A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-07-28 / 30. szám
A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁG SZIGETE AMIKOR KOLUMBUS KRISTÓF 1492. OKTÓBER 27-ÉN AZ AMERIKAI PARTOKTÓL NEM MESSZE FELFEDEZTE KUBÁT S EZT A „LEGSZEBB FÖLD" - NEK NEVEZTE, MELYET „EMBERI SZEM VALAHA IS LÁTOTT", NEM SEJTHETTE, HOGY A SZIGETORSZÁG NÉGYSZÁZÖTVEN ÉV MÚLVA A SZABADSÁG VILÁGÍTÓTORNYÁVÁ, AZ AMERIKAI KONTINENS NÉPEINEK PÉLDAMUTATÓJÁVÁ, ÖSZTÖNZŐJÉVÉ LESZ. Kuba népének harca a szabadságért hosszú és véres volt. Kerek száz évig tartott, amíg a spanyoloktól kivívott szabadság s egyszersmind az amerikai imperializmustól való függőségbe kerülés után megindulhatott az igazi szabadság és függetlenség, a szociális haladás útján. Nem volt véletlen, hogy ban, kerek száz évvel Jósé Marti, a nagy kubai forradalmár születése után kezdődött el a szigetország népének végső felszabadító harca. Fidel Castro, fivérével Raúllal, egy maroknyi fiatal forradalmár élén az első komoly csapást mérte Fulgencio Batista tábornok Amerika-barát diktatúrájára: támadást hajtott végre Santiago de Cubában a Moncada laktanya ellen. S bár a laktanyát nem sikerült elfoglalniuk, s magát Castrót is elfogták, bíróság elé állították és bebörtönözték, a forradalom lángját már nem sikerült elfojtani. Fidei Castro Laguna del Tesoro - csórna a turisták paradi-A forradalom felszámolta a munkanélküliséget, igazi „csodákat" tudott elérni a népoktatás, a közművelődés, az egészségügy, a lakásépítés területén. A forradalom egyelőre nem hozta meg az anyagi jólétet, de biztosította a dolgozók számára mindazt, amire szükségük van a biztonságos, nyugodt élethez, senkinek sem kell félnie a jövőtől. Érdemes néhány adattal érzékeltetni, milyen eredményeket ért el a szocialista Kuba a forradalom győzelme óta. A mezőgazdasági termelés évi növekedési üteme 1962—1970 között 32 százalék volt. 1958-tól 1970-ig a mezőgazdasági gépek száma 2000-ről 50 000-re emelkedett. Sokat tett a kormány annak érdekében, hogy mielőbb elérjék az önellátást a rizstermelésben. A forradalom győzelme előtt a rizst az Egyesült Államokból, majd Kínából exportálták. A rizstermelés 1971- ben, az első kubai ötéves terv első évében 280 000 tonna volt (1967- ben csak 66 000 tonna), miközben az egy főre jutó rizsfogyasztás az 1966-os 27 kilogrammal szemben (ez kétszerese volt az 1959. évinek) 1970-ben 48 kg-ra emelkedett. A jó terméseredményeket — az időjárás szeszélyeitől függetlenül - öntözőművek építésével, az öntözött területek növelésével igyekeznek elérni. A szarvasmarhatenyésztés terén is szép eredményeket mutatnak fel. Tenyészállatokat hoznak be Európából, így nemesítik a hazai állományt. Nagy segítség ebben a emigrációba ment és külföldön folytatta az ellenállás szervezését, míg aztán 1956 novemberében a Granma motoros jacht fedélzetén titokban visszatért Kubába és Oriente tartományban, a Sierra Maestra hegységben megkezdte a gerillaharc szervezését. A Fidel Castro, Che Guevara és Raúl Castro vezette felkelők merész akciói és a dolgozók között folytatott politikai munka nyomán az egész kubai nép forradalmasodott, aminek eredménye lett, hogy 1959. január 1-én megdöntötték Batista diktátor Amerika-barát rendszerét. A kubai nép szabadsága kivívása után — az egész világ haladó erőinek támogatásával — meghiúsította az amerikai imperializmus minden beavatkozási kísérletét, s a Szovjetunió testvéri segítségével megtörte az amerikai gazdasági blokádot, és az Egyesült Államok közvetlen közelében eredményesen építi a nyugati félteke első szocialista országát. Kubában a forradalom győzelméig - az Egyesült Államok monopóliumaitól való teljes függőség következtében — jellegzetesen monokulturális gazdálkodás folyt. Még ma is a*tukornád a fő termék, sőt a külkereskedelmi szükségletek alapján tovább fejlesztik a cukornád s a másik két legfontosabb termék, a dohány és a déligyümölcs termelését, de a végbement szocialista fejlődés nyomán Kuba agrár-ipari országgá vált; az ipari és a mezőgazdasági termelés új ágait hozta létre, fejlesztve főként a saját szükségletek fedezésére szolgáló élelmiszerek és a fontos kiviteli cikk, a nikkel termelését.
