnősültek, utánpótlás­ról pedig nem gondoskodott ide­jében a vezetőség. A fiatalok nem is mutattak kellő hajlandó­ságot a táncra. 1975 a fordulat éve. Mag Barnáné fiatal peda­gógus került a szervezet élére. Lelkesen lót munkához. 1976-ban megalakul a „Gyöngyvirág” éneklő csoport, amely azóta is aktívan dolgozik. Az idősebb nő­tagokból pedig megalakul a menyecske tánccsoport. Növeke­dik a taglétszám. A helyi szervezet nemrégen tartotta meg évzáró taggyűlését. A gyűlésen részt vett a helyi nemzeti bizottság elnöke, titká­ra, a Nemzeti Front elnöke és a tömegszervezetek képviselői. Mag Barnáné olvasta fel a ve­zetőség beszámolóját. Tizenket­tőn fejtették ki véleményüket a munkáról a vitában, A szervezet tevékenységét pozitívan értékelte a hnb. íme néhány adat a be­számolóból: az éneklő és a tánc­csoport egész évben rendszere­sen tevékenykedett. Állandóan szerepeltek a helyi ünnepélyeken. Részt vettek a CSEMADOK járá­si rendezvényén, valamint a nő­szövetség járási bizottsága által rendezett női énekkarok járási versenyén. Egész estét betöltő nótaesten több énekesük fellé­pett. Tavaly év végén hozzá­kezdtek egy fonóházi folklórmű­sor összeállításához, betanulásá­hoz, és beneveztek a „Tavaszi szél...” járási versenyébe. A helyi szervezet versmondói részt vettek a járási versenyen. Isme­retterjesztő előadásokat tartot­tak. A szervezet létszámát öt új taggal növelték. Eredményesen együttműködnek a hnb polgári ügyeket intéző testületével. A vezetőség havonta rendszeresen ülésezett. Onnepi taggyűlésen emlékeztek meg a szövetség Az elmúlt harminc esztendő ta­pasztalatai azt mutatják, hogy kulturális szervezetünk eredmé­nyes munkájának egyik legfon­tosabb tényezője a jól irányított szervezeti élet. Helyi szerveze­teink többsége tudatosította, hogy a szervezeti élet megerősí­tése és rendszeressé tétele nem lehet cél, csak eszköz, illetve keret és forma, melyet tartalom­mal kell megtölteni. Félúton a XII. országos köz­gyűlés után elmondhatjuk, hogy bizonyos előrehaladást értünk el a szervezeti élet szilárdítása te­rén. A CSEMADOK-nak jelenleg összesen 512 helyi szervezete és csaknem 71 000 nyilvántartott tagja van. A helyi szervezetek legtöbbjének vezetősége előre kidolgozott napirendi pontok szerint ülésezik, megtárgyalja a munkatervből eredő feladatokat, illetve az esetleges felmerülő problémákat. Örvendetes az a tény, hogy a nagyobb taglétszá­mú helyi szervezetek mellett a kisebbek is aktivizálódtak, ha­bár itt bizonyos problémákat okoz, hogy a kis falvakat sok helyütt közigazgatásilag össze­vonják. Az elért eredmények mellett fogyatékosságok is mu­tatkoztak az elmúlt időszakban, főleg az évzáró taggyűlésekkel kapcsolatban, a városi és a na­gyobb taglétszámú falusi szerve­zeteknél. Sok helyen a taglét­számhoz viszonyítva aránylag ke­vesen vesznek részt a taggyűlé­seken, és egyes helyi szervezetek tevékenysége sem áll arányban lehetőségeikkel. A továbbiakban arra kell törekednünk, hogy az évzárók teljesítsék küldetésüket, ami annyit jelent, hogy olyan embereket jelöljünk a szerveze­tek élére, akik felelősségtudat­ból vállalják e tisztséget és ma­gukkal tudják ragadni a veze­tőség többi tagját. Nagyon fon­tosnak tartjuk, hogy az évzáró taggyűlés előtt a két előkészítő ülés tapasztalatait a helyi szer­vezet vezetősége tárgyalja meg a helyi párt- és állami szervek­kel, hogy évközben ne merül­jenek fel anyagi problémák a működésükkel kapcsolatban. A szervezeti élet további fon­tos fórumai a járási konferenciák. Arra kell törekedni, hogy mi­nél rugalmasabbá tegyük az ak­tivisták hálózatát, mert hiszen r.em lehet egységessé tenni a járásban folyó kulturális mun­kát. Ez annál is fontosabb, mert köztudott, hogy a járási bizott­ságok titkárságai csak igen ke­vés hivatásos népművelővel dol­goznak, ezért minden önkéntes kultúrmunkásnak segítő szándé­kú aktivistára van szüksége. Ami a járási szervek munkáját illeti, pozitívumként kell értékel­ni, hogy javult a járási elnöksé­gi ülések színvonala. Az ülések­re a járási titkárság dolgozói minden esetben írásos beszámo­lót készítenek a KB Elnöksége által jóváhagyott napirendi pon­tok szerint, s ezt időben megkül­dik az