A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-08 / 10. szám
A SZABAD HAZA 35 Az általános választások után Csehszlovákia politikai, gazdasági és társadalmi életében két koncepció alakult ki. Az egyik Csehszlovákia Kommunista Pártjának koncepciója volt, mely célul tűzte ki a kassai kormányprogramban meghatározott feladatok végrehajtását, a gazdasági és társadalmi élet konszolidálását, beleértve az üzemek, gyárak államosítását és a nagybirtokok kisajátítását. A kommunista párt célja az volt, hogy ezeknek a demokratikus vívmányoknak a megszilárdításával a Csehszlovák Köztársaság új, szocialista jelléget kapjon, amely kizárja a kapitalizmus restaurációjának minden lehetőségét. További cél volt a népgazdaság konszolidálása, a párt kiadta a jelszót: „Forgassátok meg a kerekeket!" És a tömegek a párt hívására csatasorba álltak a termelés frontján. Hősies korszak volt ez, amikor a tömegek pozitív magatartásukkal döntően elősegítették a CSKP politikájának a megvalósítását. A CSKP koncepciójával szemben állt a burzsoá pártok teljesen obstruktiv koncepciója, melynek az volt a ki nem mondott jelszava, hogy „minél rosszabb a népnek, annál jobb nekünk“. Ez a jelszó magába foglalta a burzsoá pártok célkitűzését: bebizonyítani, hogy a Gottwald-kormány képtelen megoldani a társadalom sürgető problémáit. Fő céljuk tehát nem az volt, hogy előA A SZABAD 6 HAZA 35 Ui > ÉVE OĹ ÜLI UJ M > tn mozdítsák a népgazdaság újjáépítését, a nép életszínvonalának emelését, de az, hogy ennek a feladatnak végrehajtását fékezzék és a szó szoros értelmében szabotálják. E célok megvalósítása érdekében rendelkezésükre álltak a reakciós miniszterek által vezetett minisztériumok és más szervek is. Mindent megkíséreltek, kezdve az államosítás folyamatának fékezésétől, egészen ennek szabotálásáig, csak azért, hogy az ország nehézségeiből tőkét kovácsoljanak hatalmi céljaik érdekében. Állandóan növekedtek az ellentétek és a feszültség az ország haladó erői, élükön a kommunista párttal, és a burzsoá pártok között. A burzsoá pártok képviselői sorozatosan ellentéteket robbantottak ki az államosítás kérdése körül. Megpróbálták hatalmukba keríteni a közbiztonsági erőket és igyekeztek ezekből eltávolítani a kommunista parancsnokokat. Ezek a kísérletek azonban a kommunista párt, a munkásosztály és a haladó erők éberségén meghiúsultak. Amikor o reakciós pártok látták, hogy minden igyekezetük hiábavaló s a történelem kerekét nem sikerül Csehszlovákiában az eddigi módszerekkel visszaforgatni, az utolsó kétségbeesett lépésre határozták el magukat. A Gottwaldkormány burzsoá miniszterei beadták Beneš elnöknek lemondásukat abban a reményben, hogy ezzel kikényszerítik Gottwald lemondását, és ezzel szabaddá válik az út Beneš elnök számára egy hivatalnok-kormány kinevezéséhez. Ám sem a reakciós miniszterek, sem Beneš nem tanultak a történelemből. Nem tudatosították, hogy Gottwald nem Tussár, aki 1921-ben, mint a szociáldemokrácia képviselője és miniszterelnök hagyta magát rákényszeríteni, hogy átadja a hatalmat a burzsoázia képviselőinek. Ám a burzsoá miniszterek legnagyobb meglepetésére Gottwald és a kormányban maradt miniszterek nem mondtak le. Gottwald a lemondás helyett előterjesztette Beneš elnöknek az új kormány összetételére vonatkozó tervét, melyben javasolta, hogy a lemondott reakciós miniszterek helyét olyan emberek töltsék be, akik hűek maradtak a kassai kormányprogram célkitűzéseihez és a Nemzeti Front politikájához. Hosszas tárgyalások után Beneš a tömegek nyomására kénytelen volt elfogadni Gottwaldnak az új kormány összetételére tett javaslatát. Ezt Gottwald a prágai Óvárosi téren összegyűlt hatalmas tömegnek óriási lelkesedés közepette jelentette be. Az események alakulásában igen nagy szerepet játszottak a szakszervezetek, melyeknek tagjai az első sorban álltak a párt mögött. Úgyszintén a munkásőrségek, melyek fegyverrel a kezükben őrködtek a nemzeti vagyon és a köztársaság rendje fölött. Ezekkel az eseményekkel lezárult a felszabadulást követő időszak első szakasza. A nemzeti demokratikus forradalom szocialista forradalomba nőtt át. Ezzel véglegesen eldőlt a hatalom kérdése Csehszlovákiában. Elhárult a szocializmus építésének minden szubjektív akadálya. Az országban a dolgozó nép lett visszavonhatatlanul az úr, élén a párttal és a munkásosztállyal. KÉRDÉSEK: 1. Mi volt a kétéves terv fő célkitűzése? 2. Milyen eseményhez fűződik Csehszlovákia munkásosztályának a burzsoázia felett aratott győzelme? Gusfáv Husák 1948. február 21-én a bratislavai Redutéban a dolgozók nagygyűlésén beszédet mond Tömeggyűlés a prágai Óvárosi téren 1948 februárjában 4
