A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-08-18 / 33. szám
A NAPSZÉL elérheti. Ez azért különös, mert a Nap felszínének sugárzósa legfeljebb saját hőmérsékletéig — hatezer fokig - melegíthetné fel a koronát. A Nap felső rétegei azonban állandóan forrásban vannak, s bár maga a Nap gázgömb, teteje folyadékként forr (a felszín forrása jól megfigyelhető a Napról készített fényképeken). A felszálló melegebb, ritkább gázokból ólló buborékok a felszínre érve szétpattannak, s hangenergiájuk — a felszín közelében érvényesülő zegzugos mágneses erővonalaktól kísérve - a koronába jut. (Az egyik érdekes feltevés ezzel a megnövekedett energiatöbblettel magyarázza a korona nagy hőmérsékletét.) A Nap felülete közelében a mágneses erővonalak össze-TITKAI A napkorong - ahogyan a Földről látjuk — éles körvonallal rajzolódik ki az égen. A mintegy másfél millió kilométer átmérőjű gázgömb anyaga azonban nem ér véget a felszínén: a Napnak is van - rohamosan ritkuló — légköre. Ezt elhomályosítja a vakító fény, így csak különleges műszerekkel látható, kivéve a teljes napfogyatkozás rövid perceit, amikor a Hold sötét korongja elfedi a Nap vakító testét. Ilyenkor szabad szemmel is jól megfigyelhető a Hold-korongot körülölelő halvány, sugarasan szétágazó fény, a Nap koronája. Alakja és fényessége változó, kifelé halványul, a még éppen látható nyomai 15 millió kilométer távolságra vannak a Naptól. A kutatók nem kevéssé meglepődve állapították meg, hogy a korona hőmérséklete akár az egymillió fokot is Sarki fény Alaszka lelett. A „földiekkel játszó égi tüneményt" a Napból a napszél „szárnyán" érkező villamos töltésű részecskék hozzák létre a magaslégkör atomjaiba ütközve vissza cikkáznak, s ahol egy hurkuk kibukik a felszínre, ott napfolt keletkezik. A korona millió fokos hőmérsékletén a gázrészecskék nagy része gyorsabban mozog a szökési sebességnél, így a kiáramló gáz egyre tágul. Jól vezető plazma lévén magával húzza a mágneses erővonalakat is, így kapcsolatban marad a Nappal, vele együtt forog. A bolygóközi térbe folytonosan kijutó koronaanyag a napszél. A földi szélkakas ugyan nem fordul el hatására, de a világűr üstököseinek csóváját könnyen félrefújja. A mesterséges holdak és a bolygókutató szondák mérései szerint a Jupiternél még jól észlelhető a napszél hatása, ar'ó! azonban, hogy milyen messzire csi'-apodik le teljesen, még nincsenek pontos mérési eredmények. A kiáramló gázzal együtt a Nap mágneses erővonalai is átjárják a Naprendszert, felfogják a kozmikus sugárzás jó részét: a Föld is a Nap anyagának védőszárnya alatt halad. Fúj-e ilyen szél más csillagok körül is? Koronája nemcsak a Napnak lehet, ám csiUagkoronák felfedezésére csupán a kettős csillagok esetében van remény. A Herkules csillagkép alfája például - leegyszerűsítve - kettős csillag: a nagyobbik csillag vörös szuperóriás, a kisebbik sárga óriás. A két csillag színképe jól megkülönböztethető: a sárga csillag olyon messzire vezető pályán kering a vörös szuperóriás körül, hogy fényét a távcsövek külön is észlelik. Láthatók ugyan halványan a vörös színképvonalak. is, de szokásos helyükről némiképp eltolódva. Ilyen eltolódás akkor jelentkezik, ha a fényt kibocsátó anyag mozog. A jelenség azzal magyarázható, hogy a Herkules alfájának nagyobbik csillagáról is „szél fúj", amely még a sárga csillag előtt is jól érzékelhető. Újabban a Naphoz hasonló, de sokkal nagyobb tömegű és forróbb kék csillagoknál is találtak csiilagsze'eket, illetve himkénokot, amelyeknek sebessége jóvcl nagyobb a vörös óriások szélsebességénél. A napszél és a csillagszelek vizsgálata során vetődött fel újabban az az Napfogyatkozáskor készült felvételek napfolt-maximumkor (a szélesebb fehér esik) és napfolt-minimumkor izgalmas lehetőség, hogy a Nap viselkedése belátható időszakon belül sokat változott. Az 1864 óta rendszeresen mért napfoltok száma általában 11 évenként éri el maximumát. Ilyenkor a legnagyobb a Nap felszínének