A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-09-22 / 38. szám
„Az ember elvesztette azt a képességét, hogy előrelátó és aggályos legyen. A végén szétrombolja a Földet.* Mi lesz száz év múlva? És később? Beteljesedik-e Schweitzer jóslata? Egy biztos, az „igen" vagy „nem" csakis az embertől függ. Kezében van o döntés joga. Ha a dolgok továbbra is a jelenlegi módon alakulnak, a válasz biztos igen. Ez nem jóslat, ez ténymegállapítás. Ha az ember nem tesz valamit saját érdekében, önnön létét teszi ki a pusztulás veszélyének. Mindenképp a „leglátványosabb" öngyilkossági lehetőség a totális atomháború. A mai fegyverkészletek „helyes elosztás esetén" kb. tizenötször képesek lennének lesöpörni az életet a Földről. Persze valószínű, hogy háború esetén a nagyhatalmak egymásra „szórnák" o kénesőt, s valahol a szélárnyékban (ha van ilyesmi egyáltalán a Földön) azonnal nem pusztulna el minden ember. Nagyonis lehetséges, hogy azért a következmények megadnák a kegyelemdöfést a „Teremtés Koronájának". A háborúskodás az ember legmakacsabb nyavalyája. De míg régebben csak egyes népek tűntek el ného, addig ma már az egész bolygónkra beköszönthet az „ausradieren“. Nem elég bedobni a puskát a tengerbe, mert ez csak olyan megoldás lenne, mint amilyet az egyszeri férj alkalmazott, midőn rajtacsipvén kikapós nejét a kanapét vágta ki. Az emberi agyból kell kiűzni a háború gondolatát. Teljesen ismeretlen tényező az ember szómára a népességrobbanással járó veszélyek sorozata. Az, hogy a hatalmas embertömeg mit fog enni, az éremnek csak az egyik oldala. A természetben gyakran megfigyelhető, mi történik azzal a fajjal, amely túlszaporodik. Rendszerint egy bizonyos szint elérése utón különböző okoknál fogva (agresszivitás, nemi ösztön lanyhulása, kannibalizmus) a számuk drasztikusan csökken (pl. a hörcsögök). Ismeretesek azonban olyan példák is, hogy egy szigetre kitelepített lókolónia teljesen kipusztult, mert egy bizonyos szám elérése utón az állatok érthetetlen okoknál fogva nem szaporodtak tovább. Hogy s mint viselkedne az ember hasonló helyzetben, csak találgatni lehet. Európa példája talán útmutató. Ez az első földrész, ahol lényegében már megszűnt a népszaporulat növekedése. A csipetnyi létszámnövekedés talán már csak azért van, mert azok a korosztályok vannak elmenőben. melyek alaposan megritkittattak a II. világháborúban, s mert a bevándorlás „besegít". S közben egyre jobban terjed a „minek a gyerek" és az egyke. A kettő között nincs különbség, az egyik néhány évtized, a másik néhány évszázad alatt vezet a teljes kihaláshoz. A nők munkábaóllása, a lakáshiány stb. csak a felszín, ennek az öngyilkos divatnak talán sokkal mélyebbb okai vannak. Az inga most épp középütt von, mindent meg kell tenni, hogy át ne lóduljon a másik oldalra. Valószínű, hogy a fogamzásgátlás megtanulása után a fejlődő világban is gyorsan (néhány évtized alatt) megáll a népességnövekedés, s mivel ott a túlnépesedési tünetek sokkol erőteljesebbek lehetnek, mint most Európában, ki tudja mi lesz aztán. Ha ott aztán átlendül az inga a másik oldalra, ki tudja hol áll meg. Olyan ösztön a nőknél, hogy köteles két gyereket felnevelni, nincsen, hisz nem is volt rá eddig szükség. Most, amikor mór ilyesmi kellene, Európa példája bizonyítja, hogy az eszével az ember képtelen efféle szemléletet kialakítani, pedig az egyes népeknél már ma, az egész emberiségnél esetleg holnap időszerű lesz a „lenni vagy nem lenni" kérdése. Nem éppen hízelgő az emberre nézve, hogy a