A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-10 / 45. szám
TUDOMÁNYTECHNIKA BATIZFALVI SÁMUEL 1826-1904 A tudományos életnek, az ókortól napjainkig, annyi kiváló s egész pályafutása során az emberiség érdekében munkálkodó alakja volt, hogy még a tudománytörténet sem tudja mindegyiküket számontartani. Vannak természetesen világhírű egyéniségek, akiket minden átlagos műveltségű ember ismer a földteke bármely pontján, s vannak olyanok is, akiket egy szűkebb kör (például egy nemzet vagy csak egy népcsoport) tisztel, mert e kisebb közösség tagjai magukénak érzik őket. Számukra többet jelentenek a száraz lexikális adatoknál, a „nagy emberek" hadseregének közkatonájánál. Ilyen közülünk valónak, ilyen hozzánk közelállónak érzem Batizfalvi Sámuelt, az európai hírű magyar tudóst, a magyar ortopédia megalapítóját. Ki is volt ö? Mit mond róla az orvostörténet? Batizfalvi Sámuel 1826. augusztus 26-án született Rimaszombatban. A középiskola elvégzése után papi pályára készül, evangélikus teológiát tanul. Az 1848/49-es szabadságharc azonban fordulatot hoz életébe, önkéntesnek jelentkezik a honvédseregbe, dandársegédként vesz részt a harcokban. Itt ébred fel érdeklődése az orvosi pálya, a sebészet iránt. A bukás után bujdosni kényszerül, de 1849 októberében már a pesti egyetem orvosi karának hallgatói között találjuk. Orvosdoktori oklevelet szerez, majd sebész- és szülészmesteri vizsgát tesz. 1856-ban már a világhírű Bolassa János mellett tanársegéd. A Balassa-klinikáról kétéves európai tanulmányútra indul. Bejárja a kor csaknem valamennyi híres egyetemét, német, francia, belga, holland főoktatási intézményeket keres fel. Ekkor fordul érdeklődése a még csak kialakulóban levő új tudományág, az ortopédia felé. Hazatérve döntő lépésre szánja el magát: minden vagyonát befektetve „Sebészeti és Testegyenészeti Magángyógyintézetet" alapít a fővárosban, hogy ezt oz új orvosi ágazatot Magyarországon meghonosítsa. 1864-ben egyetemi magántanári képesítést szerez, és intézetében megkezdi az ortopédia oktatását. 1867-ben kiadja fő művét A gyakorlati testegyenészet címen; ez az első magyar nyelvű ortopédia tankönyv. Érdemei elismeréseként 1868-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába fogadta. 1872-ben intézetét vízgyógyászati részleggel bővíti ki, és eredeti helyéről (a Király utcából) áthelyezi a városligeti Fasorba. Az ortopédiában új gyógyító eljárásokat vezet be, $ új gyógyászati segédeszközöket szerkeszt (művégtagok, mankók, gyógyágyak stb.). Alapos feldolgozás után publikálni kezdi az intézetében szerzett tapasztalatokat, rendszeres tájékoztatásokat közöl az ott folyó munkáról. Intézeti gondjai közepette is módot talál rá, hogy tevékenyen buzgóíkodjék az orvosok és természettudósok társadalmi életében. A Budapesti Orvosi Kör megalakításának kezdeményezője és hosszú évekig szakosztályelnöke, serényen dolgozik az Országos Közegészségügyi Egyesületben, titkára a Magyar Természettudományi Társulatnak. Emellett tagja a Budapesti Növény- és Állathonosító Társulatnak, a Magyar Földrajzi Társulatnak és a Magyar Torna Egyletnek. Orvosi szakmunkáin kívül kiod egy növénytan könyvet és számos tudományos ismeretterjesztő munkát. Fáradhatatlan népszerűsítője az egészséges életmódnak és öltözködésnek, hirdeti a testedzés fontosságát, Fodor József segítőtársa az iskolaorvosi tanfolyamok szervezésében. Jelentős szerepet tölt be a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek rendezésében. Szülővárosához való hűségének megnyilvánulásaként nagy része volt abban, hogy az. 1867-ben rendezett XII. vándorgyűlés színhelyéül Rimaszombatot választották. Ö volt a gyűlés egyik fő szervezője, s az előadások anyagát tartalmazó Évkönyvet is ő állította össze. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1904. november 6-án hunyt el Budapesten. Legfontosabb tette az ortopédia bevezetése Magyarországon és az első magyar nyelvű ortopédia tankönyv megírása, de igazi jelentőségét csak egész, hihetetlenül sokrétű tevékenységének ismeretében érthetjük meg. Ennyi hát o nagy orvos életének, munkásságának lexikális ismertetése és tudománytörténeti értékelése. Számomra azonban ennél sokkal többet jelent életműve, úttörő fáradozása. Közelebb áll hozzám, mint „egy nagy orvos", mint egy nagy tudós a sok közül, éspedig azért, mert szülővárosomban, Rimaszombatban látta meg a napvilágot, a szomszéd utcában lakott, itt járt iskolába. Igaz, nem a „mi iskolánkba", de — rimaszombati iskolába. Innen vitte magával mélységes emberszeretetét, mely arra késztette, hogy egész vagyonát intézetére áldozza. Állami támogatás nélkül is mindent megtett az orvostudomány akkor új ágának hazai bevezetéséért, a rászorulók megsegítéséért. Ebbe a városba nyúlik vissza hazafiságának gyökere, azé az érzelemé, jnely önkéntesnek vezérelte őt a szabadságharc honvédjeinek sorába, és amely visszatérésre sarkallta, legyőzve bensőjében a külföld csábítását. Rimaszombatból indult tehát, s ha képzeletben megkísérelem áthidalni az időbeli távolságot, csak a térbeli közelség marad, és tudományos-eszmei hagyatéka, mely követés e méltó példaképpé avatja személyét. Batizfalvin kívül számos nevezetes szülötte van még Gömör fővárosának: Hatvani és Ferenczy, Karlovszky és Szentpéteri, de még sokáig lehetne sorolni a nagy neveket. Legsürgetőbb feladatunk, hogy másokkal is megismertessük őket, kimentvén alakjukat a feledés homályából. Ezt kíséreltem meg most Batizfalvi Sámuellel, kegyelettel emlékezve reá halálának 75. évfordulóján. Minden városnak, a legtöbb helységnek megvannak a méltatlanul elfeledett szülöttei, megvan a maga Batizfalvija, Hatvanija, Szentpéterije. Fel kell támasztani emléküket, méltó helyre kell tenni portréjukat a haladó személyiségek arcképcsarnokában. Hadd bontakozzék ki minél teljesebben az a kultúra, mely leginkább a miénk, a legközelebb áll hozzánk. Súlyosan vétkeznénk önmagunkkal és utódainkkal szemben, ha feledni hagynánk haladó hagyományainkat. HIZSNYAN GÉZA Ml A PANASZA? LÉGCSÖHURUT Ősszel és tavasszal a szervezet oz időjárás gyors változásai következtében hűlés betegségeknek van kitéve. A megfázás által legyengült szervezetben már egy kisebbfajta fertőzés is megteszi a magáét. Az így fellépő légcsőhuruttal általában csak akkor jelentkezik orvosánál a beteg, ha lázas. A láztalan hűléses légcsőhurutot, mint a megfázást, a legtöbb esetben szokott tevékenységüket végezve viselik az emberek, a közlekedési eszközökben, munkahelyükön és másutt további fertőzésnek téve ki embertársaikat. Pedig minden heveny, köhögéssel járó meghűléssel orvoshoz kell fordulni. Hogyan jön létre a légcsőhurut idült, nehezen