A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1979-12-22 / 51. szám

Ai első sorban középen dr. Kovács Szíj Rezső Endre Kossuth-dijas történész A SZÉPSÉG MÜVÉSZTÉMA A budapesti Műgyűjtők és Műbarátok Egyesülete nemrégen a Kossuth Klub­ban mutatta be Szíj Rezső Tallós Pro­­hászka Istvánról megjelent könyvét. A szerző, a szlovákiai magyar képzőmű­vészet nagyszerű ismerője és újrafel­­fedezője népes hallgatóságát lebilin­cselő vallomásában elmondotta, ho­gyan készült könyve Tallós Prohászka gazdag és tartalmas életéről. Nem kevesebb, mint hét év kellett hozzá, hogy a könyv a művész rajzairól és festményeiről készített fotókkal az ol­vasó kezébe kerüljön. Köszönet illeti ezért azokat, akik segítették Szíj Re­zsőt munkájában, így dr. Adorján Jó­zsefet, a mosonmagyaróvári Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottságának titká­rát, Bedő János tanácselnököt, Szu­­chy M. Emil szlovákiai muzeológust és Skriba Pál somorjai (Samorin) rajzta­nárt és festőművészt. Szíj Rezső könyve kapcsán kirajzo­lódott a somorjai születésű Tallós Pro­hászka István életútja. Inaskodott Ma­­lackyban, katonáskodott az első vi­lágháborúban és a Vörös Hadsereg­ben, tizennyolcban az Érdekes Újság közli első rajzait, tizenkilencben a Ma­gyar Tanácsköztársaságra támadó ro­mánok hadifogságába kerül, a 'húszas évek elején pedig mór a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanul, majd itthoni és külföldi barangolásai követ­keznek. Jár Veszprémben, Várpalotán, s Berlinben megismerkedik a legújabb képzőművészeti irányzatokkal; a har­mincas évek elején ott találjuk a Sar­lósok társaságában, negyvenhétben viszont kényszerűen Mosonmagyaró­várra költözik s 1974-ben a rónafői szanatóriumban éri utol a halói. Ennyi egy vonzóan nagy művész éle­te dióhéjban. Tallós Prohászka Somor­­ja szülötte. Bölcsője fölé Csallóköz ege hajolt, nádasok sóhajtásából ke­rekedő szél csipkedte az arcát, föld­­hözkötött és földhözragadt emberek küzdelmes élete viharzik át gyermek­iedén. Nem véletlen, hogy festészete a Kisalföldhöz, a Csallóközhöz, a szi­getet őrző öreg Dunához kapcsolódik. Eleven életet fest. Állandó témája a sík vidék. Vásári jelenetek, farsangi mulatságok, különféle embertípusok kerülnek vásznaira. A parasztokon kí­vül iparosok, munkások és értelmisé­giek is „szót kapnak" képein. „Soha nem tolja előtérbe az „iro­dalmi" mondanivalót, átszellemülten húzza meg a határokat, s ez a légies kifejezésmód szinte valamennyi olyan rajzát jellemzi, amely belső indításból fakad, külső előírás vagy beavatkozás nélkül." Dr. Kovács Endre Kossuth-díjas tör­ténész, Tallós Prohászka István egy­kori barátja, művészetének tisztelője személyes élményeiről beszélt a Kos­suth Klub hallgatóságának. Prohi, Pis­ta, Somorja, ma is lelket melengető eleven kulturális élet, Sarló, haladó if­júsági mozgalom, fiatalok, munkások és egyetemisták érdeklődési köre, szo­ciális érzéke, az első köztársaság ha­ladó magyar mozgalmának áttekinté­se, mindez tanulságosan és tanulsá­gokat összegezve állt össze egységes képpé Kovács Endre élménydús beszá­molójában. Hivatkozott Balogh Edgár Hét próba című könyvére, amelyben szó van Tallós Prohászka István „Ér­zelmi és politikai állásfoglalásáról!" „Ö volt számunkra a modern festő! Képei nem voltak szépek, de az igaz­ságot fejezték ki!" — mondta dr. Ko­vács Endre történész rendkívül érté­kes és érdekes élménybeszámolójá­ban. A vitában szó esett Szíj Rezső érde­meiről, aki számos akadályt legyőzve végül is megjelentette könyvét. Felbe­csülhetetlen érdemeket szerzett és sze­rez ma is a kitekintésben, határokon túli magyar képzőművészetünk értékei­nek feltérképezéseiben. Évekkel ezelőtt indult el szlovákiai felfedező útjára, s évek óta rendszeresen' publikálja képzőművészeinket. A Lőrincz Gyulá­ról készített könyve utón most Tallós Prohászka Istvánról írt munkáját nyom­tatta ki. Jól esett hallani- a Kossuth Klubban, hogy Szíj Rezső törekvése meaértésre és támogatósra talált az Irodalmi Szemle és a Hét szerkesztő­ségében. Egyetlen nép sem élhet hagyomá­nya nélkül. Egyetlen nemzet vagy nem­zetiség sem mondhat le saját értékei­ről. Szíj Rezső hozzáértően képzőmű­vészeti értékeink felméréséhez nyújt számunkra segítséget. A jövőben is minden támogatóst meg kell kapnia tőlünk. Tallós Prohászka Istvánról ké­szített könyvével egyik legeredetibb művészegyéniségünknek állított méltó emléket. A klubest Kodály Zoltán: Ma­rosszéki táncok című művének előadá­sával ért véget. Macs József Harangozó Csaba felvételei TEGYÜK HOZZÁFÉRHETŐVÉ ÉLETMŰVÉT A CSEMADOK losonci (Lučenec) he­lyi szervezete Fábry Zoltán emlékestet rendezett a nagy antifasiszta író, a „stószi remete" születésének 82. és halálának 9. évfordulója alkalmából. 1970. május 31-én mély megdöbbenés­sel fogadtuk a hírt, hogy megszűnt dobogni annak az embernek a szíve, aki egész életében harcolt az elnyo­más ellen. A fasizmus megrögzött el­lensége volt. Ö maga írta munkás­ságának egészéről, hogy a műfaj ne­ve: antifasizmus. Mindenképpen dicséret illeti a he­lyi szervezet vezetőit az emlékezetes Fábry Zoltán estért. Az író életéről és életművének jelentőségéről Béres József a Csehszlovák Rádió bratisla­­vai magyar szerkesztőségének munka­társa beszélt. Szólt az író elkötelezett­ségéről, hitvallásáról, a „vox huma­ne “-ról. Megismertette hallgatóságát Fábry Zoltán emberi tulajdonságával, igazságérzetével, helytállásával min­den időben és korban. Állandóan sík­ra szállt az igazság mellett, féltette az emberiség békés alkotó munkáját a fasizmus újabb borzalmadéi. Béres József amúgy is érdekes előadását az­zal tette még érdekesebbé, hogy a hallgatóság előtt megszólaltatta Fábry Zoltán magnószalagon rögzített hang­ját. Az emlékest színfoltja volt a helyi szervezet tagjainak szereplése. Ifj. Csák István, Galcsik Károly, Kovács Hilda, Péter Valéria, Stasrtný Péterné és Tóth Andrásáé pedagógusok, nép­művelési dolgozók verseket szavalták és részleteket olvastak fel Fábry Zol­tán írásaiból. Meghotáók voltak a Fábry Zoltánhoz írt versek Illyés Gyu­lától, Forbáth Imrétől, Győry Dezső­től, Gyurcsó Istvántól és más költők­től. Fábry Zoltán olyan író volt, akire büszkék lehetünk, akiről mindenkor tisztelettel és szeretettel kéM megemlé­keznie az utókornak. Műveiben állan­dóan szorgalmazta a nemzetiségi iro­dalom fejlődését, mert látta fontos „híd" szerepét. Meghalt az író, a „stószi remete", de a szelleme él, s szükséges is, hogy tovább éljen min­dennapi munkánkban. A CSEMADOK szerveire és szervezeteire vár a fel­adat, hogy még jobban gazdálkod­junk a felmérhetetlen értékű Fábry örökséggel. Feladatunk, sőt kötelessé­günk, hogy életművét közkinccsé tegyük. Még van mit tennünk. Szerintem pa­­rancsolóan szükséges műveinek állandó népszerűsítése, emlékestek szervezése, hiszen Fábry szavaival élve „őrzők va­gyunk a strázsón..." Csók István mint a járási bizottság elnökségének tagja, Pásztor Lajos közeli munkatársa és jóbarátja számos össze­jövetelen vett részt, amelyeken köszöntötték őt hat­vanadik születésnapján. A járási bizottság elnök­ségének ülésén, valamint a jubiláns lakhelyén, Pásztán (Pastovce) a polgári ügyeket intéző testület által rendezett ünnepségen őszinte szavakkal kíván­tak jó egészséget, további munkasikereket az ünne­pednek. Bemard Slobodník, az SZLKP lévai járási bizott­ságának vezető titkára a köztársasági elnök által adományozott „A szocializmus építésében tanúsított áldozatos munkáért" magas állami kitüntetést nyúj­tott át Pásztor Lajosnak. Ugyancsak jókívánságát és elismerését fejezte ki az ünnepednek Lőrincz Gyula, a CSEMADOK országos elnöke és dr. György István, a CSEMADOK KB vezető titkára. MEGÉRDEMELT SIKER A királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Városi Nemzeti Bizottság méltóképpen megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulójáról. A Zsúfolásig megtelt teremben Berta Maca, a Nő­szövetség helyi szervezetének elnöke tartott ünnepi beszédet szlovákul és magyarul. Utána Frankó Jenő, a városi pártbizottság elnöke köszöntötte a jelen­levőket és méltatta az évforduJó történelmi jelen­tőségét. A műsorban Džubeková Milada, Bélán Józsefné és Mokošovó Iveta szavalatokkal szerepel­tek. Az ünnepség záróakkordjaként dr. Bognár Andrej fogorvos, a CSSZBSZ városi elnöke olvasta fel a prágai és a bratislavai szovjet nagykövetség­nek illetve főkonzulátusnak küldött táviratokat. Az ünnepi beszédek elhangzása után kétórás kulturális műsor következett. A tanulók föllépésük­említeni, hogy korábban az Ifjú Szivek tánccsoport­ja adott színvonalas műsort a királyhelmeci közön­ségnek. ArróJ is hírt kell adnom, hogy a Jednota áruház CSSZBSZ tagjai közül húszán látogattak a Szovjetunióba. Élményekkel gazdagon tértek haza. Michalák Júlia, a Slovenská kniha vezetőjétől tu­dom, hogy a csehszlovák—szovjet barátság hónap­jában 19 könyvkiállítást rendeztek s 23 400 korona értékben adtak el könyveket. A CSEMADOK helyi szervezete nemrég emléke­zett meg Móra Ferenc születésének századik év­fordulójáról. Hajdók Géza tanár beszéd az író éle­téről és munkásságáról. A szép irodalmi est szerep­lői: Leczó Zoltánné, Stofkó Ferencné, Veres János és Leho Erzsébet mély átéléssel tolmácsolták Móra Ferenc legszebb elbeszéléseit. Abel Gábor kel megérdemelten arattak sikert. Itt kell meg­Demjén Ferenc 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents