A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-23 / 8. szám

METEORITOK AZ ANTARKTISZON WHISKY­FOGYASZTÚK FIGYELMÉBE- avagy skót-whisky: pro és contra Amerikai tudósak egy veszélyes rákkeltő anyag — nitrozamín - nyomait fedezték fel a skót whisky hat különböző fajtájá­ban is. Hasonló nyomokat ta­láltak a sör egyes fajtáiban is. Megállapították, hogy a oit­­rozamin mindkét esetiben a csí­rázó árpából készülő maláta szárítása közben keletkezik. Amint azt dr. David H. Fine és dr. E. Ulku Goff kísérleteik so­rán megállapították, a nitroza­­min szintje ugyan alacsony - kevesebb mint 2 ppb (parts per billion: bílliomod rész) - isme­retes azonban, hogy - kísérleti állatok esetében - 10 ppb mennyiségű nitrozamín már nö­veli a daganatok előfordulási gyakoriságát. Kísérleteit e két kutató a NSF (National Scien­ce Fundation) keretein belül -vé­gezte. A söripar máris bejelentette, hogy — bár egyelőre nem so­kat tudunk az ilyen kis adagok emberre gyakorolt hatásáról - intézkednek a nitrozamín eltá­volítása ügyében. Feltételezik, hogy a megoldás csupán né­hány hónap kérdése. Amint azt a Desztillált Alko­holok Amerikai Tanácsának szó­vivője megjegyezte, figyelemre­méltó eltérés van a NSF-tanul­­mány eredményei és azon mé­rések között, melyeket a WHO (Egészségügyi Világszervezet) tett közzé a tavalyi értekezle­ten. Ezek a skót whisky különbö­ző fajtáiban 0,2 ppb-nál kisebb mennyiségű nitrozamint találtak. A Tanács kijelentette: Ez az eltérés kérdésessé teszi az új (NSF) mérések pontosságát. Dr. Lawrence Garfinckel, az Amerikai Rákkutató Társaság tagja, kétli, hogy ilyen kis mennyiségű nitrozamín rákot okozhat. Sokkal fontosabbnak tartja azt a tényt, hogy az al­kohol-fogyasztók többsége egy­úttal dohányos is. A kettő együtt - szerinte - inkább fe­lelős lehet a száj- és garatrák okozta megnövekedett elhalálo­zásért, melyet a sör-, bor- és whisky-fogyasztóknál mutattak ki. A skót whisky azon fajtái, melyekben a NSF kutatói nitro­zamint találtak, a következők: Chivas Regal, Black and Whi­te, J§B, Ballantine's Sandy Scot és Cutty Sark. A „White Label" márkájú whiskyben és 46 egyéb alkohol-fajtában nit­rozamint nem mutattak ki. TUDOMÁNY­TECHNIKA HÖRCSÖGÜK SEGÍTSÉGÉVEL A TERMÉKETLEN­SÉG ELLEN Üj módszert dolgozott ki ter­méketlen emberi spermiumok felderítésére Edwina-Anee Ru­dak az edinburghi Orvosi Ku­tatóintézet Reproduktív Biológia Részlegén, melyet a BA (Bri­tish Association for the Advan­cement of Science) ,,A terhes­ség kezdete" c. ülésén ismerte­tett. Bár a kutatások szerint a fér­fiak 10nn-a terméketlen, a sper­ma termékenyítő kapacitásának közvetlen mérései általában an­nak egyenesen terhességet elő­idéző, magától értetődő képes­ségére korlátozódnak. Ideális - ám nehezen véghezvihető — teszt a csírasejtek termékenysé­gére az lenne, ha emberi pe­tesejtet próbálnának velük megtermékenyíteni laboratórium­ban. Ennek egyik változatában - melynek úttörője Jane Rogers a Hawaii Egyetemről - a termé­kenyítő kapacitás tanulmányo­zásához hörcsögök petesejtjét használják fel. Normális körül­mények között a fajok (speciés) egymás közti megtermékenyíté­sét (cross-fertilisation) a petét körülvevő külső burok - ún. zó­na - akadályozza meg, melyen csakis a megfelelő faj spermiu­mai képesek áthatolni. A ha­waii kutatók enzimek segítségé­vel távolítják el a hörcsög-pe­ték zónáját. Megállapították, hogy így azon férfiak csírasejt­jei, akikről ismeretes, hogy már nemzettek gyermekeket, 50 °/0-os eséllyel hatolnak az enzimek­kel kezelt hörcsög-petébe. Ugyanakkor a terméketlen fér­fiak csírasejtjei, akik feleségé­ről megállapították, hogy ter­mékenyek, a hörcsög-peték megtermékenyítésére csak né­hány százalékos eséllyel rendel­keznek. Rudak a terméketlenség meg­határozására egy másfajta tesz­tet dolgozott ki, mely szintén emberi spermiumok és hörcsög petéinek felhasználásán alap­szik. Ö elsősorban a