A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-09-08 / 36. szám
MACS JÓZSEF Évekkel ezelőtt egy erdélyi orvosbarátom és szintén orvos felesége a Tátrába tartva megálltak egy kis pihenőre apósomnál Póskaházán (Pásková). A gégész feleség arra lett figyelmes, hogy a ház gazdája rekedt, s a már huzamosabb ideje tartó rekedtséget nem meghűlés idézte elő. Később levelet kaptam Erdélyből, amelyben közöltek velem, hogy apósom rekedtségének feltételezhető oka hangszáldaganat. Azonnali kivizsgálás és műtéti beavatkozás szükséges, mert az ilyen daganat hajlamos elrákosodásra. így került apósom Páskaházóról egyenesen a bratislavai Zoch utcai egyetemi Klinikára, annak gége-, fűtés orrgyógyászati osztályára. Látogatóként én is akkor nyitogattam be az egyik betegszobába, ahová apósomat fektették volna ágyba. Azért teszem mindezt feltételes módba, mert ö egész nap az ágya mellett ült, csak éjszakára feküdt le, ugyanis nem érezte magát betegnek. Valójában még nem is volt az, hiszen idejében jelentkezett kivizsgálásra, a hangszalagon keletkezett daganat nem válhatott rosszindulatúvá. Sajnos, mondta akkor nekem dr. SAXA BÉLA főorvos, az emberek nem veszik komolyan a betegség bizonyos tüneteit. Különösen a kórházukhoz tartozó csallóköziek mennek későn orvoshoz, pedig nem is kellene messzire utazniuk, hiszen mindenütt vannak már körzeti orvosok. S mivel a gyógykezelés ingyenes, teljesen érthetetlen a késlekedés. Sokszor az életre halálosan veszedelmes késlekedés. Már csak azért is, mert a hangszáldaganatok kilencven százalékát eredményesen tudják gyógyítani. Persze az is előfordul, mondta még akkor a főorvos, hogy a beteg makacs. Műteni kellene, de nem egyezik .bele. Gyerekei vannak, élnie kell, fel kell nevelnie őket! És hiába a szép szó, hiába mondják neki, akkor fog élni, ha megmütik, nem hallgat senkire. Megy a maga feje után, elutasítja a gyógykezelést. Amikor azonban megcsapja a halál szele, már könyörög az orvosnak, mentse meg az életét, segítsen rajta. Ilyeneket mondott Saxa főorvos apósom sikeres megmütése után. A gyors beavatkozás eredménye: mintha soha daganat nem lett volna a hangszalagon. Apósom számára természetesen sokáig kétséges volt a tiszta hang visszanyerése. Egyszer meg is kérdezte a főorvos úrtól, hogy tud-e még ő rekedtség nélkül beszélni, s nem nagyon nyugtatta meg a tréfás válasz:- Még énekelni is fog tudni, Máté bácsi, kórusban vagy éneklő csoportban ! Akkor volt alkalmam jobban körülnézni a kórházban. Olyan betegségeket láttam, amelyekről korábban csak hallottam. Akkor volt alkalmam tapasztalni is, hogy Saxa Béla főorvos élete és munkája elválaszthatatlan ettől a kórháztól. Betegek és hozzátartozók úgy kísérik tekintetükkel az útját folyosón, szobában, rendelőben, mint valamiféle csodatévőét, aki majdnem képes arra - igaz, a legtökéletesebb műszerek segítségével -, hogy a betegnek azt mondja:- Maga visszanyeri a hangját, és újra megtanul beszélni!- Magának pedig a hallását adjuk vissza! S mindez úgy is történik. Pedig egyáltalán nem csodatevő, egyszerűen csak a hivatásának élő orvos, akinek az a legnagyobb öröme, ha a beteg felépül, visszanyeri az egészségét. Egyszerű, szerény ember, akinek talán nincs is nyugodt perce. Hívják telefonon otthon is volt betegei vagy az újabbak, ismerősei, barátai és a kollégák, s az orvos a reménység leghivatottobb felcsillantója, a biztatás kimeríthetetlen forrása, nem mondhatja, nincs ideje, ne zavarják, ö is ember, neki is szüksége van pihenésre, kikapcsolódósra. Az orvos éjjel-nappal kész a