A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-01 / 9. szám
■ Ipolynyéken (Vinico) tavoly harminckét új taggal növekedett a CSEMADOK-tagság száma. A színjátszó csoport bemutatta Lovicsek Béla: Végállomás című vigjátékát. A Klasszikus irodalmi örökség címmel meghirdetett irodalmi versenybe az ipolynyékiek is bekapcsolódtak. Ugyanúgy a vers- és prózamondók járási versenyébe is. Molnár Judit sikeresen szerepelt a Jókai-napokon. író—olvasó találkozót tartottak Zs. Nagy Lajos költővel. A helyi szervezet nagy figyelmet szentelt a néprajzi munkának, a népi hagyományok felelevenítésének. Ennek eredményeként született meg a Fonó címmel bemutatott néprajzi műsor. BODZSAR GYULA ■ A CSEMADOK bussai (Bušince) helyi szervezete 150 tagot számlál. Néhány kiragadott rész az évzáró taggyűlés beszámolójából: háromszor mutatták be Gárdonyi Géza: A bor című színművét. Megrendezték a Móra—Móricz irodalmi vetélkedőt. A folklórcsoport bemutatta a „Bussai lakodalmas" című népszokást. Az éneklő csoport részt vett a helyi ünnepségek műsorában. Állandó folyamat a néprajzi szoba gyűjteményeinek gyarapítása. Társadalmi munkát is végeztek. VÁMOS GÉZANÉ ■ A CSEMADOK deméndi (Demandice) helyi szervezetének évzáró taggyűlésén sok szó esett a kulturális munkáról. A helyi szervezet alapító tagjai, a színjátszó és tánccsoport vezetői sokat tettek a falu lakosságának szórakoztatásáért. A hnb vezetői elismerő oklevelet adtok át Prandorffi Piroskának, Kajasz Júliának és Príboj Ilonának. Az elismerő okleveleket Marček Jozef, a lévai (Levice) jnb elnöke adta át. A deméndi tánc- és folklórcsoport sikeresen szerepelt a járási kulturális rendezvényeken, valamint Gombaszögön és Zselizen.-bj■ Évzáró taggyűléssel egybekötött Petőfi-estet szervezett a CSEMADOK hronovcei (Lekér, Damásd, Garamvezekény) helyi szervezete Párák Endre elnök értékelte a tagság tavalyi munkáját, beszélt az eredményekről és a hiányosságokról. Aztán rátért az idei fontosabb teendők ismertetésére. Részt vesznek a járási népdalversenyen, színjátszó csoportot alakítanak, író—olvasó találkozót és nótaestei szerveznek, kiállításon mutatják be a környék népviseletét, új Hételőfizetőket szereznek és együttműködnek a község többi tömegszervezetével. Az évzáró taggyűlés további részében irodalmi műsor keretében emlékeztek meg Petőfi Sándor születésének 157. évfordulójáról. BÉNYI ZOLTÁN A MINŐSÉGI MUNKA ÉRDEKÉBEN A CSEMADOK, mint kulturális szervezet az eltelt harminc év alatt a párt- és állami szervek bizalmát élvezve jelentékenyen hozzájárult a csehszlovákiai magyar lakosság kultúrájának sokoldalú fejlesztéséhez. Dolgozóink aktivitásának sokoldalú kibontakozása fényes bizonyíték arra, hogy rászolgáltunk társadalmunk bizalmára, nem éltünk vele vissza. Az elmúlt időszakban elért eredményeink biztatóak, de a még jobb minőségű feladatteljesítéssel munkánk tovább javítható. Mivel az önelégültség egyhelyben topogáshoz, elkerülhetetlen visszaeséshez vezetne, szövetségünk a kulturális-népnevelő munka további fejlesztésére törekszik. Az 1977-ben megtartott járási konferenciákon és az azokat követő XII. országos közgyűlésen a járási bizottságok és a helyi szervezetek küldöttei konkrét határozatokat fogadtak el a szervezeti és a kulturális élet minden területén. Az ezekből eredő feladatok maradéktalan teljesítését szolgálják a CSKP XV. kongresszusán hozott határozatok és a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának a nemzetiségi kultúrák további fejlesztésére vonatkozó koncepciója szellemében kidolgozott és elfogadott távlati munkatervek. A Központi Bizottság szervezési osztályának állandó feladata oda hatni, hogy a szervezeti élet rendszeressé váljon, mivel ez döntő tényezője a CSEMADOK sokrétű Február 3-ón tartotta meg évzáró taggyűlését a CSEMADOK nagysatlói (Tekovské Lužcny) helyi szervezete. A gyűlést Bajkai Béla nyitotta meg. üdvözölte Pásztor Lajost, a lévai járási bizottság titkárát, Kocsis János bnb-elöököt, vatemkrrt oz összes jeien levőket. Horváth Imre, a helyi szervezet elnöke tartalmas 'beszámolót tartott a szervezet harmincéves munkásságáról. Bemerte a megalakulás nehéz körülményeit előzményeit. A nagysallói C5EMADOK- szervezet 30 évvel ezelőtt alakult meg. Sok akadályt kellett leküzdenünk, míg Ide érkeztünk. Szervezetünk célja az alkotás, o