A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-20 / 42. szám
segítségét. A feltett kérdésre válaszolva tehát-a meglevő problémákra való tekintettel — azt kell mondanunk, hogy a csoportjainkról való anyagi gondoskodás eddig nem vált országos méretben egységes gyakorlattá és nem kielégítő! Viszonylag kedvezőbb — de távolról sem rózsás a helyzet — a módszertani segítségnyújtás terén, főleg élvonalbeli együtteseink tekintetében. A XII. országos közgyűlés fontos feladatként szabta meg az öntevékeny művészeti csoportjaink módszertani segítségnyújtásának fokozását. E fontos feladatot magunkévá téve és optimálisabb megoldást keresve javasoltuk az SZSZK Kulturális Minisztériumának, hogy módosítsa az addigi együttműködés gyakorlatát a CSEMADOK KB és a Népművelési Intézet között. Többek között indítványoztuk, hogy a Népművelési Intézet által addig szervezett magyar nemzetiségi rendezvények szervezését bízza a CSEMADOK-ra. Mint ismeretes, ez meg is történt, és 1978-tól a csehszlovákiai magyar nemzetiségi rendezvények fő szervezése szövetségünk hatáskörébe tartozik. Ezzel azt a célt követtük, hogy egyrészt ezzel is a CSEMADOK helyi szervezetei körében működik. Szövetségünk alapszabályzata értelmében helyi szervezeteink pénzügyi eszközei az a) állami költségvetésből, b) a tagsági illetményekből és c) a saját tevékenységükből, valamint vagyonukból eredő bevételekből származnak. A CSEMADOK helyi szervezetei azonban mindmáig nincsenek rákapcsolva az állami költségvetésre sem szövetségünk központi bizottságán, sem pedig a helyi nemzeti bizottságokon keresztül. E kérdés mielőbbi tisztázása az ide vonatkozó általános irányelvek gyakorlattá válása - különösen helyi szinten — annál is inkább fontos, mivel szövetségünk mindennapi kulturális tevékenysége döntő mértékben a helyi szervezetekben összpontosul, illetve kell hogy összpontosuljon. Ez az anyagi segítségnyújtás megnyilvánulhat közvetlenül pénzügyi eszközök dotálásában, vagy közvetve, pl. a kultúrházak bérmentes használatában. Ezzel kapcsolatban meg szeretném jegyezni, hogy helyi szervezeteink anyagi helyzetén kívántunk javítani, amikor 1977 októberében a CSEMADOK KB olyan döntést hozott, miszerint a tagdíjakból származó bevételek 50 százalékával a helyi szervezetek rendelkeznek. Ezen a téren mindenesetre szükséges lesz további központi intézkedéseket foganatosítani — főleg a minisztériumon keresztül —, de hangsúlyozni szeretném azt is, hogy helyi szervezeteinknek is aktívabban kell kihasználniuk a határozatok, előírások adta lehetőségeket, gyakrabban kérni a helyi nemzeti bizottságok anyagi emeljük szövetségünk társadalmi tekintélyét, másrészt, hogy a Népművelési Intézet tehermentesüljön az okciók szervezése alól, s hogy figyelmét nagyobb mértékben összpontosíthassa élvonalbeli oz öntevékeny művészeti csoportjaink által nagyon is igényelt módszertani segítségnyújtásra. Az ezzel kapcsolatos eddigi tapasztalatok biztatóak, igazolják a döntés helyességét. Központi szinten évente egyszer közös értekezleten vitatjuk meg a Népművelési Intézet és a kerületi népművelési központok képviselőivel az élcsoportok módszertani igényeit. Kedvezőtlenebb o helyzet a nemzetiségileg vegyes járásokban, a járási népművelési központok viszonylatában. Ezek belső szerkezeti felépítése különösen kóderszempontból nem mindenütt megfelelő, nem mindenütt tudják ellátni a nemzetiségi csoportok szaktanácsadását. Ez megállapítást nyert azon a minisztérium által összehívott munkaértekezleten is, ahol