segítségnyújtásra, különösen amikor életmentésről van szó. Az egyik ápolónőtől hallottam, hogy a fuldokló beteget nem tudta liften felvinni a műtőbe, mert kikapcsolták az áramot. Saxa főorvos jobb híján hátára vette a beteget, úgy szaladt vele emeleteket a műtőig. Az orvosnak mindent meg kell tennie betege életéért, erre eskü kötelezi, s ehhez szigorúan tartja is magát. Amikor legutoljára nála jártam, éppen szabadságáról tért vissza. Jó hangulatban találtam, pedig nem volt zavartalan a pihenése. Egy-két ismerőse elérte, segítségét kérte. Nem volt nehéz rábukkanniuk a nyomára. Nem hagyta el a várost. És azt sem tudta megállni, hogy ha már itthon van, délelőttönként ne menjen be a kórházba. Az irányítás gond és felelősség. Az igazi orvos szabadsága idején sem feledkezik meg a hivatásáról. Ki-Dr. Saxa Béla főorvos lencvenkét ágyas a kórház, nagy az egészségügyi személyzet, és még a hivatali ügyek intézéséből is kijut neki.- Ön azonban elsősorban orvos. Miért orvos, mióta orvos és hogyan lett az? - kérdeztem tőle.- Már gyermekkoromban volt bennem hajlandóság a beteg állatok gyógyítására. A középiskolában szenvedélyesen érdekeltek az orvosi problémák. Ha a családunkban megbetegedett valaki, én szereztem be számára az ártalmatlan gyógyszereket. A sebkötözést is én végeztem.- A főorvos úr szülőfaluja vagy városa?- Lőcsén (Levoča) születtem, ott jártam elemibe, gimnáziumba, onnan jelentkeztem a bratislavai orvosegyetemre. Már medikus koromban a fül-, gége és orrgyógyászathoz vonzódtam. Harminc esztendeje gyógyítok ilyen betegeket. A felső légutak megbetegedése elég gyakori, s az esetek többségében munkaképtelenséget eredményez. A hallószervek megbetegedése szintén komoly dolog. Az antibiotikumok bevetése előtt a haláleset sem volt ritka. A fülgyulladás például koponyaüregi bonyodalmakat idézett elő. Hála az egészségügyi gondoskodásnak, ezek a betegségek már megszűnőben vannak. Komplikált fülgyulladások azért fordulnak elő ritkában, mert a betegek mindjurt megfelelő kezelésben részesülnek.- Ezt úgy értsem, hogy a fülgyulladások száma csökken?- Igen. A zajártalmak viszont egyre komolyabb gondot okoznak. Az ilyen betegek gyógyítása műtéti beavatkozással vagy gyógyszeres kezeléssel történik. Plasztikai műtéttel meg tudjuk javítani o hallást. Sok betegünket tesszük ilyen módon ismét munkaképessé.- Mi okozza a legnagyobb gondot?- Nem nehéz kitaláni. A fül, gége, orr rosszindulatú megbetegedése. Bár itt mindjárt meg kell mondanom, hogy ezeket is tudjuk gyógyitani. Persze csak akkor, ha a beteg idejében jelentkezik. Sajnos, legtöbbször nem ismeri fel a bajt, vagy ha fel is ismeri, nem megy orvoshoz, mert fél. A gégerák elég elterjedt betegség, de sebészeti beavatkozással szép eredményeket tudunk elérni. Hangszáldaganat esetében például kilencven százalékos eredményt. A gégerák egyik felismerhető tünete a rekedtség. Ha tehát valaki három hétnél tovább rekedt, azonnal forduljon orvoshoz!- Főorvos úrnak van-e kedvenc szakmája?- Hogyne. Az endoszkópia. Egyik megalapítója vagyok ennek a vizsgálati módszernek.- Miről van szó?- A megbetegedett nyelőcső vagy hörgő vizsgálósáról. Nagy részem van az endoszkópos vizsgálati módszer ki fejlesztésében. De szenvedélyesen foglalkozom a fül-orr-gégegyógyászatban a penészes megbetegedésekkel is. A témáról disszertációs munkát írtam, amiért megkaptam az orvostudományok kandidátusa címet.- Penészes megbetegedések? Mondana többet erről?- Nehéz lesz, de megpróbálom. Szervezetünkben a penészedés legfőbb ellenfele a baktérium. De ha a 12
