A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-02 / 5. szám
kerülő gépecskékröl és műszerekről, amelyek elengedhetetlenül kellékei a korszerű szívgyógyászatnak. Számítsuk ezekhez hozzá a betegápolás! és ellátási költségeket, akkor fogalmat alkothatunk magunknak arról, hogy mennyit áldoz egészségügyi szolgáltatásokra a gyógyiteleslegesen tölteni az időt, Kasper doktor háromnegyed hétkor pontosan megjelent, átadta a beöltözéshez szükséges fehér köpenyt és cipőt, és néhány perccel hét előtt már be is mutatott a műtőben várakozó szívsebésznek, dr. Ján Trégernek, valamint asszisztenseinek, Heletásnak csak ezen a területén a szocialista állam.- Nem tartozik ugyan szorosan ehhez a témához, de tudom, hogy a főorvos úr egyik „nagymestere" az infarktusos betegségek gyógyitásának. Hogy állunk ma ezzel a betegséggel?- Napról napra fejlődik az orvostudomány minden ága, s igy a szívinfarktus gyógyítása terén is nagy lépést tettünk előre az utóbbi években. Amíg nem álltak rendelkezésre a maihoz hasonló korszerű készülékek, 100 beteg közül átlagosan 38 halt meg szívinfarktusban. Ma már odáig jutottunk, hogy az infarktusos betegek 80-90 százaléka átvészeli korunk e veszedelmes betegségét,- E kis kitérő után térjünk vissza talán eredeti témánkhoz, a szívritmus-szabályozó készülék alkalmazásához. Elmondaná a főorvos úr, hogyan „építik be" ezl a készüléket a beteg szervezetébe?- Talán nézze végig inkábba na Rotovának és dr. Hedviga Zajacovának. Aztán már szinte filmszerűen peregtek az események. Betolták a kórházi kocsin a beteget, megtörtént a narkotizálás, s kezdődött a műtét. Tréger doktor előbb a kulcscsont alatti eret tapogatta ki, majd az éren keresztül egy kis pálcikaszerü műszer . segítségével bevezette a szív jobb kamrájába a vékony drótra emlékeztető elektródot. S ami a legnagyobb segítség egy ilyen műtétnél, nem kellett az orvosnak vakon tapogatóznia, mert a monitor képernyőjén pontosan figyelemmel lehetett kisérni az elektródnak az érben megtett útját. A műtét többi része az ilyen ügyes kezű sebész számára aztán már gyerekjáték volt. A mell jobb felső részén néhány óvatos metszéssel a bőr alá egy kis tasakot vágott, elhelyezte benne a gyufásskatulya nagyságú készüléket s ezt összekötötte a mintegy 65-90 centiméter hosszú elektród végével. Alig tartott fél áránál tovább a Az elektród útját monitoron Ügyelheti az orvos Egy két metszés és már a bőr alatt pihen a gépecske fajtája nincs tekintettel áldozatainak életkorára - mondta a főorvos. - Különben is az ilyen szivrendellenesség veleszületett is lehet. Okozhatja a betegséget azonban gyulladás is vagy pedig szívkoszorúér-elmeszesedés. Bármelyik is az okozója a három közül, tény, hogy a szivritmusszabályozó készülék nélkül másfél-két esztendő alatt meghalna a beteg. Az Adams- Stokes-betegségek esetében ugyanis nem működik tökéletesen a szívingerlő központ vagy a szívidegvezetö, és emiatt a szív nem szivattyúzza ki a vért a nagy vérkörbe vagy magába az agyba: a szív tehát megáll. A hatvanas évek előtt, amikor még nem volt szívritmus-szabályozó készülék, más okok is akadályozták a betegek gyógyítását. Nehéz volt biztonsággal megállapítani a betegséget, mert csak később kísérletezték s fejlesztették ki az ilyen vizsgálatokhoz szükséges műszereket. Kórházunk koszorúér-osztályán például ma már monitoron figyelhetjük a betegek szívműködését Ma már országos viszonylatban 5000 ember él ezzel a készülékkel. Intézetünkben csak 1979-ben 270 betegnek operáltunk be új szívritmus-szabályozót vagy cseréltük ki a régit. A kiterjedt oivos-egészségügyi gondozás eredménye ez. Mert bár ma már itthon is gyártunk szívritmus-szabályozókat, mégis mintegy 10 ezer koronába kerül egy ilyen készülék, amit teljesen ingyenesen kap a páciens. Nem is szólva azokról a vagyonokba saját szemével. Holnap két beteg van éppen soron, szívesen elintézem, hogy az egyik műtéten jelen lehessen. Jelentkezzen tehát reggel hétkor a szobámban, de legyen pontos, negyed nyolckor kezdődik a műtét! Természetesen fél hétkor már Kasper főorvos kórházi szobájában ültem. Nem mondom, izgatottan vártam az elkövetkezendőket, a nem mindennapi élményt. Szerencsére nem kellett műtét, s néhány óra múlva mór egy életnek megmentett boldog ember gyönyörködhetett a betegszoba ablakán be-betüzö bágyadt téli napsugarakban. S néhány nap múlva már szerettei körében lehetett. A .szívritmus-szabályozó készülék, a kitünően sikerült műtét s a gondos orvosi kezelés, ápolás visz - szaadta az életnek. NEUMANN JANOS PRANDL SÁNDOR FELVÉTELEI 13
