A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1979-08-18 / 33. szám

A NAPSZÉL elérheti. Ez azért különös, mert a Nap felszínének sugárzósa legfeljebb sa­ját hőmérsékletéig — hatezer fokig - melegíthetné fel a koronát. A Nap felső rétegei azonban állandóan for­rásban vannak, s bár maga a Nap gázgömb, teteje folyadékként forr (a felszín forrása jól megfigyelhető a Napról készített fényképeken). A fel­szálló melegebb, ritkább gázokból ól­ló buborékok a felszínre érve szétpat­tannak, s hangenergiájuk — a felszín közelében érvényesülő zegzugos mág­neses erővonalaktól kísérve - a ko­ronába jut. (Az egyik érdekes feltevés ezzel a megnövekedett energiatöbblet­tel magyarázza a korona nagy hő­mérsékletét.) A Nap felülete közelé­ben a mágneses erővonalak össze-TITKAI A napkorong - ahogyan a Földről látjuk — éles körvonallal rajzolódik ki az égen. A mintegy másfél millió ki­lométer átmérőjű gázgömb anyaga azonban nem ér véget a felszínén: a Napnak is van - rohamosan ritkuló — légköre. Ezt elhomályosítja a vakító fény, így csak különleges műszerekkel látható, kivéve a teljes napfogyatko­zás rövid perceit, amikor a Hold sö­tét korongja elfedi a Nap vakító tes­tét. Ilyenkor szabad szemmel is jól megfigyelhető a Hold-korongot körül­ölelő halvány, sugarasan szétágazó fény, a Nap koronája. Alakja és fé­nyessége változó, kifelé halványul, a még éppen látható nyomai 15 millió kilométer távolságra vannak a Naptól. A kutatók nem kevéssé meglepődve állapították meg, hogy a korona hő­mérséklete akár az egymillió fokot is Sarki fény Alaszka lelett. A „földiek­kel játszó égi tüneményt" a Napból a napszél „szárnyán" érkező villamos töltésű részecskék hozzák létre a ma­gaslégkör atomjaiba ütközve vissza cikkáznak, s ahol egy hurkuk kibukik a felszínre, ott napfolt kelet­kezik. A korona millió fokos hőmérsékletén a gázrészecskék nagy része gyorsab­ban mozog a szökési sebességnél, így a kiáramló gáz egyre tágul. Jól veze­tő plazma lévén magával húzza a mágneses erővonalakat is, így kapcso­latban marad a Nappal, vele együtt forog. A bolygóközi térbe folytonosan kiju­tó koronaanyag a napszél. A földi szélkakas ugyan nem fordul el hatá­sára, de a világűr üstököseinek csóvá­ját könnyen félrefújja. A mesterséges holdak és a bolygókutató szondák mérései szerint a Jupiternél még jól észlelhető a napszél hatása, ar'ó! azonban, hogy milyen messzire csi'-a­­podik le teljesen, még nincsenek pon­tos mérési eredmények. A kiáramló gázzal együtt a Nap mágneses erő­vonalai is átjárják a Naprendszert, felfogják a kozmikus sugárzás jó ré­szét: a Föld is a Nap anyagának vé­dőszárnya alatt halad. Fúj-e ilyen szél más csillagok körül is? Koronája nemcsak a Napnak le­het, ám csiUagkoronák felfedezésére csupán a kettős csillagok esetében van remény. A Herkules csillagkép al­fája például - leegyszerűsítve - ket­tős csillag: a nagyobbik csillag vö­rös szuperóriás, a kisebbik sárga óriás. A két csillag színképe jól megkülön­böztethető: a sárga csillag olyon messzire vezető pályán kering a vö­rös szuperóriás körül, hogy fényét a távcsövek külön is észlelik. Láthatók ugyan halványan a vörös színképvo­nalak. is, de szokásos helyükről némi­képp eltolódva. Ilyen eltolódás akkor jelentkezik, ha a fényt kibocsátó anyag mozog. A jelenség azzal magyarázha­tó, hogy a Herkules alfájának na­gyobbik csillagáról is „szél fúj", amely még a sárga csillag előtt is jól érzé­kelhető. Újabban a Naphoz hason­ló, de sokkal nagyobb tömegű és for­róbb kék csillagoknál is találtak csii­­lagsze'eket, illetve himkénokot, ame­lyeknek sebessége jóvcl nagyobb a vörös óriások szélsebességénél. A napszél és a csillagszelek vizsgá­lata során vetődött fel újabban az az Napfogyatkozáskor készült felvételek napfolt-maximumkor (a szélesebb fe­hér esik) és napfolt-minimumkor izgalmas lehetőség, hogy a Nap vi­selkedése belátható időszakon belül sokat változott. Az 1864 óta rendsze­resen mért napfoltok száma általában 11 évenként éri el maximumát. Ilyen­kor a legnagyobb a Nap felszínének aktivitása, a