A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1979-10-27 / 43. szám

KÖNÖZSI ISTVÁN felvétele MAI LENGYEL KÖLTŐK Terézia Terézia Terézia Tiziano madarai olyanok mint Terézia haja ZBIGNIEW HERBERT: A VARRÓNŐ Reggel óta esik az eső. Azt az asszonyt temetik átellen­­ben. A varrónőt. Jegygyűrűről álmodott, és gyűszűvel az ujján halt meg. Mindenki nevetett ezen. A lelkiismeretes eső hozzávarrnó az eget a földhöz. De ebből sem lesz semmi. STANISLAV GROCHOWIAK: SZÍNHÁZ Régóta nézünk farkasszemet egymással A bárány a farkas meg én Amelyikünk előbb félrenéz - az húzza fel a vasfüggönyt WIStAWA SZYMBORSKA: VIETNAM Mi a neved, asszony? - Nem tudom. Mikor születtél, hová valósi vogy? - Nem tudom. Miért ástad magadnak ezt a gödröt a földbe? — Nem tudom. Mióta bujkálsz itt? — Nem tudom. Miért haraptál bele a gyűrűsujjamba? - Nem tudom. Tudod-e, hogy semmi rosszat nem csinálunk neked? — Nem tudom. Kinek az oldalán vagy? - Nem tudom. Most háború van, választanod kell. - Nem tudok. Vajon megvan-e még a falud? - Nem tudom. Vajon a te gyerekeid-e ezek? - Igen. (Tóth László fordításai) EWA LIPSKA: FÉLREÉRTÉS Amikor a fegyverboltokban felbukkantak a karfiolok és kelbimbók mindenki azt gondolta hogy a világon a béke uralkodik már de csakhamar kiderült hogy újfajta lőszerekről van szó csupán. JALU KUREK: mm KO A szikla mondja: küldetésem - összekötni az eget a földdel, az architektúra változata vagyok. Húsom: kő, csontom: kő, szívem: kő. JERZY HARASYMOWICZ-BRONIUSZYC: TERÉZIA HAJA Az ő haja beszél ennyi hajnak mondania kell valamit Nem — az ő haja suttog ha egyszer oly félénk az ő haja suttog Nem — az ő haja énekel mint a madarak főleg hajnalonként Ez az igazság az ő haja énekel „Ha egy háború a tizenhatodik század kultúrájának minden bizonyítékát megsemmisítette volna, és ha csak a IV. Henrik egyetlen példányát si­került volna megmenteni, akkor is hiteles dokumentumunk lenne arról a korról, akkor is megismerhetnénk éle­tét, szellemét, tudományát és művé­szetét,“ mondja Heinrich Mann egyik életrajzírója. Heinrich Mann IV. Hen­rik című regénye természetesen nem­csak — és nem is elsősorban — törté­nelmi dokumentum, hanem a mindig újat kereső, mindig kísérletező, hala­dó ember regénye. Heinrich Mann franciaországi tartózkodása idején va­lósította meg régi tervét, a fasiszta pusztítás éveiben írta meg leghíresebb, legkiforrottabb művét. Nem nehéz fel­ismerni a regény sorai mögött izzó aktualitást, a Szent Bertalan-éj és a Reichstag-per párhuzamát, az erőszak és az embertelenség uralmának azonos összetevőit. IV. Henrik a barbárság ellenpólusa, „a jó király“, az ember­séges, humanista szellem és magatar­tás megtestesítője. Az emberi jóságba és haladásba vetett hit forrósítja át Heinrich Mann fordulatos cselekmé­­nyű, színesen megírt regényének lap­jait. Szenvedély című, új regényében Szinnyei Júlia egy megromlott házas­ság „magánterületére“ vezeti olvasóit. Egy pusztító, beteg, a szó legszorosabb értelmében gyilkos szenvedélynek, a féltékenységnek valóságos látlelete a regény. Szinnyei két egymás mellett futó, párhuzamos életrajz tükrében vizsgálja hőseit. Miroslav Mráz Csak a sírásó köny­­nyezte meg című regényének főhőse a tizennyolc éves Lojza, aki javító­­intézetből és börtönből szabadulva egy dél-csehországi kisváros ínségtelepére kerül állítólagos nagyszüleihez. Nehe­zen kap munkát, hiszen a válságos harmincas évek végén járunk; végül is a sírásó fogadja fel maga mellé segédnek. A sírásói foglalkozás itt az a poszt, ahonnan meglátható az élet és a társadalmi viszonyok igazi képe. Lojza testileg rendkívül erős, s szinte gyermekien tiszta lelkű, de túl érzé­keny. A javítóintézetben és a börtön­ben csupán az élet árnyoldalait ismer­te meg, s bár vágyik a tiszta életre, úgy véli, csak akkor tud érvényesülni, ha olyanná lesz, mint a világ. Sorsa csak tragédiába torkollhat, hiszen az író szavaival élve: „Nem tud beillesz­kedni abba a környezetbe, amelyben él, más környezettel viszont senki sem szolgálhat neki.“ Miroslav Mráz regé­nye Rácz Olivér fordításában jelent meg, a Madách Kiadó gondozásában. Csupaláb Csabának, a derék alsó­­kukutyini parasztembernek éppen ti­zenegy fia született. Elhatározta hát, hogy futballcsapatot állít össze belőlük. A tizenegy fiú kemény és fáradhatat­lan munkájának meg is lett az ered­ménye: valóságos csodacsapat, legyőz­hetetlen tizenegy lett belőlük. Az ő mérkőzéseikről, kalandos és izgalmas portyáikról írta Eduard Báz A csoda­csapat című könyvét. A humoros írá­sairól ismert cseh író művét nagy él­vezettel olvashatja mindenki — akinek a nevetéstől nem potyog a könnye. A könyvet Sajdik Ferenc illusztrálta. A népdalok, népmesék híres-neves betyárja, Vidróczki a hőse Balogh Béni Vidróczki a nevem! című köny­vének. Az olvasó kisgyermek korától egészen haláláig kísérheti végig a be­tyár életét. Nem a maga akaratából lett betyárrá, azzá tette a szabadság­­harc bukását követő elnyomás. Mind­egyik kalandját a szabadságvágy, a szegények védelme jellemzi. 11

Next

/
Thumbnails
Contents