gyógyítható formája? Idült légcsőhurutnak olyan váladékozással járó köhögést, köhécselést tartunk, amely legolább két évig, s egy-egy esztendő folyamán, huzamosan vagy megszakításokkal, legalább három hónapig tart. Felismerése kezdeti szakában azért nehéz, mert maga a beteg nem tulajdonít a köhögésnek nagyobb jelentőséget, mivel nem érez különösebb bántalmokat. Pl. a dohányzó ember természetesnek veszi a reggeli köhögést, s idővel SZÍNES RÖNTGENKÉP Az új berendezés fő része egy elektronikus számítógép, amelyet a másodpercenként 50 képet továbbító röntgenkészülékhez kapcsolnak. A számítógép a képeket 64 ezer pontra bontjo, és mindegyiknek meghatározza a színértékét, majd egy tévéképernyőn jeleníti meg. A gép egyúttol egy egészséges szerv képét is a felvétel mellé illeszti, így az orvos ózonnal láthatja oz elváltozás helyét (a képernyő bal oldalán egészséges, jobb oldalán beteg vese látható). DOMBORMŰVEK - PAMACCSAL A Kolumbusz előtti Amerika művészetének fennmaradt alkotásaiból eddig roppant nehéz volt kiállításokat rendezni — a hatalmas kőtáblák nem szállíthatók, a fotó pedig nem nyújt maradéktalan élményt. Most egy egyszerű, de hatékony megoldást kísérleteztek ki e domborművek reprodukálására: a kőlapra fehér vásznat feszítenek, és festékbe mártott pamaccsal gondosan végigdörzsölik. Mivel a dombormű mélyebb részeibe nem jut festék, a minta életnagyságban kerül át a vászonra. így már összetekercselhető, szállítható — a leghitelesebb másolat. a környezete is megszokja. Ámde nemcsak a dohányzás következtében jöhet létre idült légcsőhurut. Előidézője a városok pora, füstje, korma és nem kis mértékben az ipari munkahelyek vegyi szennyeződése is. Maga az idült légcsóhurut nem oly veszélyes betegség, mint inkább a következményei, elsősorban a tüdőtágulat, amely aztán már légzési nehézségekkel s a szív megterhelésével is jár. Az orvos ismeri a légcsőhurut keletkezésének okait és kezdeti tüneteit, nincs azonban birtokában oly megbízható gyógymódnak, amellyel az idült bronchitiszes beteget teljesen kikezelhetné. Ezért kell o betegséget megelőzni, vagy ha már kezdeti tünetei jelentkeznek, ebben a szakaszában felismerni és gyógyítani. Mit tanácsol az orvos? Mindenekelőtt teljes társadalmi összefogással küzdeni a környezetszennyezés ellen, a zöldövezetek kiépítéséért, az ipari ártolmak kiiktatásáért. A beteg pedig minél többet, lehetőleg minden szabad órájában tartózkodjék a természetben, a friss levegőn - persze az időjárásnak megfelelő öltözékben —, egészségi állapotához, korához és erőnlétéhez mért testmozgást végezve (háztáji munka, kertészkedés, játék, sport, turisztika). A dohányzást könnyebb el sem kezdeni mint abbahagyni. A légcsőhurutban szenvedő ember azonban szállítsa le megszokott napi adagját 10—5 cigarettára, majd orvosa és saját környezete segítségével hagyja el betegséget okozó szokását végérvényesen. Az idült légcsőhurutban szenvedő ember bóntalmai évekig tarthatnak, a beteg leginkább a nehéz légzés miatt nyugtalan. A köhécselés szakaszától a kifejlett szövődmények szakaszáig sok lehetőség áll rendelkezésünkre, hogy a betegséget enyhítsük és kialakulását lassítsuk. Ennek legelső feltétele azonban, hogy orvosunkra bízzuk magunkat és mindenben betartsuk útmutatását. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY
