A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-23 / 8. szám

lón egyedülálló lesz a kerület- i ben. Az „Ép testben ép lélek"! jelszó itt mindennapi valóság.

— Szlovákia szakmunkásképző iskolái között évente megrende-Izik az „Ipari tanulók pártunk tiszteletére" elnevezésű vetélkedőt — mondja Horváth Miklós. — Rendszeresen jó helyezést érünk el.

— Mi kell ehhez?- Minél több fiatalt és minél aktívabban bevonni a sportkörök munkájába. Ezeket két testnevelés szakos nevelő Makai János és Sládek János vezeti.- A verseny sportszámai - mondja Sládek János —, sakk, labdarúgás, kosár- és röplabda, asztalitenisz, úszás, síelés és honvédelmi akadályverseny. Most a spartakiád tornagyakorlatainak betanulása miatt elmarad az atlétika és a kézilabda. Nem győzné az egyetlen tornatermünk

a sok versenyszám lebonyolítását az ezekben szükséges edzést. Akinek mindezekhez nincs kedve az beiratkozhat az akrobata, az ugró vagy a gúlagyakorlatozó csoportba. Sőt, teniszezhet is. A súlyemelők, az ökölvívók a városi sportegyesületben versenyeznek. Mór csehszlovák ifjúsági bajnok, illetve válogatott is került ki sorainkból. Egyszerre igyekezünk a tömegsportot és az egyéni versenyzőket is támogatni.

— Sportban tehát nincs hiány. Mi a helyzet a kultúrával?

— Rendszeresen látogatjuk a városi rendezvényeket, színházi és mozielőadásokat. Sőt, magunknak is van filmvetítőnk. A városi könyvtárról évek óta jó az együttműködés. A mi könyvtárunk is gazdag, a látogatottsággal nem vagyok elégedett. - Mondja az igazgatóhelyettes.

— Hozzánk nem éppen könyvszerető gyerekek jelentkeznek.

— De nem ám! — veszi át o szót Astrid Simončíková nevelőnő. - Nem tanulnak olyan odaadással, mint a szakközépiskolások, akik érettségire készülnek. Van olyan, aki ha nem állok fölötte, inkább mással csapja agyon a kötelező tanulási időt.

— Nem csak a tanulással kapcsolatban hiányzik a felelősségérzet néhány fiúból — veszi át a szót ismét Horváth Miklós.- A berendezést sem kímélik. Láttam már bicska ütötte lyukat a heverő habszivacs kárpitozásán. Volt rá eset, hogy a szülő ezekkel a szavakkal adta át csemetéjét: „Jaj, már alig vártam a szeptembert, mert én nem bírok vele."- Nagy segítség nekünk, pedagógusoknak és nevelőknek s a gyerek szempontjából kész főnyeremény, hogy ilyen jól felszerelt, egészséges környezetben tölthetik ifjúságukat.- Nem csak sportolási lehetőségben, de a tananyag elsajátításához szükséges oktatási segédeszközökben sem szűkölködünk. Sok-sok szemléltető és segédeszköz, jól felszerelt szaktantermek segítik az oktatást - kapcsolódik a beszélgetésbe Hegedűs László matematika-fizika szakos pedagógus. — S persze az első osztályban a kisegítő órák. Az összeadás és a kivonás s az egyszeregy tanításával kell kezdenem. Mindent szépen * újból átveszünk. S a négyesre, ötösre álló tanuló év végére már jó közepes lesz. A fizika oktatásában pedig a segédeszközök segítenek. Mert ha elmagyarázok valamit, annak alapján csak a tananyag negyedét sajátítja el a tanuló. De ha kezébe adom a gépet, s azt szétszedheti, összerakhatja, már száz százalékban megérti működését. Sokat áldozott a vállalat azért, hogy mindenünk meglegyen. Csak a tankönyvekkel van baj. Bár a magyar tagozatú osztályokban minden tantárgyat magyarul oktatunk, tankönyvet nem tudunk a tanulók kezébe adni.

