A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1979-09-15 / 37. szám

Kővetkező számunk tartalmából: Gál Sándor: VÁLTOZNI ÉS VÁLTOZTATNI Agócs Vilmos: DUNAJECI PILLANATKÉPEK Miklósi Péter írása a pruhonicei nemzeti parkról Varga Erzsébet: MAI FINN REALISTA KÉPZŐMŰVÉSZET Rétváry László: BELGIUM -„EURÓPA ORSZÁGŰTJA" Címlapunkon M. Borský a 24. oldalon Prandl Sándor felvételei A CSEMADOK Központi Bizott­ságának képes hetilapja. Meg­jelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Arpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Kral Péterné. Szer­kesztőség: 890 44 Bratislava, Ob­chodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket el­intéz: PNS - Ústredná expedí­cia tlače, 884 19 Bratislava, Gott­­waldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,- Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­kézbesítő. Kéziratokat nem őr­­zünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Ha valamiből több van, akkor annak az ára csökken. Ha vi­szont kevesebb termett, maga­sabb áron lehet értékesíteni. Az árak mindig a kereslet és a kíná­lat szerint alakulnak. Ez ősi törvény. Ha helyesen alkalmazzák, találkozik a fogyasztók és a termelők érdeke. Köl­csönös elégedetlenség akkor áll elő, ha a közvetítő szerv mesterségesen akarja csökkenteni vagy növelni az árakat. A zöldségellátást, a boltokban kap­ható áru minőségét még némi jóindu­lattal sem nevezhetjük kielégítőnek. A gond nem újkeletű. Pártunk és kormányunk felismerte a déli vidékek zöldségtermesztésre al­kalmas voltát. Nagyon helyesen dön­tött, amikor ennek kihasználását he­lyezte előtérbe. Itt hagyománya van ff kertészkedésnek. A zöldségtermelői kedv növelése és a felvásárlás, az áru­ellátás gördülékenyebbé tétele érde­kében már számtalan határozat és döntés született. Az eredmény egyelő­re várat magára. Augusztus közepén éppen olyan gyér volt a zöldségboltok áruválasztéka, a kertekben, a fólia­sátrak alatt, a szövetkezeti porcellákon viszont érett és túlérett zöldséget ta­láltunk épp úgy, mint más években. Az áldatlan állapot mindannyiunkat érint. Akkor is, ha fogyasztók, akkor is, ha termelők vagyunk. — Mert nem termelnek a falusiak! Mert a munkaigényes növényt nem vállalja a szövetkezet - mondogatják egyfelől.- Itt van, csak el kell szállítani - így a másik fél. Mi hát a valóság? Minthogy a komáromi (Komárno) já­rásban termelik a legtöbb zöldséget, a legilletékesebbhez, a Járási Mező­­gazdasági Igazgatóság agronómusá­­hoz fordultunk.- Mindannyiunkat bánt ez a dolog. A boltokba kerülő, minőségen aluli, fonnyadt áru miatt, és a szegényes választék miatt is minket, termelőket hibáztatnak. Oktalanul! A Zelenina ér­tékesítő vállalatot terheli a felelősség. Tőlük kellene a rugalmasságot szá­mon kérni! Nincs pentos tájékozottsá­gom a munkájukról. Nem tudom, tény­leg lehetetlen-e megoldani az idejé­ben való felvásárlást és kiszállítást, vagy csak rosszul szerveznek? - mond­ja Terbák Zoltán agrármérnök, majd így folytatja: - Mi friss árut biztosí­tunk, olyat, amilyet joggal követel a vásárló azért az összegért, amit a bolt­ban elkérnek tőle. Felsőbb szerveink utasítására, de a magunk elgondolá­sa szerint is a zöldségtermesztés to­vábbi növelésére törekszünk. Az idén többet produkálunk, mint tavaly, s jö­vőre még többet szeretnénk. A terme­lői kedv is megvolna, ha már a szer­ződéskötésnél nem találkoznánk ne­hézségekkel. Jól benne jártunk az év­ben, mire sikerült vevőt találnunk az ötvenhárom és félezer tonna zöldség­re, amit a járás szocialista nagyüze­mei és a magántermelők kitermelnek. Ha figyelembe vesszük, hogy az em­lített mennyiségnek majdnem az egy­­harmada származik a magántermelők­től, nyilvánvaló, hogy őket sem sza­bad figyelmen kívül hagyni. Mert csak akkor lehet a magántermelőkre az irányban hatni, hogy azt termeljenek, amire a fogyasztóknak szüksége van, ha piacot biztosítunk az árunak. Sze­rintem a felvásárló azért nem akar szerződést kötni, mert nem szerződött áruért kevesebbet kell fizetnie. S a fel­vásárló mindig elsősorban a saját ér­dekét tartja szem előtt. Addig, amíg - abban a pillanat­ban, amint a termelőknél zömmel kezd érni a termés - az árunak csak a fel­­vásárlási ára csökken, de a fogyasztói ára nem, aligha fog a termeléssel egyenlő mértékben növekedni a fo­gyasztás. Ennek hátrányos következmé­nyeit a pulton elénk rakott áru viseli magán. A fölvásártó vagy a forgalma­zó vállalat raktárában elöregedett, túl­érett, minőségen aluli zöldséget csak kis tételekben s csak azért vesszük meg, mert más nincs. Az idén jó pél­da erre a paradicsom. Még augusztus elején is a szezonelejinek megfelelő áron árusították. Természetes, hogy csak fél vagy esetleg egy kilót vettek belőle a gazdasszonyok. A déli já­rásokban pedig már beérett, szedésre alkalmas volt a paradicsom. Mivel a boltokban nem fogyott, a raktárak megteltek, szünetelt a felvásárlás. A komáromi járásban, mint másutt, a Zelenina vállalat közvetítésével ér­tékesítik a zöldséget. Már maguk a termelők is ráuntak az évről évre is­métlődő huzavonára. Az értékesítés­nek egy új módját kezdeményezték: csak a papír vándoroljon, az áru ke­rüljön egyeneren a fogyasztókhoz. így például az ógyallai (Hurbanovo) ter­melőszövetkezet egyenesen Zilinára szállít. FISTER MAGDA Szerződött vagy nem szerződött áru. magasabb vagy alacsonyabb felvásár­lási ár — ez befolyásolja a termelői kedvet. Tipikus példának a majorán­nát hozom fel. Mindenki biztosan jól emlékszik, hogy pár éve nem lehetett kapni - j ha igen, akkor csillagászati * áron. Virágzott a feketepiac. Termé­szetes ösztönzőként, felemelték a ma­joránna felvásárlási árát. Ahogy ennek híre ment, úgy szaporodtak a kertek­ben a majoránnaültetvények. Csak­hogy a fogyasztás kiegyensúlyozott, nagyjából minden évben azonos. így hát várható, hogy a raktárak túltelí­tődnek, a felvásárlási ár olyannyira lecsökken, hogy már nem éri meg ez­zel a növénnyel foglalkozi. A körfor­gás időről időre ismétlődik. Térjünk még vissza a paradicsom­hoz és a paprikához, annál is inkább, mert e két zöldségféléből tudnánk ele­get termelni. Ha már előbb a piacnál tartottunk, hadd szóljak ezidei tapasz­talataimról. A piaci árusok már kita­pasztalták, hogy rossz a boltokban kapható áru, megszokták és továbbra is (sajnos joggal) bíznak benne, hagy az is marad. Augusztus közepén né­hány napra leszállították a paprika és a paradicsom fogyasztói árát. Mind-2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents