A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-24 / 47. szám
VÉRTELEN VÉRVIZSGÁLAT TUDOMÁNYTECHNIKA Ml A PANASZA? BETEGSÉG-E A FEJFÁJÁS? Helyesen szokták mondpni, hogy ok nélkül nem fáj a fejünk. A főfájás maga azonban nem betegség. Inkább valamely megbetegedés, hiány vagy zavar tünete, amely arra figyelmeztet, hogy valami nincs rendben a szervezetben. Mely betegségek akozhatnak fejfájást? Ilyenek például az agyhártya, a homloküreg vagy az orrmelléküregek, a középfül gyulladásai, a náthaláz. Kevésbé súlyos dolgok, pl. látási zavarokkal járó szemhibák is okozhatnak főfájást, amit azonban nyomban megszüntet a megfelelő szemüveg használata. Nem feladatunk itt mindama okok felsorolása, amelyek fejfájást akozhatnak. A fejfájásban szenvedő embernek azonban .tudnia kell, hogy sok esetben igen nehéz kideríteni gyötrelmének igazi okát. Ilyenkor szakorvosi vizsgálat szükséges. Mindig az a fontos, hogy a gyógykezelést orvosra bízzuk és ne kísérletezzünk a csalódban vagy a szomszédban bevóilt, vagy esetleg más módon propagált „csodaszerekkel". Ám a patikában beszerzett fájdalomcsillapítóiktól sem várhatunk csodát. Ilyen tablettáknak csupán időleges a jelentőségük, később „meg sem kottyannak" az ember szervezetének a nap mint nap beszedett csillapítók, a fájdalmak alig múlnak, az alapbetegséghez azonban további komoly baj társul, a rószokás, a gyógyszerfalás, szaknyelven szólva farmakofágia, amelyből kigyógyítani a beteget, új gondokat okoz az orvosnak. Akit gyakori fejfájás gyötör, kérje meg orvosát, tüzetesen vizsgálja meg, hiszen nem csupán e fájdalmas tünet megszüntetéséről van szó, hanem arról is, hogy rábukkanjunk a betegségre vagy más tényezőre, ami kiváltja. Ezért a páciens családi és munkahelyi körülményei. valamint életmódja őszinte feltárásával is segítheti az orvost abban, hogy egészségi állapotát valamennyi ráható tényező figyelembevételével vizsgálhassa s úgy dönthessen a gyógykezelés módjáról. Előfordulhat, hogy az orvos nem is ír receptet, vagy esetleg nemcsak gyógyszert rendel, hanem pl. a családi élet összhangjára, a helyes életmódra, a jó időbeosztásra és munkaelosztá'sra, a szabadban való mozgásra, elegendő pihenésre, alvásra vagy az észszerűbb táplálkozásra helyezi a fősúlyt. Dr. Szántó György Általános tapasztalat, hogy panaszával a beteg rendszerint későn fordul orvoshoz, gyakran már csak akkor, amikor a szervezetben — például a szívérrendszerben — súlyosak az elváltozások. Számos betegség korai felismerése csak rendszeres vérvizsgálat, tömeges szűrés segítségével lehetséges — vagy lenne lehetséges —, vagyis tervszerűen rengeteg embert kellene gyakron „megszűrni”, majd vérüket az elemzés elvégzéséig — esetleg folyékony halmazállapotban - megőrizni, hogy azután festékes és enzimes analízissel állapítsák meg a laboratóriumban az anyagcseretermékek, például a qlukóz töménységét (koncentrációját) a vérmintában. E mérések köziben minden analitikai vizsgálat „változtat" a véren, még a nem fiziológiai jellegű mérési eljárások is, meghamisítva szinte a valóságos képet. (Emiatt — húsz esztendeje —.amikor új gyógyszerek ‘kipróbálása közben tengerimalacök szívének anyagcserevizsgálatára próbálták alkalmazni az infravörös színképelemzést, még ez a nem fiziológiás módszer is csődöt mondott, egyszerűen azért, mert a szerves anyagokban minőig jelen levő víz szinte hatástalanná gyengítette a mérésre használt infravörös