petesejt­ben lévő kromoszómák számá­nak rendellenességeit vizsgálta. (A kromoszómák a sejtek ge­netikai anyagát hordozó struk­túrák.) A spontán magzatvesz­tések fele kromoszóma-rendel­lenesség esetén történik. Az ily módon elvesztett magzatok 50%-nál p|. eggyel több kro­moszóma található. Rudakot azok a rendellenességek érde­kelték, melyek abortuszhoz ve­zettek, még mielőtt az anya ér­tesült volna terhességéről, va­gyis a terméketlenséget szimu­láló rendellenességek. Erre, va­lószínűleg, akkor kerül sor, ha a megtermékenyített petesejt a normálisnál eggyel kevesebb kromoszómát tartalmaz. A csírasejtek kromoszóma­számának meghatározása álta­lában nehéz feladat, mivel a kromoszómák egymásba fonód­va kompakt szerkezetet alkot­nak. A kromoszómák számára korábban a megtermékenyítés­sel létrehozott magzatból követ­keztettek. Rudak közvetlenül is tanulmányozhatta a spermium kromoszóma-tartalmát, miután annak feje az enzimekkel ke­zelt hörcsög-petesejt belsejébe jutva megnagyobbodott. Eddig csupán termékeny férfiak csíra­sejtjeit tanulmányozta, de talált már olyan - abnormális — spermiumokat is, melyek embe­ri petesejtet megtermékenyítve a normálisnál eggyel kevesebb kromoszómájú embriót hozná­nak létre. Rudak feltételezi, hogy mód­szere széleskörű alkalmazásra lel, többek között a látszólagos terméketlenség diagnózisában. Ennek a „terméketlenség "-nek okát - mint láttuk - a kromo­­szómális defektus következtében életképtelen embriók létrehozá­sában kell keresnünk. Fordította: Dr. Borvák József Ml A PANASZA? A szőrtüszőknél keletkező geny­­nyes bőrgyulladás kórokozója a fehér sztafilokok'kusz. Ez a gennykeltő baktérium a szőrtü­szők nyílásaiban, a szőrszálak mentén bújik meg, ahol gyen­gébb ellenállású még az ép bőrfelület is. Elszaporodásának különösen kedvez, ho> nem tisz­títjuk rendszeresen a bőr felü­letét. Vannak körülmények, amelyek szintén kedveznek, a gennykeltő csíráknak, pl. a bőr kipállása, kiszáradása vagy dörzsölése. Gyulladt, feszes a furunkulus körüli bőr, hozzáérni is alig lehet, oly fájdalmas szo­kott lenni; ha végtagon jelenik meg, alig tudjuk mozdítani. Vannak helyek, ahol különösen veszélyes • a bőrgyulladás, mert a gennykeltő sztalifolokokkusz a koponya és az agy ereibe jut­hatnak és súlyos helyzetbe hoz­hatják a beteget — ezért helyes, ha a fejen, különösen az arcon, az orrnyílás körül és a felső­ajkon megjelenő gennyes gyul­ladáshoz nem nyúlunk, hanem orvoshoz fordulunk vele. iHa a sztafilokokkuszos fer­tőzés nem hatol a szőrtüsző mé­lyére és csak a bőr felületi ré­szén zajlik le, egyszerűen ki­rántjuk a szőrszálat, miáltal a gombostűfejnyi, gennyes hólyag kiürül. Az aktívabb s fertőzéke­­nyebb kórokozók mélyreterjedő gyulladt bőrcsomócskákat nyom-Az Antarktisz gleccsereinek fel­mérése közben néhány követ fe­dezett fel egy japán tudomá­nyos expedíció a jég felszínén a Yamato-hegy közelében, 1969- ben. Beható tudományos, vizs­gálatuk meghökkentő eredmény­re vezetett: a különös kövek meteoritok. A meteoritok érthetően na­gyon érdeklik a tudásokat, hi­szen anyaguk a holdmintákon kívül az egyetlen Földön kívüli anyag, amelyet laboratóriumban vizsgálhatnak. A Föld kőzetei égitestünk kialakulása óta több­ször felhevültek és átalakultak, a meteoritok viszont - különö­sen bizonyos kőmeteoritok -a Naprendszer keletkezése óta vegyileg vagy ásványilag többé nem változtak. Olyan maradvá­nyok konzerválódhattak tehát bennük, amelyek felvilágosítást adhatnak a Nap és a bolygók születésekor végbement fizikai folyamatokról. A különböző ele­mek kozmikus gyakoriságára vonatkozóan is fontos adatokat kaphatnak a meteoritok elem­zésével, hiszen a legprimitívebb anyagot képviselik, amely eddig beható tanulmányozás céljára rendelkezésünkre állt. Japán és amerikai kutatók 1974 óta több mint 1300 me­teorittöredéket gyűjtöttek össze a Yamato-hegy lábánál és a McMurdo délsarki állomás kö­zelében. Miért gyűlt össze ennyi me­teorit az Antarktisz- viszonylag kis területén? Erre a kérdésre egyelőre nincs kielégítő magya­rázat. Tízmillió négyzetkilomé­kodjuk, kapargatjuk vagy dör­zsöljük. Kelésnek, furunkulusnak nevezzük a gennyes bőrgyulla­dást, ha a szőrtüsző egész kör­nyékén fájdalmas duzzanatot hoz létre. A furunkulusban összegyűlt genny néhány nap alatt kiürül, a felfakadó és kiürülő kelést sokszor azonban újabb gennyes gyulladás követi, aminek az az oka, hogy a szivárgó genny be­szennyezi a kezet s a fehérne­műt és így a bőr alól kikerü­lő, fertőzékeny kórokozók a bőr közelebbi vagy távolabbi, kisebb ellenállású pontján is létrehoz­hatnak kelést. A furunkulus kör­nyékének tapogatása, nyomoga­­tósa, néha még az izmok moz­gatása is elősegítheti a bőrfer­tőzés tovaterjedését. A furunkuíózis idült alakjá­ban hónapokig, sőt évekig is kínozhatja a beteget. Sokszor észlelhető rosszul táplált, iszá­kos, rendszertelen életmódot folytató, elhanyagolt emberek­nél, betegesen elhízottaknál, diétás étrendjüket be nem tar­tó cukorbeteaeknél, bélműködés zavaraiban szenvedőknél, de vesegyulladás, mandtílagyulla­­dás vagy egyéb idült gennyes folyamat esetében is. A fertőző gócok feltárása az ember szer­vezetében ezért is fontos, mert az egymás nyomán keletkező keléseknél valószínű, hogy a kór­ternyi területre évente átlago­san öt meteorit hullik a Föld más vidékein. Létezhet-e vala­milyen gyűjtőmechanizmus, ami az Antarktisz kis területére kon­centrálja a meteoritokat? Vagy valamennyi egyetlen meteorite­sőhöz tartozna, mint a mexikói Allende közelében 1969-ben ész­lelt becsapódás? Az utóbbi lehetőség teljes bi­zonyossággal kizárható. Az an­tarktiszi meteoritok a kőmeteo­ritok különböző csoportjaihoz tartoznak, a kőmeteoritok vala­mennyi fajtáját képviselik. Még az azonos csoporthoz, fajtához tartozók is eltérő korúok, ez a bolygóközi térben ható kozmi­kus sugárzás által létrehozott nemesgáztartalomból állapítha­tó meg egyértelműen. Minden jel arra vall tehát, hogy az An­tarktisz sok egyes meteorit be­csapódásának színhelye volt a régmúltban. A Föld más vidékein becsa­pódott kőmeteoritókat néhány évtized alatt teljesen elpusztít­ják az időjárási hatások. Az Antarktiszon lényegesen na­gyobb a meteoritok megmara­dásának esélye. Radioaktív mód­szerekkel vizsgálva, egyik-másik meteoritről megállapították, hogy legalább egymillió évvel ezelőtt érte el a Földet. Az eb­ben a térségben uralkodó nagy hideg (gyakorlatilag mindig nulla fok alatti hőmérséklet) nyilvánvalóan csökkenti a víz erodáló hatását, nagyabb az esély, hogy hosszú idő után is' rábukkanhatnak e „kozmikus vendégek" maradványaira. okozó sztafilokokkuszok a vér­keringés útján terjednek. Tanácsok a gyógykezelésre nézve: a beteg végtagot vagy egyéb testrészt pihentessük, ke­zeljük párakötéssel. A kelés kö­rüli bőrfelszínt bejódozzuk, fer­tőtlenítő hatású kenőccsel ken­jük be, erre vizes vagy kamit­­lás vattát helyezünk s az egé­szet celofánpapirral vagy ige­­littel burkoljuk, így siettetjük a furunkulus érését. A bőrön való áttörést szalicilos tapasz segíti elő. Ha a genny magától -nem ürül ki, a megérett kelés fel­szakítását csak orvos végezheti el, aki maradéktalanul eltávo­lítja a kelés csapját, ill. az el­halt, és a gennyedés által az ép bőrről leválasztott bőrtüszőt is, anélkül, hogy a környező bőrfelületet vagy bőrszöveteket fertőzésnek tenné ki. A furunkulózlsos beteg szer­vezetének állapotát ■megfelelő táplálékkal és életmóddal kell feljavítani. Kedvező hatással van rá a szabadban, friss le­vegőn való tartózkodás is. Afu­­runkulózis gyógykezelése nem képzelhető el a ruházat, külö­nösen a fehérnemű és az ágy­nemű fokozott tisztántartása, valamint a személyi higiénia alapvető követelményeinek be­tartása nélkül. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY A BÚRGYULLADÁS 18

Next

/
Thumbnails
Contents