A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1979-10-27 / 43. szám

A TÁNCCSOPORTOK BELSŰ NEVELŐ MUNKÁJA A szocializmus építésének jelenlegi szakaszában mind nagyobb jelentősé­gűvé válik az emberek tudatának for­málása, a tudat alakításának folyama­ta. Az oktatás-, nevelés és a közmű­velődés céljai egységesek, formái azon­ban sokfélék. Ide tartoznak a művészeti ágak, ezen belül a néptánc is, amely a maga sajátos eszközeivel rendkívül fontos szerepet játszik az emberek, de főleg az ifjúság ízlésének fejlesztésé­ben. Egy-egy tánccsoport tagjainak a tánc iránti érdeklődése a mozgás igényéből fakad, és ennek keretet, formát keres. Erre a tanáccsoportot megalakító és fenntartó szerv adja meg a lehetőséget és gondoskodik szakképzett vezetőről, koreográfusról. A tanítás az alapele­mek, a lépések bemutatásával, begya­­koroltatásával 'kezdődik. Az alapozás után kerülhet sor a komplikáltabb tánc­­lépések, 'koreográfiái lag igényesebb táncok, variációk betanulására. Ez még azonban nem minden, a táncosnak nem elég csak a lépéseket, mozdulatokat tehát összességében a koreográfiát be­gyakorolnia, megtanulnia, de az adott tájegység népviseletét, azt a társadal­mi közeget is ismernie kell, amelyben a tánc megszületett, kialakult, azt a mon­danivalót, ami' a tánc nyelvén kifejez­ni kíván. Fel kell ébreszteni a tagok­ban azt az érdeklődést, ami serkentő­leg hat az igényesebb célok elérésére. Az érdeklődés sokszor csak egyirányú vonzódás. Szeretne például jó táncos lenni valaki, de egy lépést sem tesz önállóan, magától, nem vállal semmi fáradságot, hogy valóban azzá legyen. A passzív érdeklődés általában hamar kialszik. Meggyőzéssel, jó példával a közösségi élet vonzásával azonban az ilyen táncost is aktivizálni lehet, a ve­zetőnek jó pszichológusnak is kell len­nie, aki fel tudja ébreszteni a tenniaka­rás vágyát s a tagok aktivitását állan­dó biztatással meg is tudja tartani, elérve, hogy egy esetleges kudarc ne okozzon megtorpanást, ne vegye el a táncosok kedvét a további erőfeszíté­sektől, szorgalmas, jó munkától, célra­töréstől. Egy-egy ember érdeklődése híven tükrözi személyiségét. Ahhoz, hogy ér­deklődését formáljuk, az egész embert formálnunk kell. Érdeklődését csak ak­kor tehetjük igényesebbé, ha az egész embert igényessé tesszük. Mindezek el­éréséhez feltétlen szükséges a csoport­ban való nevelés. A csoportban több olyan ember jön össze, akinek az ér­deklődése, a szükséglete, így a célja is azonos. A siker érdekében természe­tesen tevékeny munkára van szükség, ami nem kis megterhelést jelent a cso­port tagjai szómára. A vezetőnek gon­dosan ügyelnie kell arra, hogy ez a megterhelés olyan legyen, amit a cso­port adott fejlettségi fokán vállalni tud és o cél szépségének, jelentőségének meglátásával vállal is, és az adott fel­adatot sikeresen teljesíti. A sikerélmény egyrészt nagy hajtóerő, másrészt rá­ébreszt a magunk erejének ismeretére. Előrelendítő hatásúvá tehetjük a siker elmaradását, a kudarc éppen olyan po­zitív hatásúvá lehet, mint a siker. Ku­darc esetén a csoportnak meg kell vizsgálna: mennyiben voltok a kudarc­nak belső hibák az ckai, mennyiben játszottak szerepet külső tényezők. A „csakazértis megmutatjuk" elhatározás­ba hihetetlen erőt lehet vinni mind a saját hibák leküzdésére, mind az előre nem látott külső tényezőkkel szemben a siker kivívására. A jó kollektív szellem kialakításához elengedhetetlenül szükséges a demok­ratikus vezetés. Lehetővé kell tenni, hogy a csoport közös megbeszélésen hatá­rozza meg az elérendő célt. így a cso­port tagjai a cél kitűzésében, a fel­adatok vállalásában aktívvá lesznek, öt­leteket vetnek fel, amelyeket a vezető hasznosíthat. Kikéri azoknak a vélemé­nyét, akik egy-egy területen szakmai is­meretekkel rendelkeznek, felveheti