természetes egyszeregy helyett a dőre divathoz igazodik. Sok szó esik ma a környezetszenynyezésröl, melyet egyes esetekben sokkal helyesebb lenne környezetrombolásnak hívni. A természet- és környezetvédelem nem holmi entellektül-nyafogás egyes állatok sorsa felett, mint azt némelyek gondolják, annál sokkal mélyrehatóbb dolog. Tény az, hogy teszem azt baglyok nélkül el lehet kép-BÁL zelni az ember életét. De okkor természetes ellenségük fiiján elszaporodnak az egerek. Ezeket csak vegyszerrel lehet kiirtani, amitől aztán megmérgeződnek a növények, melyek többek közt az embernek is táplálékul szolgálnak, s máris ott vagyunk, ahol a part szakad. Minden mindennel összefügg a természetben, semmit sem lehet büntetlenül tönkretenni benne. Mindamellett igaz, hogy az egyre erőteljesebb levegő-, víz- és talajszennyezés „csupán" a mai civilizációt fenyegeti, a homo sapiens! kihalással valószínűleg nem. A mai tempó mellett csak a népesség számának radikális csökkenése várható mérgezések, meddőség, betegségek, elsatnyulás, esetleges háborúk és egyéb kórságok következtében — nagyjából száz év múlva. Van azonban a környezet befolyásolásánál egy olyan tényező is, mely képes o Földet halott bolygóvá „varázsolni". Az ember étel nélkül hetekig, víz nélkül napokig, de oxigén nélkül csak percekig bírja ki. A légkör oxigénje kimeríthetetlennek látszik, pedig valószínűleg végveszély fenyegeti — az ember részéről. A mai fosszilis tüzelőanyag-készletek becsült mennyisége olyan kicsi, hogy az egész elégetésével is csupán a légköri oxigén töredéke fogyna el. Ha azonban igaz az az elmélet, miszerint az összes gáznemű oxigén az évszázmilliók során fotoszintézissel keletkezett, akkor a fosszilis tüzelőanyagok becsült mennyisége rossz. Annyi redukált szénvegyület van a felszín alatt, hogy az összes elégetésével az oxigén eltűnne az atmoszférából, széndioxiddá válna. A mai benzimohóság folytatódása esetén ez teljesen reális lehetőség. Ha továbbra is tartani fog az erdők sivatagosítása és a tengeri zöldmoszatok irtása a vízszennyezéssel, a másik oldalon pedig a szénvegyületek szédületes iramú elégetése (itt mindegv hogy szénről, olajról avagy földgázról van szó), a már beindult széndioxidkoncentráció-növekedés a légkörben csak fokozódni fog. Ha nem sikerül ezt a folyamatot megállítani, a Földről mindennemű élet (kivéve a legprimitívebb baktériumokat) eltűnhet. Ma még senki se fulladozik oxigénhiányban, tehát nem is történik semmi a légköri széndioxid koncentrációjának a növekedése ellen, mint ahogy a londoni szmog ellen sem történt intézkedés mindaddig, amíg ki nem derült, hogy sok embert haláláért felelős. Az ember is élőlény, s ha fenn akar maradni, ahhoz az kell, hogy a természetéből adódó fogyatékosságait az eszével ellensúlyozza. Áll ez a „ne ölj" és a „kellenek a gyerekek" hiányzó ösztönök esetében is. Az agyával az ember messze kimagaslik az élővilágból, de azért nem kell beképzeltnek lenni. Ész ugyan van, de nem sok. Pontosabban: kevesebb, mint amennyi ahhoz kellene, hogy úgy oldja meg a szorító gondokat, hogy közben újakat és esetleg még súlyosabbakat ne teremtsen. Végre tanulni kellene mára múlt hibáiból. Van egy ' magyar közmondás, miszerint a más kárán tanul az okos. Persze ez fordítva is igaz; csak a hülye nem tanul a maga kárán. Ehhez nincs is mit hozzátenni. Minden további szó fölösleges. MÉSZÁROS ATTILA fizikus Albert Schweitzer A TITANICON MÉG ÁLL A Éhségnövelő növényvédő szerek? Az intenziven müveit mezőgazdasági területeken