megvitatásra kerültek a nemzetiségi kultúrák továbbfejlesztéséről szóló koncepció végrehajtásával kapcsolatos észrevételek. A meglévő problémák a járási párt- és állami szervek előtt is ismeretesek, megoldásuk azonban viszonylag lassú ütemben folyik. Tény azonban az is, hogy ott, ahol a CSEMADOK járási bizottságának szoros kapcsolatai vannak a jnb kulturális szakosztályával és a járási művelődési központ igazgatóságával, ott hamarabb megtalálják a felmerült problémák orvoslásának módját. Mindenesetre ezen a téren a kerületi és a járási népművelési központoknak sokkal át-A Hét szerkesztősége néhány aktuális kérdéssel fordult a CSEMADOK KB vezető titkárához, dr. GYÖRGY ISTVÁNHOZ, kinek válaszait az alábbiakban közöljük. Milyen a CSEMADOK és az illetékes államhatalmi szervek kapcsolata jelenleg? Mint ahogy az közismert, az SZLKP KB Elnökségének 1971. február 23-i és az SZSZK kormányának 1971. április 28-i határozata értelmében 1972-től oz SZSZK Kulturális Minisztériuma irányítási szférájába került át a CSEMADOK. Az SZSZK Kormányelnöksége 1972. március 1-én elfogadta a nemzetiségi kulturális szövetségek irányításának alapelveit. Ennek értelmében a kulturális reszort legfelsőbb szlovákiai szervének eszmei-politikai irányítása alatt folyik a kulturális-népnevelő tevékenység szövetségünkben is. Ennek megfelelően módosítottuk szövetségünk alapszabályzatát is 1972 áprilisában a XI. országos közgyűlésen. Ez az irányítás részben abból áll, hogy a CSEMADOK KB távlati és évi terveit — amelyet a kormány által előirányzott főbb kulturális feladatokkal összhangban dolgoz ki — továbbítja a Kulturális Minisztériumba, amely egyrészt figyelemmel kiséri és ellenőrzi ezek teljesítését, másrészt koordinálja a további, nemzetiségi kulturális vonalon ténykedő szervek, szervezetek és intézmények tevékenységét, hogy ezek szoros együttműködésben sikerrel teljesíthessék a legfelsőbb párt- és állami szervek által a magyar nemzetiségi kultúra továbbfejlesztése terén előirányzott feladatokat. Az állami szervek, intézmények és a CSEMADOK kulturális-népművelő tevékenységének értékelése, volamint a magyar nemzetiségű lakosság kulturális és műveltségi szintjének elemzése alapján került 1974-ben elfogadásra a „Nemzetiségi kultúrák továbbfejlesztésének koncepciója a Szlovák Szocialista Köztársaságban". E dokumentum nagy kulturális-politikai hordereje elsősorban abban van, hogy megszabja a magyar nemzetiségi kultúra fejlesztése terén megvalósítandó feladatokat az összes érdekelt szervre, szervezetre és intézményre vonatkozóan. Ezek közé tartoznak a CSEMADOK-on kívül központi szinten: a Népművelési Intézet, a Szocialista Akadémia, a Szlovák Tudományos Akadémia, a Szlovákiai Műemléki és Természetvédelmi Hivatal, a Kulturális Kutatóintézet, a Slovkoncert, a Szlovák Matica, a Könyvkiadók, a Lita és további intézmények. Járási szinten a már említett intézmények járási szervei — amennyiben ilyenek vannak — a járási népművelési központok, a Szocialista Akadémia járási bizottságai, a járási múzeumok, a járási könyvtárak és a könyvesboltok. Az említett dokumentum részletesen tárgyalja az érdekelt szervezetek feladatait nemzetiségi kulturális vonalon a világnézeti nevelés, az iskolán kívüli nevelés, az amatőr művészeti tevékenység, a könyvvel való munka, a könyvkiadás, a műemlékek gondozása, a nemzetiségi kutató munka és a nemzetiségi kulturális szövetségek munkája terén. Az előirányzott feladatok igényesek, de fokozatos megvalósításuk jól szolgálhatja — és az eddigi tapasztalatok szerint, ahol következetesen törekednek ezek végrehajtására — ott jól szolgálja is o magyar nemzetiségi kultúra optimális fejlődését, a kulturális igények kielégítését. Az eddigi tapasztalatok részben biztatóak, részben elszomorítóak. Biztatóak azok a tapasztalatok, amelyek az egyes szervek és intézmények rendszeres, átgondolt, következetes munkájáról adnak számot, s elszomorítóak azok, amelyek az illetékes szervek és intézmények következetlen hozzáállásáról tanúskodnak. Látnunk kell ugyan ezzel kapcsolatban, hogy éveken ót az illetékes szervek nem elég felelősségteljesen intézték a felgyülemlett problémákat, mint pl. a káderek nevelését, az amatőr tevékenység anyagi feltételeinek biztosítását, az optimális szervezési formák kialakítását stb., s természetesen tudjuk, hogy rövid idő alatt nem lehet minden problémát megoldani. Kialakultak azonban lényegében a feltételek ahhoz, hogy a meglévő problémákat közös erővel sikerrel megoldhassuk. Éppen ezért el kell marasztalnunk mindazokat a szerveket. szervezeteket és intézményeket, amelyek úgymond „félvállról kezelik" a nemzetiségi kultúra kérdéseit. Kritikailag megállapíthatjuk, hogy néhány járásban a nemzeti bizottságok e téren kifejtett irányító, politikai-szervező és kulturális-nevelő munkájának színvonala nem egységes és hatékonysága nem kielégítő. Találkoztunk olyan esettel is, hogy az illetékes járási nemzeti bizottság nem kéri a CSEMADOK járási bizottságától sem a munkatervet, sem pedig az annak teljesítéséről szóló értékelő jelentést vagy a járás fő kulturális feladatai között nem irányoznak elő tennivalót a nemzetiségi kultúra terén. Az említett koncepció teljesítésének ellenőrzése alkalmából nem egy helyen ezt az alapdokumentumot, amelyből a nemzetiségi kultúrák irányításánál és fejlesztésénél az illetékes szerveknek ki kell indulniuk, nem ismerik kellőképpen. Ugyancsak sok helyen a helyi nemzeti bizottságok számára nem világos a köztük és a CSEMADOK helyi szervezetei közötti kapcsolat, holott oz említett dokumentum világosan leszögezi, hogy az egyes művelődés-politikai feladatok biztosítósában részt vesznek az SZSZK Kulturális Minisztériuma irányítása aló tartozó szervezetek és intézmények, valamint a nemzeti bizottságok minden szinten. E kapcsolat szálainak szorosabbá tétele érdekében 1978-ban kidolgoztuk helyi szervezeteink részére munkatervük és költségvetésük mintapéldányát és levéllel fordultunk minden olyan község hnb-tanócsához, ohol CSEMADOK-szervezet működik, felhívtuk figyelmüket a dokumentumban foglaltakra kérve, hogy segítsék helyi szervezeteink munkáját eszmei, politikai és gazdasági téren. Az itt felsoroltakból is kitűnik: felettébb szükséges, hogy a központi szervek és a nemzeti bizottságok minden szinten az eddiginél gondosabban kísérjék figyelemmel az említett koncepcióban foglaltakat, következetesebben koordinálják a feladatok végrehajtásában érdekelt szervek és intézmények munkáját, és ahol arra szükség van, foganatosítsanak megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a dokumentumban rögzített feladatok gyakorlati megvalósítása terén egységes legyen a hozzáállás minden szinten. A CSEMADOK-nak - úgy gondolom — még kezdeményezőbben kell eljárnia a meglevő problémák megoldása terén. Megfelelő az állami szervek anyagi és módszertani gondoskodása népművészeti csoportjainkról? A csehszlovákiai magyar öntevékeny művészeti csoportok döntő többsége KÖZÖS ERŰVEL A NEMZETISÉGI KULTÚRA FEJLESZTÉSÉÉRT é