nevelés, a 'hagyományok ápolása, szocialista kultúránk gyarapítására. A tovább tokiban utalt arra, hogy sajnos a szervezeti élet terén a hetvenes években visszaesés ’mutatkozott. Ki ne emlékezne még oz ötveeredményes munkájának. A szilárd szervezeti élet alapja a vezetőségi ülések és a taggyűlések rendszeres megtartása. Ahhoz azonban, hogy az ilyen ülésezések célravezetők legyenek, konkrét és vonzó programmal kell azokat megtölteni. Tudatosítanunk kell, hogy a helyi szervezetek vezetőségi tagjai, akik általában az egész tagság mozgatói, fáradságos napi munkájuk befejeztével végzik a kulturális élet szervezését, s legtöbbször ők irányítják a többi működő tömegszervezet tevékenységét is. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy helyi szervezeteink legtöbbje megvalósítja az előirányzott tíz vezetőségi ülést. Az évi két taggyűlés megtartása azonban már komolyabb problémát jelent. Míg a vezetőségi ülés megszervezése általában egy ember, rendszerint az elnök, teherbírásán és szervezői képességein múlik, a taggyűlés megtartásához az egész tagságot mozgósítani kell, ezt pedig egy ember már nem tudja megvalósítani. Hasonló problémák merülnek fel járási szinten is, pedig a járási bizottságok jelentik az összekötő kapcsot, láncszemet a CSEMADOK központi vezetése és a tagság között. A járási elnökségek évente tizenegy alkalommal, tehát egy nyári hónap kivételével minden hónapban rendszeresen üléseznek. Az ülésen megjelenő elnökségi tagok számával és aktivitásával elégedettek lehetünk. Mindez nem mondható el a nes és hatvanas évek sikereire. A szervezet ebben oz időben számos színdarabot adott elő, énekes-zenés műsorokat, író-olvasó találkozókat rendezett. Célubk, hogy szervezetünk ismét lábra kapjon. Az 1979-es évben sikerült ‘temet némi fejlődést elérnünk. Batyubált rendeztünk, találkozóra hívtuk meg Szénássy Zoltánt, Csontos Vilmost, részt vettünk a Daloló Ipolyvölgye versenyem, beneveztünk a Tavaszi szél vizet áraszt versemyre, aktív működésbe kezdett honismereti körünk és egyéb szép eredményekre is visszatekinthetünk. Ezután Fekete István ismertette a pénztári beszámolót, majd Pásztor Lajos, a CSEMADOK járási bizottságának nevében elismerő okleveleket odott járási bizottságok plenáris ülésein megjelenő tagokról, számáról és aktivitásáról, annak ellenére, hogy egy évben csak kétszer van plenáris ülés s ezeken távolról sem lehet annyira konkrét, pontosan személyre szóló feladatokkal megbízni a tagokat, mint az elnökségi üléseken. Tudatosítanunk kell, hogy önzetlen segítség nélkül az alacsony létszámú apparátussal - általában két vagy három fizetett kultúrmunkással - dolgozó járási bizottságok képtelenek megbirkózni a napról napra szaporodó munkával. Az elnökség és a választmány kézzelfogható segítsége nélkül lehetetlen mindenkit kielégítő, jó minőségű munkát várnunk. Éppen ezért járási bizottságaink, soraiból a közösség érdekében el kell távolítani a passzív, sokszor a munkát hátráltató tagokat. Helyükbe újokat kell megválasztani, akik Ígérgetések helyett tettekkel bizonyítják, hogy szívügyük a magyar lakosság kulturális felemelkedése. A soron következő XXIII. járási konferenciákon végre kell hajtani a szükséges változásokat, ésszerűen megfiatalítva a CSEMADOK járási bizottságait és ezek elnökségeit. A járási konferenciák — mint a szervezeti élet fontos eseményei - hatásának kellőképpen meg kell mutatkoznia a taglétszám alakulásában is, bár a tagállomány növelése o szervezeti élet megszilárdításának állandó feladata. BARDOS GABOR át a szervezetnek a 30-év eredményeiért. A helyi vezetőség pedig közel ötven tagot részesített elismerésben. A vitában felszólalók rámutattak a hibákra és bírálták a hiányosságokat. Mészáros Árpád ismertette oz 1980. évi munkatervet, amelyet a tagság egyhangúan jóváhagyott. Az elképzelések között szerepel falumúzeum létesítése, író-ohrasótalátkozók, irodaimi estek rendezése, batyuból, szüreti bál megvalósítása stb. Az ezt követő kulturális műsoiban felléptek a Kék Szivárvány menyecskekórus, óvodások és á+tofános iskolai tanulók, továbbá szép magyarnótákat, szép dalokat, verseket hallhattunk Bojnovtcs Magda, Fekete István, Belopotocky László, Varga Endre, Vrobeoné, Dubainé, Zimónyiné, Hutna János és mások tolmácsolásában. HŐNYI JANOS ÚJRA TEVÉKENYEN 7
