A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-23 / 8. szám
METEORITOK AZ ANTARKTISZON WHISKYFOGYASZTÚK FIGYELMÉBE- avagy skót-whisky: pro és contra Amerikai tudósak egy veszélyes rákkeltő anyag — nitrozamín - nyomait fedezték fel a skót whisky hat különböző fajtájában is. Hasonló nyomokat találtak a sör egyes fajtáiban is. Megállapították, hogy a oitrozamin mindkét esetiben a csírázó árpából készülő maláta szárítása közben keletkezik. Amint azt dr. David H. Fine és dr. E. Ulku Goff kísérleteik során megállapították, a nitrozamin szintje ugyan alacsony - kevesebb mint 2 ppb (parts per billion: bílliomod rész) - ismeretes azonban, hogy - kísérleti állatok esetében - 10 ppb mennyiségű nitrozamín már növeli a daganatok előfordulási gyakoriságát. Kísérleteit e két kutató a NSF (National Science Fundation) keretein belül -végezte. A söripar máris bejelentette, hogy — bár egyelőre nem sokat tudunk az ilyen kis adagok emberre gyakorolt hatásáról - intézkednek a nitrozamín eltávolítása ügyében. Feltételezik, hogy a megoldás csupán néhány hónap kérdése. Amint azt a Desztillált Alkoholok Amerikai Tanácsának szóvivője megjegyezte, figyelemreméltó eltérés van a NSF-tanulmány eredményei és azon mérések között, melyeket a WHO (Egészségügyi Világszervezet) tett közzé a tavalyi értekezleten. Ezek a skót whisky különböző fajtáiban 0,2 ppb-nál kisebb mennyiségű nitrozamint találtak. A Tanács kijelentette: Ez az eltérés kérdésessé teszi az új (NSF) mérések pontosságát. Dr. Lawrence Garfinckel, az Amerikai Rákkutató Társaság tagja, kétli, hogy ilyen kis mennyiségű nitrozamín rákot okozhat. Sokkal fontosabbnak tartja azt a tényt, hogy az alkohol-fogyasztók többsége egyúttal dohányos is. A kettő együtt - szerinte - inkább felelős lehet a száj- és garatrák okozta megnövekedett elhalálozásért, melyet a sör-, bor- és whisky-fogyasztóknál mutattak ki. A skót whisky azon fajtái, melyekben a NSF kutatói nitrozamint találtak, a következők: Chivas Regal, Black and White, J§B, Ballantine's Sandy Scot és Cutty Sark. A „White Label" márkájú whiskyben és 46 egyéb alkohol-fajtában nitrozamint nem mutattak ki. TUDOMÁNYTECHNIKA HÖRCSÖGÜK SEGÍTSÉGÉVEL A TERMÉKETLENSÉG ELLEN Üj módszert dolgozott ki terméketlen emberi spermiumok felderítésére Edwina-Anee Rudak az edinburghi Orvosi Kutatóintézet Reproduktív Biológia Részlegén, melyet a BA (British Association for the Advancement of Science) ,,A terhesség kezdete" c. ülésén ismertetett. Bár a kutatások szerint a férfiak 10nn-a terméketlen, a sperma termékenyítő kapacitásának közvetlen mérései általában annak egyenesen terhességet előidéző, magától értetődő képességére korlátozódnak. Ideális - ám nehezen véghezvihető — teszt a csírasejtek termékenységére az lenne, ha emberi petesejtet próbálnának velük megtermékenyíteni laboratóriumban. Ennek egyik változatában - melynek úttörője Jane Rogers a Hawaii Egyetemről - a termékenyítő kapacitás tanulmányozásához hörcsögök petesejtjét használják fel. Normális körülmények között a fajok (speciés) egymás közti megtermékenyítését (cross-fertilisation) a petét körülvevő külső burok - ún. zóna - akadályozza meg, melyen csakis a megfelelő faj spermiumai képesek áthatolni. A hawaii kutatók enzimek segítségével távolítják el a hörcsög-peték zónáját. Megállapították, hogy így azon férfiak csírasejtjei, akikről ismeretes, hogy már nemzettek gyermekeket, 50 °/0-os eséllyel hatolnak az enzimekkel kezelt hörcsög-petébe. Ugyanakkor a terméketlen férfiak csírasejtjei, akik feleségéről megállapították, hogy termékenyek, a hörcsög-peték megtermékenyítésére csak néhány százalékos eséllyel rendelkeznek. Rudak a terméketlenség meghatározására egy másfajta tesztet dolgozott ki, mely szintén emberi spermiumok és hörcsög petéinek felhasználásán alapszik. Ö elsősorban