sugárzást.) Dr. Niels Kaiser müncheni orvos, aki néhány esztendeje lett a Max Planck Intézet fizikusainak munkatársa, a kutatás hétköznapjaiban ismerkedett meg olyan mérési eljárásokkal, amelyeket a plazmafizikusok rendszeresen alkalmaznak. A plazma-diagnosztika egyik fontos „szerszámával", a lézersugárral is, aminek segítségével az ionsűrűséAz Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai irodájának nemrégiben közzétett jelentése megállapítja: az ivóvízben levő túlzott mennyiségű nátrium rossz hatással lehet az emberek vérnyomására. A jelentés arra a következtetésre jut, hogy a nátriumszint és a magas vérnyomás között közvetlen kapcsolat van, ezért mindenkit felhív sófogyasztásának csökkentésére. Nátrium természetes forrásokból vagy emberi tevékenység révén kerülhet az ivóvízbe. A jelentés készítőinek vizsgálatai során számos országban az ivóvíz nátriumtartalmának emelkedő tendenciáját figyelték meg. Ezt az ivóvízforrások növekvő szennyeződése okozhatja, de kiválthatják a vízkezelő eljárások is. Egészen mostanáig nem fordítottak nagyobb figyelmet az ivóvíz nátriumtartalmának lehetséges egészségkárosító hatására Az ivóvíz sószennyezettségének határát egyszerű ízleléssel állapították meg. Még az 1970-ben és 1971-get mérik az ellenőrzött magfúzió folyamatában. Ezt a lézeres infravörös színképelemző módszert ítélte dr. Kaiser alkalmasnak arra, hogy kiegészítse vele az orvosi diagnosztika fegyvertárát: olyan - az infravörös spektroszkópia elvén és gyakorlatán alapuló — berendezést tervezzen, amely áttörést eredményezhet a vérvizsgálatban, lehetővé téve, hogy az orvosak vérvétel nélkül, tehát fájdalommentesen, illetve - ami nem kevésbé fontos - gyorsan végezhessék el a vizsgált személy vérének, vérsavójának elemzését olyan esetekben, amikor alkohol (etanol), cukor (glukóz), zsír (koleszterin), húgysav vagy más anyagok koncentrációját kell meghatározni a vérben. Ilyen vizsgálatokra mindennap számtalanszor szükség van a kórházakban és a rendelőintézetekben, nemcsak már kialakult betegségek felismeréséhez, hanem a korai bajmegállapítás szolgálatában is. A széndioxid-lézer infravörös sugárzását azért lehet — remélhetően nemsokára — felhasználni az orvosi diagnosztikában, mert a 10,6 ezredmilliméter hullámhosszúságú sugárzás egyenletesen eloszlik egy különleges, vékony ATR Attenuate Total Reflection - csillapított totál—reflexiós) lemezen, s a vizsgált személynek csak ezt a lemezt kell ajkai közé szorítania, hogy a széndioxid—lézer infravörös sugárzása a lemezből mintegy 30 ezredmilliméter mélyen behatolhasson az ajkak bőséges vérellátású nyálkahártyáiba, s élénk rezgésre késztesse a vérben levő molekulákat. Minthogy minden molekulatípus elnyeli a lézersugár bizoben kiadott egészségügyi szabványokban sem szerepel a nátrium. A nátriumfelvétel és a magas vérnyomás betegség közötti nyilvánvaló kapcsolat hatására az egészségügyi szervek már korábban javasolták az étkezési sófogyasztás csökkentését, és most a WHO munkacsoportja megállapította a nátrium és a magas vérnyomás közötti szoros összefüggést is. Minthogy az ivóvíz döntő eleme táplálkozásunknak, nagyon fontos, hogy az ivóvíz nátriumtartalmát a lehető legkisebbre csökkentsük és útját álljuk az ivóvíz nátriumszintje növelésének - mondja ki a jelentés. A magas vérnyomás betegségben, keringési betegségekben szenvedők teljes nátriumfelvételét célszerű napi 500 milligrammra