A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-27 / 43. szám
••• Születésének 220. évfordulóját ünnepeljük és mégis furcsa módon az jut róla először eszembe, amit négy nappal halála előtt írt barátjának, költőtársának, Kis Jánosnak: „Ugyan édes barátom, mikor fogják elhinni némelyek ... hogy a lélék miveltsége hosznos és nem káros!" A lélek műveltsége, az ízlés, a forma, a nyelv becsülése, pallérozása, a magyar irodalom nagykorúsitása, kiemelése a latin nyelv hatásának kátyúiból, kitekinteni az európai horizontra, Európa-közelbe hozni az irodalmat, harcolni a darabosság, a „fesz és pöf" cifrái ellen — ez. volt Kazinczy álma, törekvése, hite. Szinte gyerekkorától erre o szerepre készült: szervezni, vezetni a lábadozó irodalmat, kapcsolatot teremteni az irótársak között, olvasni, bírálni, levelezni, terjeszteni egymás írásait. Méltó módon pótolni a nagy előd, a magyar felvMágosodós szellemi atyjának, Bessenyei Györgynek üresen maradt helyét, aki félrevonult, remeteként élt bihari birtokán haláláig. Kazinczy Ferenc Érsemlyén született 1759. október 27-én. Korán érő, eleven eszű fiú volt. Apja Kazinczy József vagyonos nemes, a műveltség és a korszerű nevelés iránt fogékony ember, fiát is Nymodon neveltette. Az apai háznál latint, németet és vallástörténetet tanult. Apja azt szeretné, ha katonának készülne, később, mivel látja, nagy kedve van az olvasáshoz, teológiai pályára, vallási írónak szánja. Sárospatakon jár iskolába. Elmerül a teológiai tanokba, de visszariad a merev dogmáktól és inkább az antik szerzők írásaiban gyönyörködik, de szenvedélyesen' olvassa a korabeli német (Gessner) és a magyar írók műveit is (Gyöngyösi, Bessenyei, Mészáros Ignác). Kazinczy Ferenc Kazinczy Ferencné Török Sophie KAZINCZY FÉR ENC (1759-1831) Arcadia ego” — Árkádiában éltem én is .. . Kazinczy Árkádiát jelképnek fogta fel, mint a költői szépségek hazáját. A debreceniek viszont azt olvasták ki egy régi írásból, hogy Árkádia a marhapásztorok és a jó marhalegelők hazája. Ezen a debreceniek megsértődtek, és az ingerült vita személyeskedésbe fulladt. Kazinczy válaszában a szép ízlés nevében támadta a debreceniek elmaradottságát, zsíros észjárását, parlagiasságát. A vitában tulajdonképpen ő győzött, de a túlzott általánosításokkal a népiességnek azokat a felcsillanó értékeit Is elvetette, melyek később Petőfi és Arany verseiben újból felszínre kerültek. A nyelvújítás mozgalmának újabb harcát lobbantja fel a Tövisek és virágok című epigramma-kötete és a Poétái episztola Vitkovics Mihály uramhoz című szatirikus verse. A dunántúli írók Somogyi Gedeon Mondolatával válaszolnak Kazinczynak, melyben sértő és gúnyos módon olyan nyelvújítási szélsőségeket is fejéhez vágnak, melyeket soha nem követett el. Erre Kölcsey és Szemere: Felelet a Mondolatra című összeállítással válaszol és a nyelvújítási harc újraéled. Később Kölcsey is szembefordul Kazinczyval, aki az eredetiség igényét hangoztatja a fordítás ellenében. Kazinczy Kölcsey intelmeit megszívlelve az eredeti írások felé fordul. Emlékiratot ír, Az én életem címmel, melyet később Pályám emlékezete címen ad ki. Erdélyi útja ihleti az Erdélyi levelek megírására. A nyelvújítási csatározásokat kompromisszumra hajló tanulmánnyal zárja le: az Ortholágus és neológus nálunk és más nemzeteknél. (Tudományos Gyűjtemény, 1819). A fiatal nemzedék (Kisfaludy Károly, Bajza, Toldy, Vörösmarty) előretörésé-Még diákkorában édesanyja költségén kinyomat egy geográfiai kompiíáciát Kassán. Franciául tanul, rajzol és festeget. Egyszóval a képzőművészetben is jártasságot szerez. Érdeklődése azonban egyre inkább az irodalom felé fordul. Lefordítja és kiadja Bessenyei németül írt Der Amerikaner című művét és így személyes kapcsolatba kerül az íróval is. Báróczy Sándor forditásait és Baráti Szabó Dávid verseit lelkendezve fogadja. A maga elképzelését