aktivitása, a korona minden irányban kiterjed, s gyakori a Földre érő villamos töltésű részecskék okozta káprázatos jelenség: a sarki fény is. A napfoltok számát - több-kevesebb pontos>ógga! — meg lehei előre jósolni, de a napfoltmaximumod korántsem mindig ilyen periodicitással követték egymást. Az 1600-as évek második felében mintegy 70 évre „eltűntek" a napfoltok és sarki fényt is csak elvétve jegyeztek fel. Az ásványtani leletekben viszont számottevően megnőtt a kozmikus sugárzás keltette 14-es szénizotóp mennyisége. Úgy látszik, a bolygóközi mágneses védőtér ebben az időben jóval gyengébb lehetett, mint napjainkban. Ezt támasztja aló az a tény is, hogy az ekkortájt megfigyelt kilenc teljes nopfogyatkozós során nem láttak koronát, csak egy keskeny gyűrűt, sugarak nélkül. A korona alakja viszont a Nap felszínének aktivitásától függ, ennek erősségét pedig a napfoltok száma jelzi. Valószínű, hogy a napfoltok eltűnése idején jócskán lecsökkent a Nap felszínének aktivitása, gyengébben fújhatott a napszél is. Meglepő, hogy a Nap - harmadmillió Földnyi tömegével és másfél millió kilométeres átmérőjével — -néhány évtized alatt ennyit változhatott. Aggodalomra azonban azért nincs ok. A Földre jutó napfény és meleg Torrósa mélyen a Nap belsejében van, a változó naptevékenység pedig felszíni jelenség. S úgy tetszik, a napszél védőhatásónak időszakos csökkenése nem volt jelentős befolyással Földünk életére. VILLÁMMÜTÉT A Helmholtzról elnevezett moszkvai szemészeti tudományos kutatóintézetben naponta 15 műtétet végeznek argonlézer-koagulótorrol. A másodperc töredék részéig tartó műtét során célzott lézerimpulzust irányítanak a beteg szembe, s a beteg máris elhagyhatja a kórházat. Az intézetben a cukorbetegség következtében kialakuló ideghártya-megbetegedések gyógyításával és a lézer mikrosebészeti alkalmazásának egyéb új módszereivel is foglalkoznak. EMBER HELYETT A SUGÁRÖZÖNBEN Ha nukleáris robbanással fenyegetve „megszaladna" egy atomreaktor, a gyors beavatkozás életbevágóan fontos lenne, viszont a sugárveszély lehetetlenné tenné az objektum megközelítését. Lehetetlenné tenné — legalábbis az ember számára. Szerencsére a távvezérelt ön-járó robotok magukra vállalják ezt a veszélyes feladatot. Az atomerőműveken kívül is egyre több helyen kockáztatják helyettünk az „életüket" a korszerű manipulátorjárművek. A felvételünkön látható MF 2 típusú terepjáró robot könnyedén legyőzi a 65 cm magasságú akadályt is. A lánctalpak szögét motorral lehet szabályozni, igy a manipulátoros felépítmény mindig a kívánt helyzetben marad. A GYÓGYÍTÓ BURGONYA A burgonya nemcsak tápláló, hanem gyógyító hatása is van - állapították meg szovjet kutatók. Valószínűleg része volt a burgonyának a skorbut megszüntetésében is annak idején Európo egyes országaiban. Az Európába behozott burgonya ugyanis C-vitamint, karotint, biotint, különböző B-vitaminokat, szerves ravakat és egyéb hasznos anyagokat tartalmaz. A népi gyógyászatban a sült krumplit a szívbetegségek gyógyítására ajánlják, a friss burgonyalevet pedig a fekélyek gyógyítására. A burgonya keményítőjét a gyomor-bélrendszer gyulladásainak az enyhítésére, továbbá mérgezések és égési sérülések esetében használják. A burgonyavirág főzete csökkenti a vérnyomást és a légutak gyulladásai esetében is a frissen főzött burgonya belélegzését javasolja a népi gyógyászat. KONZERVÁLT VIRÁGPOR Az erdőgazdaságok kutatóinak sok gondot okoz, hogy a keresztezésre kivála'ztott fák olykor nem ugyanabban az évben virágoznak, ezért néha több éven ót csíra- és megtermékenyítésképes állapotban kell tárolni a virágport. A Német Szövetségi Köztársaság erdészeti genetikai kutatóintézetében most olcsó módszert találtak erre a célra: részleges légritkítású üvegampullákban helyezik el a virágport. A fénytől védett három köbcentiméteres lezárt üvegampullákban egy köbcentiméternyi pollent helyeznek el. Ezt 17-18 fokos hőmérsékleten több éven át tárolhatják. IS