a petesejtben lévő kromoszómák számának rendellenességeit vizsgálta. (A kromoszómák a sejtek genetikai anyagát hordozó struktúrák.) A spontán magzatvesztések fele kromoszóma-rendellenesség esetén történik. Az ily módon elvesztett magzatok 50%-nál p|. eggyel több kromoszóma található. Rudakot azok a rendellenességek érdekelték, melyek abortuszhoz vezettek, még mielőtt az anya értesült volna terhességéről, vagyis a terméketlenséget szimuláló rendellenességek. Erre, valószínűleg, akkor kerül sor, ha a megtermékenyített petesejt a normálisnál eggyel kevesebb kromoszómát tartalmaz. A csírasejtek kromoszómaszámának meghatározása általában nehéz feladat, mivel a kromoszómák egymásba fonódva kompakt szerkezetet alkotnak. A kromoszómák számára korábban a megtermékenyítéssel létrehozott magzatból következtettek. Rudak közvetlenül is tanulmányozhatta a spermium kromoszóma-tartalmát, miután annak feje az enzimekkel kezelt hörcsög-petesejt belsejébe jutva megnagyobbodott. Eddig csupán termékeny férfiak csírasejtjeit tanulmányozta, de talált már olyan - abnormális — spermiumokat is, melyek emberi petesejtet megtermékenyítve a normálisnál eggyel kevesebb kromoszómájú embriót hoznának létre. Rudak feltételezi, hogy módszere széleskörű alkalmazásra lel, többek között a látszólagos terméketlenség diagnózisában. Ennek a „terméketlenség "-nek okát - mint láttuk - a kromoszómális defektus következtében életképtelen embriók létrehozásában kell keresnünk. Fordította: Dr. Borvák József Ml A PANASZA? A szőrtüszőknél keletkező genynyes bőrgyulladás kórokozója a fehér sztafilokok'kusz. Ez a gennykeltő baktérium a szőrtüszők nyílásaiban, a szőrszálak mentén bújik meg, ahol gyengébb ellenállású még az ép bőrfelület is. Elszaporodásának különösen kedvez, ho> nem tisztítjuk rendszeresen a bőr felületét. Vannak körülmények, amelyek szintén kedveznek, a gennykeltő csíráknak, pl. a bőr kipállása, kiszáradása vagy dörzsölése. Gyulladt, feszes a furunkulus körüli bőr, hozzáérni is alig lehet, oly fájdalmas szokott lenni; ha végtagon jelenik meg, alig tudjuk mozdítani. Vannak helyek, ahol különösen veszélyes • a bőrgyulladás, mert a gennykeltő sztalifolokokkusz a koponya és az agy ereibe juthatnak és súlyos helyzetbe hozhatják a beteget — ezért helyes, ha a fejen, különösen az arcon, az orrnyílás körül és a felsőajkon megjelenő gennyes gyulladáshoz nem nyúlunk, hanem orvoshoz fordulunk vele. iHa a sztafilokokkuszos fertőzés nem hatol a szőrtüsző mélyére és csak a bőr felületi részén zajlik le, egyszerűen kirántjuk a szőrszálat, miáltal a gombostűfejnyi, gennyes hólyag kiürül. Az aktívabb s fertőzékenyebb kórokozók mélyreterjedő gyulladt bőrcsomócskákat nyom-Az Antarktisz gleccsereinek felmérése közben néhány követ fedezett fel egy japán tudományos expedíció a jég felszínén a Yamato-hegy közelében, 1969- ben. Beható tudományos, vizsgálatuk meghökkentő eredményre vezetett: a különös kövek meteoritok. A meteoritok érthetően nagyon érdeklik a tudásokat, hiszen anyaguk a holdmintákon kívül az egyetlen Földön kívüli anyag, amelyet laboratóriumban vizsgálhatnak. A Föld kőzetei égitestünk kialakulása óta többször felhevültek és átalakultak, a meteoritok viszont - különösen bizonyos kőmeteoritok -a Naprendszer keletkezése óta vegyileg vagy ásványilag többé nem változtak. Olyan maradványok konzerválódhattak tehát bennük, amelyek felvilágosítást adhatnak a Nap és a bolygók születésekor végbement fizikai folyamatokról. A különböző elemek kozmikus gyakoriságára vonatkozóan is fontos adatokat kaphatnak a meteoritok elemzésével, hiszen a legprimitívebb anyagot képviselik, amely eddig beható tanulmányozás céljára rendelkezésünkre állt. Japán és amerikai kutatók 1974 óta több mint 1300 meteorittöredéket gyűjtöttek össze a Yamato-hegy lábánál és a McMurdo