látja bennük valóra válni. Főiskolai tanulmányai után Eperjesen lesz ügyvédgyakornok, majd Pestre kerül, hogy befejezze a törvénygyakorlatot. A pesti légkör nagy hatássá) van írói pályájára. Ebben az időben itt tanul Batsányi, Dayka, Berzeviczy, Földi és Verseghy is. A haladó polgári eszmék és a nemzeti gondolat lelkes híve. Kapcsolatba kerül a szabadkőműves-mozgalommal is. A törvénygyakorlatok elvégzése után hazamegy és 1784-től 1786-ig Zemplén és Abaúj megye aljegyzője lesz. Majd gr. Török Lajos kassai kerületi tanfelügyelő mellé kerül iskolai felügyelőnek. Kassón élénk irodalmi élet alakul ki, csakhamar íróbarátokra is lel. Baráti Szabó Dáviddal és Batsányival társul-Kazinczy háza Széphalmon nak, hogy kiadják az első nagyjelentőségű irodalmi folyóiratot, a kassai Mogyar Museum-ot. A Martinovics összeesküvés leleplezésekor őt is letartóztatják, három hétig várja a halálos ítélet végrehajtását, de végül családja közbenjárására az ítéletet börtönbüntetésre változtatják. Buda, Brünn . . . Kufstein, Munkács . . . ezek rabságának egyes állomásai. Amint ő maga pontosan lejegyezte: 2387 napot töltött börtönben. Élményeit később megrázó hitelességgel írja le a Fogságom naplója című művében. Kufstein vastag falain napokon át kopogtatott társainak a lélek halhatatlanságáról egy értekezést. Ha papírhoz jutott „olykor tűvel karcolta mondatait és rozsdaoldatot vagy a saját vérét használta tinta helyett" Kiszabadulása után, hogy családja mellőzését, maga kitaszítottságát elviselhetőbbé tegye, nemsokára megnősült. Régi főnökének, Török Lajosnak leányát, Török Sophiet vette el, aki húsz évvel volt fiatalabb nála, de hűséges, méltó élettársa maradt haláláig. Bányácskán már előbb építtetett magának egy kúriát, melyet ő maga Széphollomnak nevezett el. Innen száll síkra a nyelv tisztaságáért, a „fentebb stíl!" diadaláért. „A nyelvújítás a köztudatban összeforrt Kazinczy nevével. Pedig a nevezetes mozgalom a felvilágosodás és a német minták hatása alatt tőle függetlenül indult meg, fiatal korában ő inkább támadta, nyesegette szélsőségeit." (Szerb Antal) Szívügye volt a nyelv, az irodalom, az új tehetségek istápolása. Csokonai és Berzsenyi levélben fordul hozzá tanácsért. ítéleteiben azonban sokszor elfogult, az éteri magasiatokbó( nem ismeri fel azonnal Berzsenyi és Csokonai igazi értékét. A parlagiasság ürügyén a nemzeti lélekből feltörő természetességet, népi eredetiséget is elveti. A debreceniekkel tűz össze először, még pedig a Csokonai-nekrológ miatt, melyben Kazinczy Csokonai verseinek kiadatását vállalná, de ki szeretné javítani a költő szerinte hibás verssorait. A debreceni baráti kör azonban ragaszkodik a teljes és hű kiadáshoz. A második összetűzés mór hevesebb s ezt az irodalomtörténet az Árkádia-per néven ismeri. Kazinczy Csokonai leendő sírkövére e feliratot javasolja: „Et ín vei, az Auróra almanach megjelenésével egyre inkább elveszti vezető szerepét. Anyagi nehézségek is keserítik öreg napjait. Néha már a levelek portójának kifizetése is nehezére esik. Á zempléni levéltár rendezéséért járó napidíjból éldegél. Élete vége felé még a Dunántúlra tesz egy utazást, de alig hogy hazaér, az 1831-es kolerajárványnak esik áldozatuk Kölcsey megható beszédben búcsúztatta az Akadémián: „Szellem vala ő, mely a tespedő egészet oly sokáig csaknem egyedül elevenítő; s lépcső, melyen egykorúi magasba hághassanak s a szerencsésebb maradék tetőre juthasson." Egyike volt a legszorgalmasabb levelezőknek. Levelezését az Akadémia 22 kötetben hozta nyilvánosságra. A széphalmi mester irodalmi, nyelvújítási harcai nem múltok el méltatlanul. Amint Halász Gábor: Kazinczy emlékezete című tanulmányának záró részében írja: „Hatása szétsugárzott, ha nagyon különbözően tört is meg az utódok lelkében. Egyszázad óta akarva — akaratlanul minden magyar író adósa.” OZSVALD ÁRPÁD 15