A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1979-11-17 / 46. szám

ESKÜTÉTEL A DUKLA ALATT „Dukla — falvak, elsöpörve a föld színéről. Kartácsoktól szántott földek. Tűzzel kaszált évszázados hegyek. Hegyipatakok, melyeknek bombák váj­tak új ágyat, s vértől piros vér folyik bennük. Templomi csend. Befejezetlen szerel­mek, végig nem élt életek, végigíratlan sorsok. Csak a mennybolt s a csilla­gok voltak tanúi utolsó pillanataiknak. Csak a föld hallotta utolsó sóhajukat. Itt nyugszanak ebben a földben. Fö­löttük a mi égboltunk. A mi napunk. A mi csillagaink. Értünk haltak meg. A mi nemzedékünkért". (Bohuslav Chňoupék: Mérföldkövek c. könyvéből). Méltóságteljesen vonulnak a sötét felhők a duklai csatatér felett, mintha fáradtak lennének nagy-nagy távolsá­gokat megtéve; könnyüket ontani ké­szülnek. megsiratva a 35 év előtt el­esett hőseiket. XXX Svidník. Monumentális hősi emlékmű, elborít­va vörös virágok -erdejével. Itt-ott meg­csillan egy-egy könnycsepp az időseb­bek szemében, amit aztán kérges ke­zük bütykös ujjával morzsolnak el lopva. Az emlékmű előtt felsorakoznak a prešovi katonai repülőműszaki főisko­la 3. évfolyamának növendékei. Amott szoronganak a szülők, barátok, isme­rősök, s úttörők virágcsokrokkal a ke­zükben. Feszült várakozás . .. Az ünnepséget az iskola parancsno­ka nyitja meg. üdvözli a megjelente­ket. Utána a politikai- csoportfőnök be­szél. *“■" A felsorakozott egység előtt meg­hajtják a zászlót. Az eskü szövegének felolvasása után mintha csak egy to­rokból harsanna fel: „így esküszünk!" Odaszaladnak az úttörők s átadják a virágcsokrokat. Szinte elborítják ve­lük a fiatal katonákat. A szülők s a vendégek meghatottságukban könnyei­ket törlik. Hálásak a pártnak és a kor­mánynak, szocialista társadalmunknak azért a nevelésért, amelyet fiaik kaptak, akikből a szocialista haza derék védői lesznek. ünnepi díszszemle. A repülő műszaki főiskola hallgatói a parancsnokok és a szülők előtt bizonyságot adnak ar­ról, hogy nem volt hiábavaló az a két esztendő, amit az iskolában töltöttek. XXX Az autóbuszok sora a Dukla-hágó felé veszi az irányt. Koszorúzás! ünnepség az ottani em­lékműnél. Itt a növendékek nevében Jaroslav Pacovský főiskolás, SZISZ-tiszt­­ségviselő tesz ígéretet, hogy hűsége­sek lesznek esküjükhöz. A duklai harcok résztvevője, Vasil Mohorita tartalékos ezredes beszél a jelenlevőkhöz. Aztán a fiúk mennek szüleikkel, hogy végigvezessék őket az egykori csatatéren. XXX — Éppen itt, a duklai harcok szín­helyén emlékezünk mi, idősebbek Csehszlovákia fasiszta megszállására, elnyomásra, a rengeteg szenvedésre, a felégetett falvakra: Ležákyra, Lidicé­­re, Javoríčkóra, Telgártra, Skýcovra . . . — mondja Jón Cérnák, az esküt tevő évfolyam parancsnoka. — Súlyos fa­siszta elnyomás alatt nyögött az or­szág. A Vörös Hadsereg hozta meg számunkra a felszabadulást, s a szov­jet bajtársak oldalán ott küzdöttek az 1. csehszlovák hadtest katonái, a nem­rég elhunyt Ludvík Svoboda tábornok parancsnoksága alatt. A felszabadult ország védelme a dolgozó nép és had­serege kezébe került. S így a fegyve­res szolgálat a néphadseregben a legszentebb kötelességévé vált minden becsületes állampolgárnak. Mi, kato­nák ígérjük, hogy rászolgálunk erre a bizalomra, nem okozunk csalódást. Minden erőnket és tudásunkat latba vetjük, hogy a hadsereg minden tag­ját a lehető legjobban felkészítsük a szocializmus internacionalista védelmére. Meggyőződésem, hogy főiskolánk hall­gatói büszkén viszik tovább a staféta­botot, tovább fejlesztik a duklai har­cosok hagyatékát. És nemcsak az is­kolában, de a légierő alakulatainál is. XXX Néhány növendéket is megkérdez­tünk, hogyan akarják teljesíteni mind­azt, amire esküt tettek ma. — A felkészülés a haza védelmére nagyon igényes feladat — mondja Miroslav Mesarč, iskolai SZISZ-bizott­­sác: tagja. *— Megköveteli tőlünk, hogy felelősen vegyünk részt az egyéni és o csoportos kiképzésben. Tökéletesen el kell sajátítanunk a ránk bízott ha­ditechnika kezelésének minden csin­­ját-bínját. Ez csak a legnagyobb fe­gyelemmel és önfegyelemmel érhető el, ami egyik alapja a politikai ismé­telek, c repüléstechnikai és fegyver­kezelési elméleti s gyakorlati ismere­tek elsajátításának. Tudom, hogy azok­nak a repülőalakulatoknak a sikerei, amelyekhez majd kikerülünk, attól is függnek, hogy milyen felelősségtelje­sen teljesítjük mi, jövendő tisztek és oktatók a feladatainkat. Erre tettünk fogadalmat, s eskünk minden szavát maradéktalanul megtartjuk. — Igyekszem a lehető legjobban teljesíteni az összes feladatokat, úgy­hogy jó eredménnyel fejezzem be az iskolát — mondja Miroslav Mráz raj­­parancsnok. — Úgy szeretném össze­kovácsolni a kollektívát, hogy megsze­rezzük a példás egység címet, és en­nek megfelelően teljesítjük a jövő évi spartakiódra való felkészülés felada­tait. Vajda János SZISZ-tisztségviselő hangsúlyozza: —- Arra törekszem, hogy én s mind­annyian becsülettel és határidőre tel­jesítsük a felajánlásokat, vállalt kö­telezettségeket. Mindent megteszek, hogy segítsek a többieknek, hogy meg­nyerjem a fiúkat, lépjenek be az if­júsági szervezetbe. Szeretném, ha ez a parancsnok jobbkeze lenne. XXX A repülőműszaki főiskola 3. évfolya­mának növendékei a katonaeskü előtt is nagy aktivitással dolgoztak. Értékes felajánlásokat tettek e nagy esemény tiszteletére. Társadalmi munkát végez­tek, s amit ezzel kerestek, abból szé­pen berendezték a politikai nevelés szobáját. Az egységnél bemutatták, milyennek kell lennie a szobarendnek az új szolgálati szabályzat szerint. Rendet csináltak a fegyverraktárban. Faliújságot szerkesztenek, s ebben fog­lalkoznak az alakulat életének legfon­tosabb eseményeivel. Közölnek itt ka­rikatúrákat, bíráló cikkeket, hogyan kell jobban karbantartani, ápolni a fegy­vereket, betartani a katonai fegyelmet, magyarázatokat lűztek az eskü szöve­géhez, és számos más kérdéssel, idő­szerű eseménnyel foglalkoztak. A növendékek maguk szerkesztik a faliújságot, rámutatnak a hibákra, fo­gyatékosságokra s kiküszöbölésük mód­jára. XXX Ahogy ezeket a fiatal katonákat — saját szavaikból is — megismertük, az azt bizonyítja, hogy parancsnokaik ve­zetésével jól megállják a helyüket, igyekeznek maradéktalanul teljesíteni feladataikat. Meggyőződésünk, hogy még jobban ösztönzi erre őket a sza­badságunk kivívásában oly nagy sze­repet játszott duklai harcok színhelyén letett eskü. JOZEF KENÍ? A szerző felvételei 22

Next

/
Thumbnails
Contents