A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-09 / 6. szám
A CSEMADOK vágki rálylai (Kráľová nad Váhom) helyi szervezetének színjátszó csoportja Lovicsek Béla: Végállomás című -vígjátékát mutatta be a tavalyi Jókai-napokon A lévai (Levice) Garamvölgyi Színpad, jelenet Felkai Ferenc „Boszorkányok pedig nincsenek" című történelmi vígjátékéból Prondl Sándor felvételei rendező szervek elképzeléseit és lehetőségeit is. Hiába kérik egyesek, hogy egy-egy fesztivált minden szereplő elejétől nézzen végig, ha anyagi nehézségek vannak, és ha kifejezetten problémákat okoz a szereplők kikérése o munkaadóktól illetve az iskolákból. Komoly problémát okoz, ho a munkaadó ragaszkodik a szabaddá tetr alkalmazott bérének, fizetésének ^megtérítéséhez a kiesett napokra, hiszen az országos rendezvényekre előirányzott költségvetés nem változott, ugyanannyi, mint évekkel ezelőtt volt, bár több szolgáltatás (útiköltség, szállás) díja időközben módosult. Ennek ellenére mégis úgy érezzük, hogy néhány ötlettel sikerült a Dunamenti Tavaszt és a Jókai-napokat színesebbé, színvonalasabbá lennünk. Ahogy em. lítettem, a CSEMADOK KB mindkét rendezvény szervezését átvette a bratislavai Népművelési Intézettől, ezzel nagyobb teret biztosítva a módszertani irányításnak és segítségnek. Például megállapodás született a három kerületi népművelési központtal a legfontosabb elvi kérdésekben, elsősorban a kerületi versenyek szervezésével kapcsolatban. Ennek eredményeként kezdődött meg a vers- és prózamondók, az irodalmi színpadok és a C- kategóriájú színjátszó «söpörtök versenye, a nyugat-szlovákiai kerületben a vers- és prózamondók, a bábosok, a felnőtt irodalmi színpadok és a C-kategóriába sorolt színjátszó csoportok versenye, a közép-szlovókioi kerületben pedig a vers- és prózamondók versenye megrendezésének rendszeressé tétele. A közép-szlovákiai kerületben, mivel itt kevés volt az állandó jelleggel működő irodalmi színpadi és színjátszó csoport nem lehetett számunkra megszervezni a kerületi versenyt. Az elmúlt évadban csak a tornaijai és a ragyolci irodalmi színpad s néhány színjátszó csoport jelentkezett új bemutatóval ebben a kerületben. A jövőben feltétlenül meg kell ragadni minden alkalmat, hogy a közép-szlovákiai kerület járásaiban — a nagykürtösi, losonci és rimaszombati járásokban — lényeges változás álljon be a felnőtt és gyermek színjátszó együttesek s az irodalmi színpadok aktivizálása területén. A Jókai-napok, majd a Dunamenti Tavasz rendezvényeken bevezettük a csoportok versenyszerű fellépéseit, s ezt anyagilag is biztosítjuk. Jelenleg még nem lehet pontosan lemérni, hogy a vetélkedő-jelleg mennyire segíti elő a színvonal emelését. Ugyanis mi azon fáradozunk, hogy az említett rendezvények szervezésiig — és természetesen művészileg is — minél tökéletesebbek legyenek, s elősegítsék az előbbre lépést az egész mozgalom területén. Mindezt már a versenyfeltételek meghatározásakor figyelembe vesszük. Így történt például, hogy az I., II. és III. kategóriába sorolt vers- és prózamondók versenye a Jókai-napokról átkerült a Dunamenti Tavasz rendezvénysorozatába. Ezáltal a gyermekek kategóriájában az összes drámoi-prózai műfajokat egy rendezvény keretébe sikerült összpontosítani. Ez bizonyára elősegíti a gyermek színjátszók, vers- és prózamondók egyöntetű fejlődését. A IV. Dunamenti Tavasztól kezdve — külföldi tapasztalatokból kiindulva — e rendezvényen a hivatásos zsűrin kívül egy gyermekzsüri is működik, hogy minél jobban megismerjük a gyermekek véleményét, meglátásait. Az első próbálkozás feltétlenül értékes ismereteket hozott; például a gyermekzsüri több esetben másképpen látta, értelmezte az előadott darab mondanivalóját, a szereplők játékát és felfogását, mint a felnőtt zsűri. Az I., II. és III. kategóriába sorolt vers- és prózamondók már említett versenyére 24 szereplő helyett 1979- ben 45-öt hívtunk meg, hogy ezáltal is minél több fiatal tehetség mutatkozhasson be. A bábjátszás szélesebb kibontakozása érdekében 1979-ben a nyugat-szlovákiai kerületi verseny mind a nyolc résztvevőjét meghívtuk a IV. Dunamenti Tavaszra. 