A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-02 / 5. szám
METEOROLÓGIAI SEGÍTSÉG AZ ORVOSOKNAK TUDOMÁNYTECHNIKA Az 1979-es évi kémiai Nobel díjat a szerves kémiai szintézis két virtuóza, Georg Wittig és Herbert Charles Brown, között osztották meg. Nevük már jó ideje (idestova fél évszázada) nem ismeretlen azok előtt, akik (igyelemmel kísérik a szerves kémiai szakirodalmat. Herbert C. Brown (1912) 1935-től amerikai állampolgár. Tanulmányait a Chicagói Egyetemen végezte, melynek ma tiszteletbeli doktora, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia valamint az Amerikai Természettudományi Akadémia tagja. Számos neves kémiai társaság díjának, kitüntetésének tulajdonosa. Tudományos munkássága legnagyobb részét a borának kémiájának területén végezte. A borának a bárnak hidrogénnel alkotott vegyületei és ezek származékai, melyekkel ma a szerves kémia speciális ága, a bór .kémiája foglalkozik. H. C. Brown kiváló munkásságát számos értekezése és tanulmánya mellett következő művei tükrözik leginkább: „Bórhidrogénezés”, „Borának a szerves kémiában”, „Szerveiké mioi szintézis boránok felhasználósával". A 67 éves Herbert C. Brown a lafayettei Purdue Egyetem Kémiai Osztályán működik. Veszszőparipájo az utazás. Georg Wittig (1897) az érettségi után a kémia és a zene között habozott. Szerencsére az elsőt választotta, bár még ezt követően is sokáig mint kitűnő zongorista működött. Kémiai tanulmányait a Tübingeni Egyetemen végezte, majd Marburgban, Braunschweigban, Freiburgban működött. 1956-ban a Heidelbergi Egyetem Kémiai Intézetének igazgatója lett. Wittig nevét viseli egy 1936- ban előállított vegyület. a bis (4-) difenilmetilén (ciklohexodienílidén)etán. Már e vegyület előállításánál is azt a — „varázspálcának” nevezett — fenillítiumot (PhLi) használta, mely később minden nevezetesebb munkájában megjelenik. Henry Gilmannai és Kari Zieglerrel együtt G. Wittiget is a szerves fémvegyületek kémiája egyik atyjának tékinthetjük. Nevéhez fűződik (és tőle függetlenül John D. Roberts nevéhez) az un. dehidrobenzén szintézisének és mechanisztikus felfogásának magyarázata, a metaloéterek Wittig-féle átrendeződése: Ph - CH - O - R —♦ I Li----► Ph — CH — O — Li, I R az ammonium- és foszfónium ilidek reakció-mechanizmusának magyarázata, valamint az aldehidek és ketonok foszfónium ilidekkel való reakciója során felfedezett új, a szerves kémikusok által nagyra becsült olefin-szintézis. Utóbbinak nagy előnye, hogy mérsékelt körülmények között megy végbe, s ezért ezzel a módszerrel a természetes vegyületek igen széles skálája állítható elő szintetikus úton. ízelítőnek csupán néhányat említünk: Ai vitamin, P-karotin, citranaxantin (ételfesték), D2 vitamin, progeszteron, a narancsolaj aróma-anyogo, PGF2 prosztglandin, a méhkirólynó feromónja, a gyapot- és poliészter szálak optikai fehérítő anyaga, stb. Wittig további munkái a karmépekkel, a foszfor, arzén, antimón és bizmut pentafenil- származékaival, a kén, szelén és tellur tetrafenil-szórmozékaival foglalkoznak. Említést érdemelnek még a szerves fémvegyületek Wittig által tanulmányozott anionszármazékai, mint pl. a nátrium tetrafenilborát (NaBPh4) és a lítium hexofenilantimonót (LiSbPhý). G. Wittig munkójo önmagáért beszél, befejezésül azonban még két megjegyzést: 1. Munkája nagy részét a modern technika vívmányainak segítsége nélkül végezte. 2. Legszükségesebb „eszközei": széleskörű és mély kémiai ismeretek, kitűnő intellek tűm, nagyszerű kémioi intuíció. Munkája java részét abban a korban végezte, amikor a tüdősek többségében általában már kiapad az újrakezdés, az új iránti fogékonyság forrása. Dr. Bontók József biokémikus OLAJ FAHULLADÉKBÓL A kaliforniai egyetem vegyészei jelentős sikert értek el az alternatív energiaforrások feltárásában: sikerült egy hordónyi olajat előállítaniok fahulladékból a biomasszát feldolgozó kísérleti telepen. Az olaj jó minőségű, nem drágább az import-kőolajnál és kénmentes fűtőolajként felhasználható a hőerőművekben. Körülbelül 450 kiloarammnyi fahulladékból sikerült az első hordó olajat