nogy mennyiségű növényvédő szer éri a cickányokat, ezeket a kis rovarevöket. Egy bonni (NSZK) kutatócsoport nemrégiben megvizsgálta a növényvédőszer-maradványokat e kis emlősök szervezetében, összesen 62 cickányt fogtak be a Bonn környéki kertekből, és valamennyiünk zsírjában, húsában találtak növényvédőszer-maradványokat. A cickányok szervezetében olykor kétszer annyi volt a növényvédőszer-maradvány, mint az ugyancsak vizsgált mezei egerekében. Ez főként táplálkozásukkal függ össze, azzal, hogy elsősorban a „húsos" kosztot kedvelik, a talajban élő állatok viszont elsőként jutnak érintkezésbe a növényvédő szerekkel. A Bonn környéki kertekben évente tízszer is permeteznek. Ezek a parányi emlősók a táplálkozási lánc elején helyezkednek el, ezért intő tény, hogy egyetlen egy cickány szervezete sem volt mentes a növényvédőszer-maradványoktól. Még a Német Szövetségi Köztársaságban 1971-ben betiltott DDT bomlástermékeit is egyértelműen kimutatta a vegyvizsgálót szervezetükben. A laboratóriumi kísérletek egyik érdekes megfigyelése, hogy a cickányok feltűnően gyakran felkeresték etetőjüket. A kutatók ebből a megfigyelésből kiindulva arra gyanakodnak, hogy a szervezetükbe jutott növényvédő szerek meggyorsítják az állatok anyagcseréjét, ennek következtében a felvett táplálékot gyorsabban „elégetik", és nagyon hamar újra megéheznek. Ez a következtetés egyelőre még nem végleges, és még további laboratóriumi kísérletekkel és vizsgálatokkal kell igazolni. Mágnessel kormányzott gyógyszerek Egy zseniális új módszerrel o gyógyszerek a szervezetnek azon a területén fejthetik ki hatásukat, ahol valóban szükség van rójuk. A gyógyszerbe mágneses részecskéket ágyaznak be, majd a testbe juttatva mágneses térrel gyűjtik össze a gyógyszert a célba vett szervben. A chicagói orvosi egyetem kutatói albumin fehérjéből kialakított mikrogömböcskékbe csomagoltak be rákellenes gyógyszert magnetitrészecskékkel együttö A gyógyszert tartalmazó gömböcskéket hőkezeléssel vagy formaldehiddel reagáltatva stabilizálták. Első betegük egy kísérleti patkány volt. Erős mágneses teret alkalmazva, a patkány szervezetébe juttatott gyógyszernek több mint a felét a patkány farkának meghatározott részében sikerült összegyűjteni. Ha a megszokott módon juttatták volna a gyógyszert a patkány szervezetébe, százszor nagyobb adogro lett volna szükség ugyanilyen gyógyszerkoncentráció eléréséhez. A betegnek beadható rákellenes gyógyszer mennyiségét, adagját az korlátozza, hogy a gyógyszer károsíthatja az egészséges szöveteket is, mindenekelőtt a csontvelő és a hólyag sejtjeit. Az új módszerrel jóval nagyobb gyógyszeradagot juttathatnak a beteg szövetekbe, ugyanakkor csökkenthetik az egészséges szövetekre kifejtett mérgező hatásukat. Házi képkonzerv A szovjetunióbeli Novgorodszk városában megkezdődött az Elektronika 590 képmagnók és az Elektronika N-801 típusú tévékamerák sorozatgyártása. A sokoldalú videocsalódot a termeléstől az oktatásig számos területen alkalmazzák majd. Villamos fájdaloműzés A villomos akupunktúra, oz amerikai sportorvosok által alkalmazott „csodaszer" iránt mór orvosi körökben is nagy az érdeklődés. A feltölthető elemekből az elektródokon a bőrre vitt áram az idegszálak, a gerincvelő és az agy ingerlésével ideiglenesen elzárja az agy jelzőrendszerét, átmenetileg megszünteti a fájdalmat. Egy 15 perces kezeléssel például akár 4-12 órára is megszabadíthatják a fájdalomtól a beteget vagy az izmait megerőltető túlfeszítő gyakorlatokat végző sportolót. 18
