A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-13 / 41. szám
A kerékpárhoz nadrág illik, íme, néhány modell 1894-böl. Úgy látszik, végleges □ béke Ingmar Bergman és a svéd adóügyi illetékesek között: a világhírű rendező rendszeresen hazajár és Stockholmban is rendez. Legutóbb a Vízkereszt című Shakespeare-vígjátékot vitte színre a Svéd Nemzeti Színház együttesével. Képünkön: Ingmar Bergman és a Vízkereszt szereplőinek eav csoportja. Divatba jöttek a sportolással kapcsolatos filmek. Az ökölvívásról szól a The Main Event című új amerikai film is, amelyben Barbra Streisand és Ryan O'Neil játssza a főszerepet. így is lehet pénzt keresni, Krakkóban, a Flórián-kapu mellett. Nem kell hozzá más, mint egy póniló, egy fényképezőgép és természetesen foto-alany, amiben igazán nem szűkölködik a „mester". Lena Janties keresztlevéllel bizonyíthatja, hogy a Dél-Afrikai Unió legidősebb asszonya: 136 éves. Aki neki gratulál, Anna Keempers, állítólag sokkal idősebb nála, de ezt nem tudja iratokkal bizonyítani. így hát együtt látjuk az unió két legidősebb asszonyát, akik - akár tudják, akár nem tudják bizonyítani korukat - eddig nem sok jót értek meg. ■ Werner Herzog német filmrendező elvesztette a fogadást: Errol Morris, angol kollégája, mégis képes volt filmet forgatni. Herzognak fogadásból meg kellett ennie a cipőjét! Saját bevallása szerint - habár a cipőt két órán át párolták vörös- és fokhagymás lében - nehezen ment volna, ha nem vagdossa apró darabkákra .. . Barbara Carrera 25 évvel ezelőtt született Nicaraguában, angol szülőktől. Kezdetben fotómodell volt. Első filmszerepét tavaly játszotta A Moreau doktor szigete című filmben, amelyet H. G. Wells műve nyomán íorgattak. Barbara Carrera új filmjének címe: A nap, amelyen véget ért a világ. MERRE VAN A MIHÁLY KAPU ? Egy kövérkés ember ballag az utca forgatagában. Jókora koffer húzza lefelé a bal vállát. A koffert néha le is teszi a járdára, hogy kifújja magát. Aztán tovább ballagdál, nyújtogatja a nyakát, ide-oda pislog. Végre megszólít egy idősebb, szemüveges polgárt.- Jó napot kívánok! Nem tetszik tudni, kérem, merre van a Mihály kapu?- A Mihály kapu? Hogyne tudnám ... De pont az ellenkező irányban keresi. Vissza kell fordulnia . . . Figyeljen csak . . . Ezen az utcán végigmegy a kereszteződésig, ott jobbra tér, amíg el nem éri a Felkelés terét, amelyen a villamosok is közlekednek . . . Na már most, a téren elindul felfelé, szemben találja magát a Szentháromság-templommal. A tér sarkában egy nagy cipőboltot talál, ott balra fordul és megpillantja a Mihály kaput . . . Megjegyezte, kérem, vagy még egyszer elmagyarázzam?- A memóriám gyakran cserbehagy, de talán eltalálok a Mihály kapuhoz . . . Szóval ezen az utcán végig, aztán jobbra . . .- Mindjárt az első útkeresztezésnél.- Igen. Jobbra az első útkeresztezésnél . . . azon végig, és elérem a Felkelés terét. . .- Helyes.- Innen elindulok egy templom irányába . . .- A Szentháromság-templom felé.- Megyek, megyek és a tér jobb sarkánál . .- Bal . . . bal . . . fiatal barátom . . . Látom, nem tudja megjegyezni. De sebaj, egy darabkán elkísérem és még egyszer elmagyarázom.- Igazán nagyon kedves, Balog vagyok.- Kovács Kolos, nyugdíjas tanár.- örvendek. Most már ismerősként indulnak tovább.- ön ugyebár odaátról jött? Turista? — kérdezi az öregúr.- Igen.