1980-ra az I. kategóriába sorolt (1—5 osztályos) bábosok versenyét is meghirdettük. A Jókai-napokon a IV. és V. kategóriájú vers- és prózamondók versenyét két részre osztottuk. A verseny elődöntője, az összes szereplő részvételével zárt körű volt, a döntőt viszont önálló esetként iktattuk műsorba. Lényeges kérdés a csoportok műsorválasztása. A műsoranyagot a Népművelési Intézettel és a LITA kiadóvállalattal közösen biztosítjuk. A jövőben elsősorban a hazai magyar drámaírók alkotásait, a legjobb — de amatőr csoportjaink részére a legalkalmasabb, szlovák és cseh művek fordításainak kiadását fogjuk szorgalmazni. Ezenkívül oda fogunk hatni, hogy mind a gyermek, mind a felnőtt csoportok hozzanak be Magyarországról több olyan művet, melyek megfelelnek a hazai műsorpolitikának. Hasonló megállapodásra gondolunk, mint amilyen a hazai Madách Kiadó és a magyarországi könyvkiadók között már évek óta bevált. Részünkről úgy is segítjük a darabválasztás kérdésének megoldását, hogy 1980-ra pályázatot hirdetünk gyermek színdarabok, bábjátékok és irodalmi színpadi művek megírására, a bratislavai Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya pedig ugyancsak pályázatot ír ki felnőtt és gyermek színdarabok megírására. A jövőben még rendszeresebben foglalkozunk az egész színjátszó mozgalom kérdésével. Ugyanis a mennyiségi eredményekkel csak részben lehetünk elégedettek. Tavaly az év első felében a magyar öntevékeny és felnőtt csoportok együttesen 535 ízben szerepeltek 94 615 néző előtt. Ez önmagában eléggé kielégítő lenne. A színvonallal viszont már nem lehetünk ilyen elégedettek: kevés ugyanis az olyan csoport, amely huzamosabb ideig tartani tudná elért színvonalát, ominek alapján ebbe vagy abba a magasabb kategóriába való besorolása történt. Úgy véljük, hogy a színjátszó mozgalom továbbfejlődése szem. pontjából nem választhatjuk külön a gyermek, az ifjúsági és a felnőtt csoportok kérdését, és ugyanúgy nem tehetünk különbséget a CSEMADOK és a más szervezetek által fenntartott magyar csoportok között, hiszen mindnyájunk célja azonos. Ennek elsődleges és legfontosabb követelménye azonban a szorosabb és tökéletesebb együttműködés a CSEMADOK, az állami szervek és a többi tömegszervezet között, központi, kerületi, járási és helyi szinten. Az amatőr művészeti tevékenység valóban nehéz 'és eléggé bonyolult, ám annyira szép és hasznos a társadalom részére, hogy érdemes érte áldozatokat hozni. VICZAY PÁL a CSEMADOK KB népművészeti osztályának vezetője szél vizet áraszt országos népdalverseny kerületi vetélkedőjé- nek a megszervezésében is közreműködött a CSEMADOK-tagsóg. Kiss Sándor elnök beszámolójában azt is elmondotta, hogy a hagyományos járási méretű CSEMADOK-bólt is Tornán tartották meg. A bált a nagyidéi (Veľká Ida) llosvay együttes nyitotta meg. A gyermeknapot honismereti kirándulással kötötték össze. Szülök, és gyermekek egy nagyon vidám és kedves napot töltöttek együtt a történelmi múltú tornai várban. Májusban a SZISZ-tagokkal közösen esztródműsort tanultakba. A budapesti Mikroszkóp Színpad művészei is vendégszerepeitek a községiben. Az író-olvasó találkozók iránt viszont nagyobb érdeklődést tanúsíthatna o tagság. Jó az együttműködés a hn'b polgári ügyeket intéző testületével. A Thalia Színpad művészei évente legalább kétszer vendégszerepelnek Tornaváralján. A közönség szervezését olyan odaadó CSEMADOK- tagok végzik, mint Kajko Miklósné, Hadas Erzsébet, Majancsík István és Szabó József. Tamás Katalin ■ A CSEMADOK nagydaróci (Veľké Dravce) helyi szervezete évzáró taggyűlésének beszámolója igen tartalmas volt. Több akciót is szervezett a tagság. A SZISZ tagjaival közösen vettek részt a Móra-Móricz országos vetélkedőben. Jól sikerült a már hagyományos május 9-i békeünnepély. Ebből az alkalomból emlékezett meg a tagság a szövetség megalakulásának 30. évfordulójáról. A szavalóverseny szintén jól sikerült. Szalainé Ferencz Sarolta a Jókai-napokan is szépen helytállt. A Cselényi Lászlóval megtartott író-olvasó találkozó is hasznosnak bizonyult. A CSEMADOK tagjai segédkeztek a kultúrház építésénél, s a taglétszám hattal bővült. A Nemzeti Front szervezetei nagy jelentőséget tulajdonítanak a CSEMADOK munkájának. Dórák Erzsébet ■ A CSEMADOK szálkái (Safka) helyi szervezetének évzáró taggyűlésén Botlik Antal elnök tartott beszámolót. A vitában felszólalt Majerszky Márton, Botlik Antalné, ifj. Németh József, Izrael Béla, Valasek László és Ziman Vilmosáé. Felidézték az elmúlt év eseményeit. Például az Ipolyparti randevú műsorát film-szalagon rögzítették. A taglétszám 229-re növekedett. A taglétszám további növekedésére még mindig van lehetőség. Hételőfizetók szerzését is állandó feladatnak tekinti a helyi szervezet vezetősége. Maqyar Rozália ■ A CSEMADOK hronovcei (Lekér, Garamdamásd és Gora nrsvezekény egyesített neve) helyi szervezetének évzáró taggyűlésén Párák Endre számolt be a kulturális tevékenységről. Pásztor Lajos járási titkár és Turay László instruktor jelen voltok az évzárón. A beszámoló és o vito nagyszerű kulturális műsorral folytatódott. Muzslai Sándorné és Bélák Gáborné tanítónők rendezésében tizennyolc szereplőt foglalkoztotó Petőfiestet tartottak. Petőfi Távolból című megzenésített versét kórusban énekelték. „A műsorban a nyolcvanéves Ferkó István is szerepelt. Elszavalta a Piroslik a keoskerágó című humoros Petőfi-verset, valamint saját hegedűkíséretével elénekelte a Befordultam a konyhára című verset. A műsor összekötő szövegét Muzsloi Sándorné írta. -ke-7
