A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1979-09-22 / 38. szám

BELGIUM

A földrajzi szakirodalom Belgiumot gyakran nevezi „Európa országútjának". Ez az első hallásra különösnek tűnő, sommás földrajzi jellemzés nagyon is találó, hisz a Szlovákia területének alig több mint 62 %-ót kitevő Belga Királyság a legfontosabb összekötő kapocs Közép- és Nyugat-Európa között, de fontos szerepet játszik Észak- és Dél-Európa egymással való érintkezésében is. A Közös Piac, a NATO politikusai szívesen hivatkoznak Belgium és ezen belül a főváros, Brüsszel centrális helyzetére, igazolván ezzel a szóban levő gazdasági, illetve katonai tömörülés központi szerveinek idetelepítését. „Kis-Európa" fővárosától, Brüszszeltől'valóban közel azonos távolságban vannak Nyugat-Európa fővárosai. Csak egy pillantást kell vetni a Belgium északi felének autópályáit és autóútjait feltüntető térképre, mindjárt érzékelhető a térség országút-jellege. A Sambre-Meuse folyók vonalától északnyugatra a tengerpartig, mintegy 150 km-es sávban nagyon sok kitűnő minőségű — a városi bekötéseknél a XXI. század színvonalát előrevetítő - autópálya és autóút biztosítja a Németsíkság és a Párizsi-medence kapcsola„BÚBOM ORSZÁGÚIM”

tát. Ennek a széles országútnak fontosságát tovább növeli az a tény, hogy e vonalban helyezkedik el az NSZK és egyben Nyugat-Európa leghatalmasabb ipari komplexuma a Ruhr-vidék, Franciaország legiparosodottabb körzete ugyancsak a belga határvidéken van, s végül — de nem utolsósorban — a térképen látható Észak-Belgiumnak csaknem egésze erősen iparosodott terület, igen sűrű városhálózattal s négyzetkilométerenként mintegy 500 fős népsűrűséggel. A Schelde torkolatánál levő Antwerpen viszont világkikötő.

Belgium országút-jellege miatt nem véletlen, hogy az európai történelemben gyakran volt ez a térség háborúk, heves csaták színhelye. Az ókorban rómaiak, germánok, a középkorban keleti és nyugati frankok, majd francianémet, osztrák—spanyol uralkodók harcoltak a terület birtoklásáért. Brüsszeltől délre Waterloonál folyt le 1815. június 18-án a Napóleon világuralmi törekvését lezáró csata, s a közép-, illetve észak-belgiumi Brabant és Flandria országútjain hömpölygött végig mindkét világháborúban a német hadak árja Párizs felé. Belgium országút és tengeri kapu szerepének szomorú emlékeivel tehát gyakran lehet találkozni: nemcsak csaták helyét jelölő

emlékművekkel, hanem sokkal inkább háborús temetőkkel, tömegsírokkal, szétrombolt betonerődökkel, a háborús pusztítás sebein felépített korszerű kikötőkkel, új városrészekkel stb.

Belgium méltán viseli az Európa műhelye jelzőt is, hisz a kis ország kontinensünk legrégibb és egyben legiparosodottabb területei közé tartozik. Már a XIV-XV. században kibontakozódott Flandria városaiban (Gent, Brügge) a textilipar, s az ügyes mesterek, jól szervezett céhek kitűnő minőségű lenárui, posztói a világ minden tájára eljutottak. A flandriai városok kiemelkedő ipari szerepe vezetett a korabeli Németalföld első sikeres polgári forradalmához (1566), gazdagsága pedig a csodálatos építőművészet, festészet és szobrászat kifejlődéséhez. A gyors kapitalista fejlődés azonban csak növelte a Habsburgok, a spanyol és francia királyok étvágyát. Függetlenné így csak a napóleoni korszakot lezáró bécsi kongresszus (Egyesült Németalföldi Királyság), pontosabban a hollandok elleni 1830-as szabadságharc után vált a kétnyelvű ország. Az ország északi tartományaiban élő f la - mondok (52 %) a hollanddal csaknem azonos nyelven, délen pedig a kelta eredetű, elrománosodott vallonok (45-%) francia nyelven beszélnek.

Az igazi ipari fellendülés a függetlenné válás, vagyis a XIX. század közepe táján indult meg, ekkor elsősorban a vallonok által lakott Sambre-Meuse völgyének — Borinage — gazdag feketeszén-övezetében. Éppen a mintegy 10 km-es szélességben húzódó feketeszén-telepekre épülő vasipar korai megjelenése volt az, ami a kis országot a tőkés világ ipari nagyhatalmává emelte.

A régmúltra visszatekintő textilipar, majd az uralkodóvá váló nehézipar, gép- és fegyvergyártás, továbbá a felfedezések korát követő kereskedelmi ügyletek, és nem utolsósorban a gyar-16