a csoport előtt a problémákat, nehézsé­geket. Az így közösen megvitatott és elfogadott feladat elvégzését mindenki szívesen vállalja. A munkaterv kidolgo­zásával és a feladatok beütemezésével kapcsolatban is meghallgatja a tagok véleményét, velük közösen dolgozza ki a tervet, amelynek végrehajtását szin­tén a csoportban értékeli. Értékeléskor elismerésben, dicséretben részesíti azo­kat, akik kiemelkedő teljesítményt nyúj­tottak a munka elvégzésében, s a hi­bákat sem hallgatja el, oda hatva, hogy a kollektíva maga marasztalja el a kevésbé szorgalmasakat Ha a veze­tés jó, a csoport tagjai szoros érzelmi kapcsolatba kerülnek a vezetővel, és osz­toznak vele a felelősségben. Ha ki­alakult a megfelelő demokratikus lég­kör, akkor bármilyen helyzet adódjék is, a tagság bizalommal van a vezető iránt. Az így vezetett csoportban a kö­zösen vállalt cél elérésére kifejtett ak­tív munka megteremti azt az összetar­tó erőt, ami a csoport fejlődésének alapja, A csoport további belső nevelői fel­adata az értelmi, erkölcsi, fizikai és esztétikai nevelés. Az értelmi nevelés hozzájárul az általános műveltség eme­léséhez, végső célja a tudományos vi­lágnézet kialakítása. A korszerű általá­nos műveltség sokoldalú, meg kell ta­nítani az embereket önálló gondolko­dásra, a jelenségek és az összefüggé­sek meglátására, a tudatos önnevelés­re és önművelésre. Az erkölcsi nevelés célja a szocialista erkölcsi normák elsajátítása, magatar­tásformák tudatos kialakítása. A sze­mélyiség egyik alapvonása a jellem. Jellemen az egyén akarati életének, cselekvésmódjának legjellegzetesebb irányát értjükt. A jellem szorosan össze­függ az erkölccsel. Mivel az erkölcs a cselekvésben, a tettekben mérhető, a jellem a cselekvés közben fejlődik. Az ilyen nevelés a leghatásosabban a cso­portban, a kollektívában folyilj. A fizikai neveléssel az ember testé­nek megfelelő fejlesztésére, a helyes test- és mozgáskultúrára vagyunk befo­lyással. Az elmondottakból láthatjuk, hogy egy csoport munkájában mennyiféle té­nyező játszik közre. Ezért a csoportve­zetőnek tudnia kell alkalmaznia a ne­velés említett formáit, mert csak így tud igazán jól összeforrott csoportot létre­hozni. Nem lehet számára közömbös a jó kollektív szellem, a jó emberi kap­csolatok kialakítása, mert csak így ér­heti el, hogy a csoport tagjai valóban jól érezzék magukat, serkentsék egy­mást a jobb munkavégzésre, a magas művészi színvonal elérésére, s nem utol­sósorban olyan kollektívát alkossanak, amely mindannyiunk, az egész társada­lom számára hasznos.. A jó munka alapfeltétele tehát a jó 'közösség, ezért elsősorban arra kell törekedni, hogy megfelelőképpen irányítsuk, alakítsuk a közösségi szellemet, a tagok egymáshoz való viszonyát. A táncművészet az értelmi nevelést kiegészítve hatással von az érzelmekre. Éppen ezért kiválóan alkalmas az em­berek tudatának, világnézetének formá­lására, műveltségük kibővítésére, a tán­cosok és a nézők szépérzékének, esz­tétikai igényességének, tehát ízlésének fejlődésére érzelmi világának gazdagí­tására. Czingel László ESZKÖZ A CÉL ELÉRÉSÉHEZ mekfesztiválról annak reményében, hogy ezt követi majd a második, a harma­dik és a sokadik, nemcsak Dunaszer­­dabelyen, hanem Dél-Szlovákia szerte mindenütt, ahol akad néhány lelkes fiatal vagy felnőtt és sok-sok gyerek, aki „síppal, dobbal, nádihegedűvel” is meg tudja gyógyítani a „gólya-gilice" vérző lábát, ahol minden gyermek anya­nyelvén énekel, amitől öröm költözik a felnőttek szivébe és ami „csillaggá va­rázsolja a gyermekszemeket” — ahogy a fesztivál egyik lelkes szereplője, Ha­raszti Mari mondta. Leszűrve az idei rendezvény tanulsá­gait, biztos, hogy körültekintőbb szer­vezéssel, ilyen vagy akár gazdagabb műsorválasztékkal hagyománnyá lehet és kell érlelni a „Síppal, dobbal, nó­­dihegedűvel...” típusú gyermekfesrti­­válokat, további fellépési lehetőséget biztosítva irodalmi és kissszínpadaink­­nak, elősegítve a tiszta népdal és nép­tánc szélesebb körű terjedését. Olyan rendezvények lehetnek ezek, amelyek szereplőknek, nézőknek egyaránt sok szép élményt nyújtanak. A fesztivál ötletéért és megszervezé­séért köszönet jár Hodossy Gyulának és Kendi Máriának, a műsor szerkesz­téséért a József Attila Ifjúsági Klubnak, a fesztivál patronálásáért a SZISZ du­­noszerdahelyi városi bizottságának és nem utolsósorban — a gyermekeket is beleértve — a lelkes szereplő gár­dának. MOLNÁR IMRE 1. A Vág Színpad és a nézősereg 2. Könyvvásár 3. Sárkányölő Jankó a József Attila Ifjú­sági Klub Zsebszinpadának előadá­sában GYUkGYIK LÁSZLÓ felvétele A szervezeti élet szilárdítása, rendsze­ressé tétele egyike azon eszközöknek, amelyekkel szövetségünk segíti a szo­cialista társadalom felvirágoztatását, valamint a fejlett társadalom legma­gasabb métájának, a kommunizmus­nak elérését. Tudatosítják ezt a CSE­­MADOK nyitrai járási bizottságának dolgozói és a tagság is. A járásban az idén minden tevékenység a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. és a CSEMADOK megalakulásának 30. évfordulója jegyé­ben zajlik. Az irányító munka színvonalának eme­lése továbbra is feladataink közé tar­tozik — mondja Sándor János járási titkár —, s áNandó feladatnak tekintjük a helyi szervezetek aktivizálását és a taglétszám emelését. Az idén a szerve­zeti élet megszilárdítása terén is javult a helyzet a járás tizenkilenc helyi szer­vezetében. A járási bizottság elnöksége öt alkalommal ült össze, egy ízben ülé­sezett a járási bizottság pljénuma. Knotek Márta járási instruktor rendsze­resen látogatja a vezetőségi üléseket, s így az első félévben megtartott 66 vezetőségi ülés legtöbbjén jelen volt. A SZÜRETI ÜNNEPSÉG Vitathatatlan, hogy a jó zamatú hegy­iévé tette hajdanán híressé a csábi (Cebovce) pincéket. A hetvenes évektől Nagykürtös (Veľký Krtís) járási székhely rendezte meg a szüreti ünnepségeket, az érdeklődők figyelme elkerülte a csá­bi pincéket. Az idén azonban ismét a csábi sző­lődombok felé irányult a figyelem. Ugyanis a CSEMADOK csábi helyi szer­vezete a művelődési otthonnal és a húsz megtartott taggyűlés közül tizen­nyolcat előadással egybekötve valósí­tottak meg 1600 CSEMADOK-tag jelen­létében. A keretműsorokkal tartott tag­gyűlések rendszeres formái a politikai nevelésnek és a népművelésnek. A Hét terjesztése is az állandó fe­ladatok közé tartozik. Az első félévben szerzett öt új előfizetőt kevésnek talál­ták — és joggal — mind az aktivisták, mind a járási bizottság munkatársai. Tavaly példáuJi egyetlen agitációs nap alkalmával 12 új előfizetővel bővítették a Hét olvasóinak táborát. Az amatőr művészeti tevékenység te­rén szeretnének még jobb eredménye­ket elérni, ugyanúgy a politikai-szerve­ző és a népművelési munka s a fel­nőttoktatás területén is. Ahhoz, hogy a Tavaszi szél.. . népdalversenyen a zsal.izi Országos Népművészeti Fesztivá­lon vagy a gombaszögi Országos Kul­turális ünnepélyen a jövőben is éven­te sikeresen szerepeljenek a járási CSEMADOK-szervezeteinek népművé­szeti együtttesei, még hatékonyabb, odaadóbb munkára van szükség. Bárdos Gábor hnb-vel közösen szüreti ünnepséggel egybekötött béke- és barátságünnepélyt rendezett a csábi pincesor alatt. A szereplő csoportok közül a legnagyobb sikert a fülekpüspöki (Fiľakavské Bisku­pice) PALÓC Népi Együttes aratott. Jó összeállítású műsorszámmal lépett a közönség elé a csábi Szőlőskert tánc­csoport is. A bátorfalusi (Bátorová) női énekkar és a lukanyényei (Nenín­­ce) citeraegyüttes műsora kissé egy­hangú volt. A műsort mindvégig szel­lemesen vezette Bojtos János. Bodzsár Gyula 7

Next

/
Thumbnails
Contents