A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-07-14 / 28. szám
TUDOMÁNYTECHNIKA „TANULÉKONY" A galamb közismerten a béke jelképe. Azokat a galambrajokat viszont, amelyek az amerikai Arkansas államban, Hot Springsben látszólag ártalmatlan gyakorlórepüléseket végeztek egy kis farm felett, katonai célokra képezték ki. Az volt o feladatuk, hogy az amerikai hadsereg szolgálatában a támadó egységek előtt haladjanak és hírt adjanak az ellenség előőrseiről. Valamennyi galambra kis rádiót szereltek, amely repülés közben folytonos rádiójelet sugárzott ki. Amint a madár embert fedezett fel — felderítve a jól álcázott ellenséget is -, leszállt. Földet érve a rádiójel megszakadt - elmaradása riasztó jel volt a saját csapatok számára. A szennyes vietnami háború céljaira kiképzett felderítő galamb csak egyetlen példa az ösztön- és magatartáskutatás legújabb eredményeinek „kereskedelmi“ hasznosítására, amelyet nagyban űz az „Animal Behaviour Enterprises" (állati magatartás vállalkozás) cég az amerikai Hot Springsben. Jóformán nincs egyetlen kedvelt állatfaj sem, amelynek egyedeit ne sikerült volna gyakran meghökkentő tevékenységre beidomitani. „Valamennyi állatot rá lehet bírni arra, hogy mindent meglegyen, ami csak fizikai lehetőségeinek szférájában von" - jelentette ki Marian ÁLLATOK Breland Bailey, a Hot 5prings-i idomító vállalat egyik alapítója. Ez a szféra pedig sokkal tágabb, mint eddig általában feltételezték: a kacsák orpeggiokat szólaltatnak meg a zongorán, a papagájok körbe száguldoznak görkorcsolyájukon, betanított nyúlok rulettkorongot pörgetnek meg, a mosómedvék pedig kosárlabda-mérkőzéseket játszanak. Csaknem 200 állatfaj összesen nyolcezer egyedét, közöttük teheneket, delfineket, rénszarvasokat, de bálnákat, kígyókat is tanítottak be valami rendkívüli véghezvitelére a Hot Springs-i vállalkozás alapítása óta eltelt három évtized alatt. Az állatvédőknek állítólag eddig nem volt okuk tiltakozásra. Az idomítási program ugyanis kizárólag a természetes magatartási mód hasznosítására korlátozódik. Az idomítós legfontosabb segédeszköze - ahogyan a magatartáskutatók mondják - a közvetlen pozitív fokozás, erősítés, egyszerűen: a megjutalmazás. Minden állat újra és újra, és végül is parancsra a kívánt módon viselkedik, ha következetesen és elég hosszú ideig megjutalmazzák érte. A jutalmazás a legtöbb állat, főként a kisállatok számára táplálékot jelent. Az éhség az a hajtóerő, amivel a legkönnyebb dolgozni. A képességet és magatartási módot, amelyet az állat egyszer szó szerint „megevett", alig lehet elveszíteni, vagy megváltoztatni. „Ha például zongorázó kacsánkat két évre elválasztanánk a zongorától — mondja Morian Bailey -, még mindig pontosan tudná az állat, hogy mit kell tennie, amikor a zongorát újra megpillantaná." A magasabbrendű állatok (lovak vagy kutyák) sokkal jobban reagálnak a „szociális erősítésre", a simogatásra, pakolásra, vakargatásra vagy csupán néhány barátságos szóra. A magatartáskutatás tudományának ezek az új felismerései a második világháborút követő években kezdtek kialakulni. A Hot Springs-i vállalkozás nemcsok katonai célokra hasznosítja ezeket az új ismereteket. Kísérleti állatait bérbe adja cirkuszi attrakciók, show-műsorok, filmfelvételek céljaira. Eves forgalmukat félmillió dollárra becsülik. Amerikai és nyugatnémet idomítok legújabb kísérletei szerint az elhatalmasodó táplálékvógyat arra is hasznosítani lehet, hogy más, vele született tulajdonságokat „kitöröljenek" vele. Négyhetes, éjjel-nappal végzett munkával egy nyugatnémet mogatartáskutatónak a fényt és a zajt nagy mértékben kerülő 60 fehér patkányt arra sikerült beidomitani, hogy csengőjelre a fényszórókkal megvilágított etetőtálakhoz ugorjának. Egyes amerikai állatpszichológusok legújabban abban reménykednek, hogy a fogságban született vagy fogságban felnevelt állatokból hiányzó bizonyos természetes magatartásformákat alkalmas eszközökkel újra felébreszthetnek. Az állatkerti állatok így kellő jutalmazás fejében ugyanúgy viselkedhetnének, mint szabadon élő testvéreik. Az állatkerti állatokat, amelyek manapság jobbára apatikusan hevernek ketreceikben, megfelelő pénzérme bedobása után arra lehetne bírni, hogy bizonyos akciót hajtsanak végre a látogatók szórakoztatására, tanulságára, gyönyörködtetésére — reméli munkatársaival Marian Breland Bailey. Azoknak az állatkerteknek a vezetői, akiket Bailey felkeresett az ötletével, nincsenek elragadtatva. Szerintük a „vissza a természethez idomítós" nem egyéb cirkuszi mutatványnál. Alighanem nekik van igazuk. KÖDGYÁR A piezokeramikus porlasztó olyan finom köddé porlaszt bármely folyadékot, hogy csők néhány perc elteltével jelennek meg az esőcseppek a gyűjtőedény falán. A tízezer üzemórára tervezett Siemensgyártmány óránként maximálisan három liter folya- „ dékot porlaszthat el. Lehetővé teszi az inhalóciós készülékek tökéletesítését, a gyógyító hatású aeroszolok nagyobb hatásfokú bevitelét a szervezetbe. Autós szakemberek is érdeklődnek aziránt, miként lehetne az üzemanyag tökéletesebb elporlasztására hasznosítani a kis berendezést. A MUNKÁRA FOGOTT NAP Forrasztásra, hegesztésre, fémek olvasztására fogták a Nap sugárzó energiáját az Ukrán Tudományos Akadémia napenergia-kutatóintézetében, a Krímfélszigeten. A hagyományos módon nehezen hegeszthető fémek, közöttük a titán is nehézség nélkül hegeszthető a Nap energiájával. A különleges napenergia-gyűjtők koncentrált impulzusaival különböző magvakat is besugároznak, öröklődő tulajdonságaik megváltoztatására. KICSI A FŰRÉSZ, Di ERŐS A Solo 600 mini-fűrész 1,8 lóerős benzinmotorjával házigazdák, kertészek és erdészek régi álmát váltja valóra: súlya mindössze 4,4 kilogramm. Fűrészfogak helyett a fűrészlap kerületén, sínen körbefutó lánc éles kései hatolnak a fába, s az élezéssel sem kell bajlódni, mert teljesen automatizált. A 30 centiméter hosszú minifűrész percek alatt felaprítja a tüzelőfát, gallyat vág, kerítést, fapadot, asztalt fabrikálhat vele az ezermester. VÉDELEM A VESZETTSÉG ELLEN 1977-ben 20 európai országban összesen 15 726 veszettség-esetet észleltek, 83 százalékát vadállatokon, 17 százalékát háziállatokon és 1 százalékánál kevesebbet embereken. A veszettség leginkább a rókákat veszélyezteti: az összes eset 72 százaléka a rókákat érintette. Az emberre egyáltalán nem veszélytelen a veszettség, mert a jellegzetes fertőzési lánc a rókától a kutyán, macskán vagy a szarvasmarhákon át az emberhez vezet. Egy—három hónappal a fertőzés után rossz közérzettel, fejfájással, lázzal, hányással kezdődik a betegség. A félelemérzés, ingerlékenység, nyál- és könnyfolyós szakaszán át jut a beteg a dühöngés szakaszába. A betegség mindig halálos kimenetelű — eddig egy vagy két kivételes esetben észleltek nem halálos kimenetelt. Európában az utolsó másfél évtizedben körülbelül 600 ember holt meg veszettségben. Minthogy o legkorszerűbb intenzív betegellátási módszerekkel sincs hatásos terápia a betegségre, a leghatásosabb védekezés a megelőzés. A kutyák és macskák védőoltása azonban eddig nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy a kutya, macska és a fertőzött rókák közötti érintkezés ne vigye át az emberre vagy más háziállatokra a betegséget. Emberek védőoltása eddig nem volt lehetséges, mert az oltóanyag allergiás agyvelőgyullodóst okozhatott. A nyugat-németországi Behringgyár most olyan újfajta oltóanyag gyártását kezdte meg, amellyel bármely korcsoportú emberek védőoltásban részesíthetők a veszettség ellen, összesen három megelőző védőoltásra van szükség havi időközönként, azután pedig egy év múltán még egy felfrissítő oltásra, és ez két-öt évre biztosít védelmet a veszettség ellen. Elsősorban vadászok, állatorvosok, erdészek védőoltását ajánlják a szakemberek az új oltóanyaggal, amely emberi kötőszövet-sejtek tenyészeteiben készül. Az új oltóanyag révén remélhetően elveszíti félelmetes hírét a veszettség. RADONVESZÉLY AZ ÉPÜLETEKBEN A következő néhány évtizedben évente 200—1000 tüdőrákos megbetegedésre lehet számítani Svédországban az épületek betonjában, kövében levő radon gáz hatása következtében — állítják svéd szakértők. A radon—222 radioaktív gáz az építőanyagban és a talajban található rádium-226 bomlása révén jön létre. A radon egész sor bomlástermékre hasad szét, amelyek bejutva a tüdőbe, megnövelik a tüdőrák kockázatát. A különböző építőanyagok radontartalma a helytől függően eltérő. Még egy fából épült családi ház radonszintje sem elhanyagolható — ebben az esetben a talajból vagy a betonalapból jön a radon gáz. A jó szellőztetés csökkenti a radon gáz okozta kockázatot. 18