délsarki állomás közelében. Miért gyűlt össze ennyi meteorit az Antarktisz- viszonylag kis területén? Erre a kérdésre egyelőre nincs kielégítő magyarázat. Tízmillió négyzetkilomékodjuk, kapargatjuk vagy dörzsöljük. Kelésnek, furunkulusnak nevezzük a gennyes bőrgyulladást, ha a szőrtüsző egész környékén fájdalmas duzzanatot hoz létre. A furunkulusban összegyűlt genny néhány nap alatt kiürül, a felfakadó és kiürülő kelést sokszor azonban újabb gennyes gyulladás követi, aminek az az oka, hogy a szivárgó genny beszennyezi a kezet s a fehérneműt és így a bőr alól kikerülő, fertőzékeny kórokozók a bőr közelebbi vagy távolabbi, kisebb ellenállású pontján is létrehozhatnak kelést. A furunkulus környékének tapogatása, nyomogatósa, néha még az izmok mozgatása is elősegítheti a bőrfertőzés tovaterjedését. A furunkuíózis idült alakjában hónapokig, sőt évekig is kínozhatja a beteget. Sokszor észlelhető rosszul táplált, iszákos, rendszertelen életmódot folytató, elhanyagolt embereknél, betegesen elhízottaknál, diétás étrendjüket be nem tartó cukorbeteaeknél, bélműködés zavaraiban szenvedőknél, de vesegyulladás, mandtílagyulladás vagy egyéb idült gennyes folyamat esetében is. A fertőző gócok feltárása az ember szervezetében ezért is fontos, mert az egymás nyomán keletkező keléseknél valószínű, hogy a kórternyi területre évente átlagosan öt meteorit hullik a Föld más vidékein. Létezhet-e valamilyen gyűjtőmechanizmus, ami az Antarktisz kis területére koncentrálja a meteoritokat? Vagy valamennyi egyetlen meteoritesőhöz tartozna, mint a mexikói Allende közelében 1969-ben észlelt becsapódás? Az utóbbi lehetőség teljes bizonyossággal kizárható. Az antarktiszi meteoritok a kőmeteoritok különböző csoportjaihoz tartoznak, a kőmeteoritok valamennyi fajtáját képviselik. Még az azonos csoporthoz, fajtához tartozók is eltérő korúok, ez a bolygóközi térben ható kozmikus sugárzás által létrehozott nemesgáztartalomból állapítható meg egyértelműen. Minden jel arra vall tehát, hogy az Antarktisz sok egyes meteorit becsapódásának színhelye volt a régmúltban. A Föld más vidékein becsapódott kőmeteoritókat néhány évtized alatt teljesen elpusztítják az időjárási hatások. Az Antarktiszon lényegesen nagyobb a meteoritok megmaradásának esélye. Radioaktív módszerekkel vizsgálva, egyik-másik meteoritről megállapították, hogy legalább egymillió évvel ezelőtt érte el a Földet. Az ebben a térségben uralkodó nagy hideg (gyakorlatilag mindig nulla fok alatti hőmérséklet) nyilvánvalóan csökkenti a víz erodáló hatását, nagyabb az esély, hogy hosszú idő után is' rábukkanhatnak e „kozmikus vendégek" maradványaira. okozó sztafilokokkuszok a vérkeringés útján terjednek. Tanácsok a gyógykezelésre nézve: a beteg végtagot vagy egyéb testrészt pihentessük, kezeljük párakötéssel. A kelés körüli bőrfelszínt bejódozzuk, fertőtlenítő hatású kenőccsel kenjük be, erre vizes vagy kamitlás vattát helyezünk s az egészet celofánpapirral vagy igelittel burkoljuk, így siettetjük a furunkulus érését. A bőrön való áttörést szalicilos tapasz segíti elő. Ha a genny magától -nem ürül ki, a megérett kelés felszakítását csak orvos végezheti el, aki maradéktalanul eltávolítja a kelés csapját, ill. az elhalt, és a gennyedés által az ép bőrről leválasztott bőrtüszőt is, anélkül, hogy a környező bőrfelületet vagy bőrszöveteket fertőzésnek tenné ki. A furunkulózlsos beteg szervezetének állapotát ■megfelelő táplálékkal és életmóddal kell feljavítani. Kedvező hatással van rá a szabadban, friss levegőn való tartózkodás is. Afurunkulózis gyógykezelése nem képzelhető el a ruházat, különösen a fehérnemű és az ágynemű fokozott tisztántartása, valamint a személyi higiénia alapvető követelményeinek betartása nélkül. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY A BÚRGYULLADÁS 18