előállítani, katalizátort, nagy nyomást és hőmérsékletet alkalmazva. Az eljárás nagy jelentőségű, mert a fafeldolgozás során a faanyag 20- 60 százaléka hulladékba kerül. Ezenkívül sok olyan gyorsan növő törpefa is van. amelyet fafeldolgozási célokra nem, de biomasszaként kitűnően lehet hasznosítani. Az egyik moszkvai kórház magasvérnyomásos betegeinek egyharmadát sikerült megvédeni betegségük legsúlyosabb következményeitől o kórháznak küldött napi időjárási előrejelzéseknek köszönhetően. Egyebek között ezt a tényt is közli annak az immár két éve tartó kísérletsorozatnak az előzetes összefoglalója, amelynek az a célja, hogy az orvosok az időjárás várható változásainak megfelelően módosítsák a betegek kezelésének módját. A kísérleteket irányító moszkvai Fizikoterápiás Intézet kutatói szerint az időjárás-változásoknak öt típusa van és ezek ellentétes módon hatnak a különböző betegekre. A levegő oxigéntartalmának közelgő csökkenését például hipoxiós időnek nevezték el. a légnyomás hirtelen növekedését pedig szpasztikus időnek — ebben az időszakban növekszik a görcshajlam. A moszkvai orvosmeteorológiai szolgálat egész sor moszkvai kórházhoz, klinikához juttatja el naponta prognózisait. Ezekből a jelentésekből az orvosok megtudhatják, hogy milyen időjárási változásokkal kell számolni és megtehetik a szükséges intézkedéseket a veszélyeztetett betegek védelmére. Még átfogóbb kutatásokat végeznek az időjárás, a földmógneses tér és a betegségek köközötti lehetséges összefüggések feltárására a nyugatszibériai Novoszibirszk kutatóközpontjában Gyerjapa professzor vezetésével. Már bizonyítottnak látszik a kapcsolót a levegő oxigénszintjének változásai és a keringési, valamint légzöszervi betegségekben szenvedők állapota között. Megállapították továbbá, hogy míg a falvakban, kis településeken élőknek csak egyharmadc érzékeny az időjárási változásokra, a városokban élők kétharmada reagál érzékenyen ai időjárási frontokra. A kutatások igazolták azt c régi állítást is, hogy az Ízület fájdalmak előre jelzik az időjárás változásait. Az izületi, vagy szívfájdalmak, a légzési pana szók, sőt, gyokran az álmatlan sóg is a bizonyos időjárási vól tozásokat megelőző villamos vi harok következményei. A novoszibirszki intézet kitér jesztette vizsgálatait az egyil közeli nagy mezőgazdasági gép gyár dolgozóira is. Itt elsősor ban a naptevékenység és a dől gozók egészsége közötti lehetsé ges összefüggéseket kutatják, fő ként egészséges embereken, a eddigi megfigyelések sorál ugyanis elsősorban beteg embe rek vizsgálati adatait dolgoztál fel. A novoszibirszki központtá naponta telexen megkapják a orvosmeteorológiai prognózist ( körzet kórházai. A tudományos előrejelzés sze rint az idén fokozott naptevé kenységgel kell számolni. A tu dományos központ dolgozói tel jes intenzitással végzik maj< megfigyeléseiket, hogy a lehe tőség szerint minél több részle tét felderítsék a naptevékenység a földmógneses tér, az időjárás változások és az emberi egész ség, illetve betegségek között lehetséges összefüggéseknek. ÖSSZEHÚZZA MASAT Ennek a „szerény" villás targoncának a tervezői arra gondoltak, hogy sokszor kell a géppel rakodni olyan helyeken is, ahol meglehetősen szűk és alacsony a bejárat. Az új típusú berendezés kezelője most már könnyen segíthet magán: meghúz egy kart, és a targonca valósággal összezsugorodik, mert hidraulikus mozgatóelemek csúsztatják össze és billentik el villás emelőrendszerét. A két tagból álló emelő 42 fokos szögben dönthető meg. DETEKTÍVEK LÉZERREL A szovjet tomszki egyetem szakemberei terepjáró teherautóra szerelt teleszkóppal vizsgálják az eget. De nem a csillagokra kíváncsiak, hanem éppen azokra az esőfelhőkre, amelyek eltakarják a napot vagy a csillagokat. A levegőben parányi szennyező anyagok ugyanis szinte „vonzzák" a vízcseppeket, így döntően hozzájárulnak az esőfelhők keletkezéséhez. A különleges teleszkóp lézersugarat bocsát ki, és a visszaverődő fénysugarakból műszerek segítségével állapítható meg a levegő szennyezettségének mértéke. AZ 1979-ES KÉMIAI NOBEL-DÍJ ÜRÜGYÉN 18
