A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-01 / 9. szám
” A SZABAD HAZA 35 ÉVE » Csehszlovákia felszabadulása utón visszatértek az országba az addig külföldön működő állami szervek. Minden községben megalakultak az ideiglenes nemzeti bizottságok, melyek már a fasizmus elleni harc során létrejöttek a falvak és városok többségében. Létrejöttük egyik legnagyobb demokratikus és politikai vívmánya volt a nemzeti-demokratikus forradalomnak: a jegyzőiket, a burzsoázia kiszolgálóit ezekben a szervekben a dolgozó nép fiai váltatták fel. A politikai és társadalmi élet további fejlődésének érdekében azonban szükséges volt, hogy ai nép demokratikus választásokon megválassza a törvényhozó testületeket és a különböző szintű nemzeti bizottságok képvisélőit. Ezért a1 felszabadulást követő első években kiírták az általános választásokat. Ezeken Csehszlovákia Kommunista Pártján kívül a Nemzeti Frontba tömörült burzsoá pártok is indultak. A választó soknak választ kellett adniuk arra a kérdésre, hogy melyik lesz az a párt, amelynek a nép bizalmat szavaz, és gondjaira bízza az ország legfelsőbb szerveinek irányítását. A választásaikon Csehszlovákia Kommunista Pártja győzött; győzelme különösen a cseh országrészekben volt igen kifejező. Szlovákiában kissé más volt a helyzet, Itt a Demokrata Párt ” A r 5 HAZA 35 z| UJ > (/) □ ÉVE „ oc új UJ Ni > cn KÉRDÉSEK; 1. Mikor voltak az első szabad választások a felszabadulás után (év, hónap, nap)? 2. Melyik volt az az aszályos esztendő, amikor a Szovjetunió nagy mennyiségű gabona szállításával sietett Csehszlovákia segítségére és mekkora volt ez a menynyiség? ki tudta használni azt a tényt, hogy a szlovák nép különböző rétegei az ún. szlovák állam idején a klerikálfasiszta Hlinkapárt befolyása alá kerültek. Ennek a kártyának kijátszása art eredményezte, hogy Szlovákiában a Demokrata Párt győzött a kommunista párttal szemben. Ez azonban mit sem változtatott aizon a tényen, hogy országos méretben Csehszlovákia Kommunista Pártja került ki győztesen a választásokból, ami egyben azt is jelentette, hogy a csehszlovák kormány miniszterelnöke Klement Gottwald, a kommunista párt vezetője lett. És ennek megfelelően oszlottak meg a tisrtségék a nemzeti bizottságokban, a parlamentben és más szerveikben. Már ezeknek a választásoknak az eredménye megkongatta a vészharangot azok számára, akik a kap ital i z m u s resta u ráci ójában bízták. A Gottwald vezette új kormánynak nem kis nehézségekkel kellett megküzdenie. Elsősorban biztosítania kellett az ország újjáépítését, a súlyos háborús károkat szenvedett népgazdaság helyreállítását. Ugyanakkor már a nép életszínvonalának emeléséről is gondoskodnia kellett, habár erre abban az időben igen kevés volt a lehetőség. A Gottwaildkonmánynak ebben a helyzetben kellett mozgósítania a tömegek aktivitását az újjáépítés megvalósítása érdekében. Az új kormány nehézségeit fokozta az a tény, hogy röviddel a felszabadulás után rendkívüli asszályos esztendő volt, amikor az ország valóban kenyérgondokkal küzdött. Ehhez persze hozzájárult az a tény is, hogy Csehszlovákiában akkor még a mezőgazdaságban zömmel kisüzemi gazdálkodás folyt, s ez képtelen volt megbirkózni azokkal a feladatokkal, amelyeket a társadalom elvárt tőle. Ebbén a helyzetben a polgári pártoknak a kormányban helyet foglaló miniszterei a problémák megoldására az amerikai Marshallterv elfogadását szorgalmazták. Szándékuk világos volt. Tudták, hogy ha Csehszlovákia elfogadja a Marsholl-tervet, akkor ez egyben a politikai feltételek elfogadását is jelenti, ami nem lett volna egyéb, mint Csehszlovákia külpolitikai orientációjának megváltoztatása', llymódon akarták erősíteni Csehszlovákia függőségét a nyugati tőkésországbktól. Csehszlovákia Kommunista Pártja1, a kommunista miniszterek és képviselők ezt a tervet meghiúsították. Gottwald elvtárs és a párt-vezetés azzal fordult a Szovjetunió kormányához, hogy segítsen felszámolni az aszályos esztendő következményeit, kenyér- és takarmánygabona szállításával. A Szovjetunió kormánya ennek o kérésnek eleget tett, annak ellenére, hogy ezekben az időkben a Szovjetunió sem bővelkedett kenyér- és takarmánygabonában, hiszen a német fasisztáik vandalizmusa elsősorban az ország legtermékenyebb részét, Ukrajnát sújtotta a legjobban. Ennek ellenére a szovjet állam teljesítette internacionalista kötelességét és a kért gabonamennyiséget leszállította Csehszlovákiának. A választások után ez volt a polgári pártok második nagy veresége. Megerősödött Csehszlovákia eddigi külpolitikai orientációja és a Szovjetunióhoz fűződő barátsága. A CSKP-naik ugyanakkor számolnia kellett azzal, hogy a burzsoá pártok miniszterei és képviselői minden erővel szabotálni fogják az újjáépítést, ami a későbbiek folyamán be is igazolódott. ABSOLON FELVÉTELEI 4