A szakmunkásképző intézet megalapításával Santúr Dezsőt bízta meg az Ipari üzemeket Építő Vállalat, hogy itt lehetőség nyíljon a magyar nemzetiségű fiatalok részére az építőipari szakmák elsajátítására. A szándék elérte célját. Tanulóikat az érsekújvári, a lévai (Levice), a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a komáromi járásból toborozzák. Megéri kőműves vagy ács szakmunkástanulónak szegődni. Az oktatás, a szállás és az étkezés teljesen ingyenes. Ebben az iskolában

Ia szlovák és a magyar tanulókat az anyanyelvükön oktatják. Azt pedig, hogy hány szlovák, illetve magyar tanítási nyelvű párhuzamos osztály indul, mindig a jelentkezők aránya szerint határozzák meg. Ehhez igazodnak a pedagógusok. Magukravállalva a dolog nehezebb részét — két nyelven tanítani.

Mert a Priemstav szerte az országban mindenütt épít. Igaz, a szakmunkás helyett keze munkája beszél, de tudjon kérdezni és felelni is, bármely részében dolgozik az országnak.

PRANDL SÁNDOR felvételei

HÉTVÉGI

LEVÉL

Február jeles hónap Csehszlovákia népeinek történelmében. Hiszen ehhez a hónaphoz fűződik a csehszlovák munkásosztály győzelme a kapitalizmus restaurációját szorgalmazó erők fölött. A februári események azt jelentették, hogy a nemzeti demokratikus forradalom szocialista forradalomba nőtt át, és ennek a győzelemnek következtében hazánkban végérvényesen és visszavonhatatlanul Csehszlovákia Kommunista Pártja és a munkásosztály vezette dolgozó nép lett az úr, az ország életének irányítója és gazdája. 1948 februárjában eldőlt a hatalom kérdése Csehszlovákiában. Február igen sokat jelentett a cseh és szlovák nemzet szempontjából, de minden bizonnyal még többet jelentett nekünk, magyaroknak, akiknek a februári események meghozták a nemzetiségi kérdés marxista-leninista alapokon való megoldásának lehetőségét. Február számunkra azt jelentette, hogy Csehszlovákia magyar lakossága viszszanyerte politikai és állampolgári jogait, és ezzel megkezdődött az a folyamat, mely végeredményben a csehszlovákiai magyar nemzetiség problémáinak megoldásához vezetett. A februári győzelem következtében újjáéledt Dél- Szlovákia magyarsága. Elkezdődött a magyar tannyelvű iskolák hálózatának kiépítése. Megjelentek az első magyar nyelvű újságok, elsősorban az Űj Szó, mint Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának lapja, mintegy ezzel is demonstrálva, hogy pártunk a nemzetiségi kérdést valóban internacionalista szellemben kívánja megoldani. Ezt követte a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének (ma Kulturális Szövetség)

megalakulása, s a CSEMADOK megalakulásától kezdve igen nagy részt vállalt a csehszlovákiai magyar nemzetiség kultúrájának ápolásában és fejlesztésében. Ez a társadalmi szervezet a mai napig is igen jelentős szerepet tölt be a nemzetiségi kultúra fejlesztése területén. A szövetség munkája nyomán Dél-Szlovákiában gombamódra szaporodtak a CSEMADOK helyi szervezetek, és elkezdődött a kulturális élet a magyarlakta falvakban és városokban. Egyben megkezdődött egy folyamat, amely a csehszlovákiai magyar lakosság politikai és műveltségi szintjének emelését célozta. Ez a munka a mai napig is folytatódik, egyre magasabb szinten. De a nemzetiségi kultúra fejlesztésében elért sikerek láttán sohasem szabad elfelejtenünk, hogy mindennek elindítója a jégtörő február volt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nemzetiségi kérdés következetes megoldása csakis egy olyan társadalomban valósulhat meg, ahol a hatalom birtokosa a munkásosztály, a kommunista párttal az élen. 1948 februárjának hagyományai máig élnek. Ezekből a hagyományokból naponta merítünk. A februári események igazolják munkásosztályunk magas erkölcsi értékeit, melyek ma is alapját képezik a szocialista társadalom sikeres építésének. Ez a munkásosztály, mely kommunista pártunk vezetésével a februári győzelmet kivívta, ma a termelés minden területén biztosíték arra, hogy a párt és a kormány által kitűzött célokat és feladatokat maradéktalanul teljesítjük. A csehszlovák munkásosztály, szövetségben a parasztsággal és a szocialista értelmiséggel, biztosítéka annak, hogy hazánkban a nemzetiségi viszonyok rendezése mindenkor a marxizmusleninizmus és a proletár internacionalizmus alapján valósul meg.

3