- Még nem járt a mi szép fővárosunkban?- Nem . . . még nem.- De már hallott róla egyet s mást?- Hallottam, kérem.- Gondolhattam volna mindjárt, ŐSZI FÁK Tegnap láttam őket. Álltak szép nyugodtan, a rőt őszi délutáni napsütésben, a kertben. Talán már szunyókáltak is, vagy csak várakoztak és hunyorogtak a jóleső őszi verőn? Mint aki már elvégezte a kötelességét, a munkáját és most nyugodtan pihen és mereng. Mert biztosan az elmúlt tavaszra gondoltak, meg a tegnapi nyárra. Mind. A vadgesztenye még kicsit meglóbálta sűrű üstökét és a fehér gyertyákra gondolt, amivel májusra ékesítette fel magát s ami olyan tövig leégett mára, hogy íme, csak a száraz gyertyatartó maradt meg, mely most az első hűvös északi szellőre koppgnva hull a sárga fűre . . . A cseresznye fáradtan fonja össze hiszen a Mihály kapu felől érdeklődött . . . Tudja, ez a mi városunk nagyon gazdag patinás műemlékekben. Gazdag. Régi, nagymúltú város ez . . . Különösen a belváros, a vár alatti rész. Annak minden kis köve - történelem. És milyen sokarcú, milyen hangulatos. Azok a barokk paloták, kérem . . . azok a homlokzatok... az a lendület és színgazdagság ... az a formai bravúr. .. Csodálatos.- Értem. Csodálatos.- Nagy szerencséje, fiatal barátom, hogy éppen ezt a várost választottá. Látom magán, hogy nagyon érdeklik a műemlékek. Észrevettem, milyen izgatott lett egyszerre. Szeretné már látni a belvárosi, ugye? A Mihály kaput? Tudja mit, elkísérem magát. Ügy sincs egyéb dolgom. Szeretném látni, mit szól a remek palotákhoz . . .- Köszönöm ... de én . . .- Semmi de. . . Látom, hogy maga nagyon rendes, érdeklődő lélek. Jó emberismerő vagyok én. Maga megérdemli, hogy elkalauzoljam.- Én a Mihály kapuhoz szeretnék . . .- Jól van. Oda megyünk legelőbb. Egyébként ott kezdődik a legérdekesebb rész. Mennek, ballagnak a forgalmas utcákon, és a szemüveges öregúr folyton mesél. Újdonsült ismerősét szóhoz sem engedi, olyan hévvel magyaráz. Végre megérkeztek a Mihály kapuhoz.- Na, itt vagyunk. Ez a Mihály kapu! - emeli fel ösztövér karját az öreg. - Látja, milyen szép. Nézze ezt a kecses barokk toronysisakot, ezt a patinás remekművet . . . Jöjjön, jöjjön — húzza magával a köpcöst — innen nézze, innen érdekesebb, hatásosabb a látvány. A toronyszobába is felkapaszkodhatunk, van ott egy kis múzeum . . .- Bocsásson meg, én . . . én nem mehetek . . . Sajnálom, nagyon sajnálom . . .- Tessék?! Mit mond? Nem jön?... Hát nem a Mihály kaput kereste?- Azt kerestem. A Mihály kaput.. . Tudniillik a Mihály kapu alatt van egy jó kis rövidáru üzlet. Arra vagyok én kíváncsi, nem a kapura. DÉNES GYÖRGY meztelenedő karjait és japáni hazájáról álmodik. Az almafa csodálkozik. Csak most számoltatták el a minap s még nem szokta meg a tétlenséget. Hát unatkozik. A barack mór bóbiskol. Ö nem kíváncsi a szürke égre és a didergő őszirózsákra. Neki egyszer rózsaszínű pompás ruhája volt és forró kék égboltot látott. Őt nem érdekli a mai világ. A körte is élvezi a munka utáni pihenés édességét. Ö is nyugdíjas már. Réges-régen odaadta hamvas gyümölcseit a jó gyermekeknek és barátai, a muzsikus darazsak is búcsút vettek mór tőle. Sütkérezhet a többiekkel . . . Már a diófa is beadja nyugdíjazás iránti kérvényét ma holnap. Pihenni szeretne szintén. Csak a fenyő áll eovre tovább is horagoszölden, sötéten. Neki nincs pihenője. Ő nem nyugdíjjogosult. PÁLL MIKLÓS 9