korona minden irányban kiterjed, s gyakori a Földre érő villa­mos töltésű részecskék okozta káprá­zatos jelenség: a sarki fény is. A napfoltok számát - több-kevesebb pontos>ógga! — meg lehei előre jó­solni, de a napfoltmaximumod ko­rántsem mindig ilyen periodicitással követték egymást. Az 1600-as évek második felében mintegy 70 évre „eltűntek" a nap­foltok és sarki fényt is csak elvétve jegyeztek fel. Az ásványtani leletek­ben viszont számottevően megnőtt a kozmikus sugárzás keltette 14-es szén­izotóp mennyisége. Úgy látszik, a bolygóközi mágneses védőtér ebben az időben jóval gyengébb lehetett, mint napjainkban. Ezt támasztja aló az a tény is, hogy az ekkortájt meg­figyelt kilenc teljes nopfogyatkozós so­rán nem láttak koronát, csak egy kes­keny gyűrűt, sugarak nélkül. A koro­na alakja viszont a Nap felszínének aktivitásától függ, ennek erősségét pe­dig a napfoltok száma jelzi. Valószí­nű, hogy a napfoltok eltűnése idején jócskán lecsökkent a Nap felszínének aktivitása, gyengébben fújhatott a napszél is. Meglepő, hogy a Nap - harmad­millió Földnyi tömegével és másfél mil­lió kilométeres átmérőjével — -néhány évtized alatt ennyit változhatott. Ag­godalomra azonban azért nincs ok. A Földre jutó napfény és meleg Torrósa mélyen a Nap belsejében van, a vál­tozó naptevékenység pedig felszíni je­lenség. S úgy tetszik, a napszél vé­dőhatásónak időszakos csökkenése nem volt jelentős befolyással Földünk életére. VILLÁMMÜTÉT A Helmholtzról elnevezett moszkvai szemészeti tudományos kutatóintézet­ben naponta 15 műtétet végeznek argonlézer-koagulótorrol. A másodperc töredék részéig tartó műtét során cél­zott lézerimpulzust irányítanak a beteg szembe, s a beteg máris elhagyhatja a kórházat. Az intézetben a cukor­­betegség következtében kialakuló ideg­­hártya-megbetegedések gyógyításával és a lézer mikrosebészeti alkalmazásá­nak egyéb új módszereivel is foglalkoz­nak. EMBER HELYETT A SUGÁRÖZÖNBEN Ha nukleáris robbanással fenyegetve „megszaladna" egy atomreaktor, a gyors beavatkozás életbevágóan fontos lenne, viszont a sugárveszély lehetet­lenné tenné az objektum megközelíté­sét. Lehetetlenné tenné — legalábbis az ember számára. Szerencsére a táv­vezérelt ön-járó robotok magukra vál­lalják ezt a veszélyes feladatot. Az atomerőműveken kívül is egyre több helyen kockáztatják helyettünk az „életüket" a korszerű manipulátor­járművek. A felvételünkön látható MF 2 típusú terepjáró robot könnyedén le­győzi a 65 cm magasságú akadályt is. A lánctalpak szögét motorral lehet sza­bályozni, igy a manipulátoros felépít­mény mindig a kívánt helyzetben marad. A GYÓGYÍTÓ BURGONYA A burgonya nemcsak tápláló, hanem gyógyító hatása is van - állapították meg szovjet kutatók. Valószínűleg része volt a burgonyának a skorbut meg­szüntetésében is annak idején Európo egyes országaiban. Az Európába be­hozott burgonya ugyanis C-vitamint, karotint, biotint, különböző B-vitamino­­kat, szerves ravakat és egyéb hasznos anyagokat tartalmaz. A népi gyógyá­szatban a sült krumplit a szívbetegsé­gek gyógyítására ajánlják, a friss burgonyalevet pedig a fekélyek gyó­gyítására. A burgonya keményítőjét a gyomor-bélrendszer gyulladásainak az enyhítésére, továbbá mérgezések és égési sérülések esetében használják. A burgonyavirág főzete csökkenti a vér­nyomást és a légutak gyulladásai ese­tében is a frissen főzött burgonya be­lélegzését javasolja a népi gyógyászat. KONZERVÁLT VIRÁGPOR Az erdőgazdaságok kutatóinak sok gondot okoz, hogy a keresztezésre ki­­vála'ztott fák olykor nem ugyanabban az évben virágoznak, ezért néha több éven ót csíra- és megtermékenyítés­képes állapotban kell tárolni a virág­port. A Német Szövetségi Köztársaság erdészeti genetikai kutatóintézetében most olcsó módszert találtak erre a célra: részleges légritkítású üveg­ampullákban helyezik el a virágport. A fénytől védett három köbcentiméte­res lezárt üvegampullákban egy köb­centiméternyi pollent helyeznek el. Ezt 17-18 fokos hőmérsékleten több éven át tárolhatják. IS

Next

/
Thumbnails
Contents