elnökség tagjainak. A kö­vetkező időszakban valamennyi járási elnökségnek nagy gondot keli fordítania a járási bizottság plenáris ülésének jó előkészíté­sére, valamint a járási bizottság által szervezendő tanfolyamokra. A XII. országos közgyűlés után örömmel állapítjuk meg, hogy sikerül aktivizálni mind a köz­ponti, mind a járási ellenőrző és revíziós bizottságok munká­ját. Oda kell hatni, hogy ezek a szervek nemcsak gazdasági vonalon fejtsenek ki munkássá­got, hanem az alapszabályzat­nak megfelelően a járási szer­vek által hozott határozatok tel­jesítését is ellenőrizzék. Az idei járási konferenciák további fon­tos feladata, hogy olyan tago­kat válasszanak a járási bizott­ságokba, illetve szakbizottságok­ba, akik tudnak és akarnak dol­gozni s így tovább aktivizálják ezeknek a választott testületek­nek a munkáját. Helyi szervezeteink egyik fon­tos feladata a CSEMADOK ké­pes hetilapjának, a Hétnek a terjesztése. Tapasztalatból tud­juk, hogy szövetségünk tagjai minden vezetőségi ülésen és tag­gyűlésen elismeréssel nyilatkoz­nak a Hétről, a szerkesztőség munkájáról, örvendetes, hogy a Hét ma már 28 000 példányban jelenik meg, jut el a magyar olvasókhoz, terjeszti a szocialis­ta kultúrát és tovább bővíti a csehszlovákiai magyar dolgozók látókörét. A CSEMADOK Központi Bi­zottsága és ennek titkársága ál­landó figyelemmel kíséri a szer­vezeti élet alakulását. A közpon­ti bizottság legközelebb 1980 őszén fogja értékelni a szerve­zeti élet terén elért eredménye­ket. A KB apparátusa a közgyű­lés határozatával összhangban az országos rendezvények és se­regszemlék mellett még nagyobb gondot fordít az elkövetkezendő időszakban helyi szervezeteink munkájának megkönnyítésére. Központi tanfolyamokat, szemi­­nárumokat tervezünk a helyi szervezetek tisztségviselői számá­ra, ahol ismertetjük az elért eredményeket és közösen keres­sük a felmerült problémák meg­oldásának útját. A jövőben a CSEMADOK Központi Bizottsága vonatkozó határozatának megfe­lelően fokozottabb mértékben elő kívánjuk segíteni a helyi szer­vezetek anyagi helyzetének sta­bilizálódását, ugyanúgy a rend­szeresen működő együttesek fenntartását, anyagi ellátását. Áttekintve a XII. országos köz­gyűléstől eltelt időszakot, el­mondhatjuk, hogy szövetségünk további lépéseket tett előre az említett határozatok megvalósítá­sa terén. A jövőben azonban még jobban erősíteni kell a szervezeti életet. Még nagyobb körültekintései és szervezéssel kell előkészíteni az évzáró tag­gyűléseket, a járási vezetőségi, illetve választmányi üléseket. Nagyobb gondot kell fordítani a káderek kiválasztására, vala­mint tovább szorgalmazni az együttműködést a helyi párt- és állami szervekkel, hogy szövetsé­günk munkaterve szerves részét képezze a városok és községek egységes kulturális tervének. Gyenge János venitő bemutatót, Vámosladány­­ban (Mýtne Ludany), Sárában (Sárovce), Fámádon (Farná) és Kiskéren (Malý Kiar) szüreti ün­nepet tartottak. A vámosladá­­nyiak körzeti népművészeti ren­dezvénnyel lepték meg a község és a környék lakosságát. Ezen a legjobb folklór- és tánccso­portok léptek lel. Jó eredménynek könyvelhető el, hogy a helyi szenrezetek tagsá­ga aktivan kiveszi részét a vá­lasztási program teljesítéséből, összesen tizenhétezerkilencszáz órát dolgoztak társadalmi mun­kában. Segítették a szövetkeze­teket és az állami gazdaságokat is feladataik teljesítésében. Ta­valy ötvenhéttel növelték a já­rásban a CSEMADOK-tagok lét­számát. ÁBEL GÁBOR A „Gyöngyvirág" enekló csoport. megalakulásának 30. évforduló­járól. Az ezévi feladatok: fokozzák a népművelési tevékenységet, író­­olvasó találkozót szerveznek, be­tanulnak egy színdarabot, bizto­sítják az éneklő és tánccsoport folyamatos munkáját, még szo­rosabban együttműködnek a hnb-vel és a többi tömegszerve­zettel. Műsort adnak állami ün­nepélyeken. Tovább mélyítik a polgári ügyeket intéző testülettel a közös munkát, tízzel bővítik a taglétszámot, öt új Hét-előfize­tőt szereznek, ötszáz órát dol­goznak társadalmi munkában. Ebben az évben is megszervezik a szavalóversenyt, s beneveznek a „Tavaszi szél...” országos népdalversenybe. Csák István 7

Next

/
Thumbnails
Contents