csökkenteni (ez 1,3 gramm konyhasónak, nátriumkloridnak felel meg). Ha a táplálék nátriumtartalmát nem lehet napi 460 milligrammnál (vagyis napi 1,2 gramm nátriumkloridnál) kisebb mértékre csökkenteni, akkor az ivovízfogyasztás résznyos - magára az adott molekulára jellegzetes - hányadát, mégpedig annál töb et nyel el belőle, minél nagyobb a mérendő anyag molekuláinak koncentrációja a vérben, a színkép meghatározott elnyelési sávja a vérben vizsgált anyag jellegzetes „ujjlenyomataként" adja meg a koncentráció értékét. Az ATR-lemez tehát ugyanazon az elven működik, mint a szokásos infravörös színképelemzés készülékei. A vizsgált személy azzal, hogy - például alkoholteszt esetében - erősen ajkai közé szorította a ‘lézerfénynyel besugárzott ATR-lemezt, máris az ezrelék századrészének megfelelő pontosságú adatot szolgáltat az infravörös detektornak, amely az eredményt oszcilloszkópra vetíti ki. Az ilyen -alkoholpróbóknál persze sokszorta fontosabbak azok a vizsgálatok, amelyek bizonyos betegségek korai felismerését célozzák. Ezért az ATR-lemezeknek nagy szerepük lehet - a röntgenvizsgálatokkal párhuzamosan - a tüdőszűrések gyors és megbízható lebonyolításában éppúgy, mint azokban az esetékben, amikor a vér koleszterin —, glukóz — vagy húgysavtartalmát mérve figyelhet fel az orvos olyan értékelésekre, amelyek kialakuló betegségről árulkodnak, illetve cukorbetegek esetében is, akiknek vérében jelenleg naponta esetleg többször is vérvétellel kell mérni a vércukorszin-t alakulását. Az infravörös spektroszkópia elvén alapuló ATR-lemezes vérvizsgálat készülékegyüttese jelenlegi fejlettségi fokán csak kísérleti célokra alkalmas, a mindennapi orvosi gyakorlat szolgálatába még nem állítható. Fejlesztésén már dolgoznak, s tökéletesítésével, miniatürizálásával párhuzamosan azzal a gondolattal is foglalkoznak a tervezők, hogy az ATR-lemezes vérelemzés adatainak értékelését számítógépre bízzák. Dr. Kaiser vértelen vérvizsgáló eljárása — talán már hamarosan — a tömeges szűrővizsgálatok egyszerű és gyors módszerévé válhat, sőt nemcsak az orvosi gyakorlatban, hanem az ipar egyes ágazataiban is hasznos lehet, egyrészt vegyipari folyamatokban bizonyos kémiai összetevők koncentrációjának, gyárak szennyvizeiben és kommunális szennyvizekben pedig - az igényeknek megfelelően - különböző szennykomponensek arányának rendszeres és olcsó mérésére. arányát a napi nátriumfelvételben 40 milligrammra kell korlátozni. Napi két literes ivóvízfogyas/tást számítva, ebben az esetben a víz nátriumtartalma nem lehet több 20 milligrammnál literenként. Ha a rendelkezésre álló ivóvíz nátriumtartalma nagyobb ennél, az egészségügyi hatóságoknak megfelelő intézkedéseket kell életbe léptetniük. Amennyiben szükséges, különleges módszereket kell bevezetni az ivóvíz nátriumtartalmúnak csökkentésére. Szükség lehet járulékos kezelésre (sótlanításra), ami nyilvánvalóan növeli majd az ivóvízelőállítás költségeit — állapítja meg az Egészségügyi Világszervezet szakértőcsoportjának jelentése. Más intézkedésekre is szükség van az ivóvíz nátriumtartalmának csökkentésére. Védeni kell az ivóvíz-forrásokat a nátriumtartalmú hulladékokkal való szennyezéstől és csökkenteni kell a só felhasználását az utak téli jégtelenítésére is. Nem ki feladatot ró a jelentés az ivóvízellátásért, a nagyvárosok közlekedéséért, valamint a közegészségügyért felelős szervekre. VEGYSZEREK AZ IVÓVÍZBEN u %
