A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1979-11-03 / 44. szám

Nyitraegerszeg (Jelšovce) Énekelte: Czigóny Istvánné Magáth Ilona (72) Gyűjtő: Ág Tibor 1979 Si — rik üz égy szé—mem, Sir—jón a nr>a—sik is, Mikor lejány voltam, Akkor könnyen éltem, Ha reggel elméntem, Este hazajöttem. Azt se kérték tőlem. Hol voltál, hol jártál? Hol voltál, hol jártál, Időt mulasztottál. Időt mulasztottál. Napot halasztottól, Mégis édes rózsám, Tőlem elmaradtál. Búcsúzz Maris, búcsúzz, Apádtól, anyádtól, Apádtól, anyádtól, Lejány barátyidtól. Mer nem kőcsön kenyér, Hogy vissza adhatnánk, Se nem sütni való, Hogy mégújíhatnánk. Adjátok, adjátok, Mihaszna tartjátok, Ha nem akarjátok, Korpával tártsátok. Nem tártjuk korpávái, Zsemlével étetjük, Zsemlével étetjük, Borrál itátgátjuk. Poeo rubato J >80 rA v i w w —^ ____L TH7 T • 9 __________ ___A ___M___4 _Jj__ _L El—mint a rrv 3—dór—ka, Ü—rét a ka— J/ Üt—ka, T^t-------------------- I faj N —n----------------­I T - • ____________.__ \-V-y m w V—’ ■ *—■—" J2_.-----------11 Azt í----zen—te visz—sza, Visz—sza jA ta-------vu^ -ra. Józseffalva — Bukovina (Románia) Énekelték: az asszonyok Gyűjtő: Kodály Zoltán 1914 Ha tavaszra nem jő, Búzapiruláskor, Ha még akkor se jő, Tudd meg soha sem jő. A ZOBOR-VIDÉK NÉPZENÉJE XIV. Az egyes népdaltípusok területi el­terjedésével a Népzenei könyvtár „Magyar népdalok és népies da­lok" (Akadémiai kiadó, Budapest 1961) című háromkötetes kiadvány­ban Járdányi Pál foglalkozott. Ebben a gyűjteményben, - az eddig összegyűjtött népdalok csak­nem minden típusa megtalálható, de főleg azok, amelyekből sok vál­tozatot gyűjtöttek össze. Vannak dallamok, amelyek csak egy terü­letre jellemzőek, s a gyűjtemény­ben ilyen megjegyzéssel közlik: dunántúli, palóc, palóc (csak Gö­­mör), székely, mezőségi, szlavóniai stb. Más típusokról viszont kitűnik, hogy általánosan ismertek, vagy általános, de főleg palóc, vagy általános, kivéve a mezőségi szé­kely területet stb. A dallamtípusok elterjedtségéről csak úgy kaphatunk teljes képet, ha az egész magyar nyelvterületen gyűjtött népdalok összes változa­tait össze tudjuk hasonlítani. Az összehasonlítás során, néha na­gyon érdekes jelenségekkel talál­kozunk. Ugyanis több olyan dal­lamtípusunk van, amely csak két nagyon távoli vidéken ismert. Ilyen például a mai számunkban közölt zoborvidéki és bukovinai dallam. A két dallam nagyon közeli válto­zata egymásnak. Szövegük ugyan különböző, de Nyitraegerszegen (Jelšovce) a bukovinai változat szö­vegét is ismerik, csak már dallam­ra éneklik. Elment a madárka, üres a kalitka, Azt üzente vissza, Vissza jő tavaszra. Ha tavaszra nem jő, Visszajő kikelet, Kikeletkor nem jő, Talán soha nem jő. A zoborvidéki népzenei hagyo­mányban több olyan dallam és szöveg található, amely csak itt és csak a romániai magyaroknál ismert. A népballadák közül a „Kő­műves Kelemen", a „Bálind vitéz”, a „Bagoly asszonyka", az „Elcsalt menyecske", is ilyenek. A lakodal­mi dalok közül az egyik: „Sirass édesanyám, míg előtted járok, Mer aztán már sirathasz, ha útnak in­dulok", egy székely keserves szö­vegének pontos megfelelője. Az ilyen egyezések arra utalnak, hogy ez a hagyomány nagyon régi lehet, hisz elképzelhetetlen, hogy a zoborvidéki magyarok az utóbbi századokban, közvetlen kapcsolat­ban lehettek volna a bukovinai magyarokkal. AG TIBOR

Next

/
Thumbnails
Contents